Mi az a DeepSeek? Egy új OpenAI modell? Nem! A DeepSeek egy hirtelen berobbant projekt, amely egyre nagyobb figyelmet kap az AI világában. A csapat célja, hogy nyílt forráskódú, nagy teljesítményű és költséghatékony AI-modelleket hozzanak létre, amelyeket a fejlesztők könnyen beépíthetnek saját rendszereikbe. Az egyik legújabb modelljük, a DeepSeek R1, mostantól elérhető az Azure AI Foundry-n, így egyszerűen kipróbálhatod és integrálhatod a saját alkalmazásaidba.
DeepSeek és Azure
A DeepSeek egy AI-kutatásra és fejlesztésre specializálódott csapat, amely nagyméretű nyelvi modelleket (LLM) és más AI-megoldásokat készít. Céljuk, hogy magas teljesítményű, nyílt forráskódú és költséghatékony AI-modelleket biztosítsanak a fejlesztők és vállalatok számára.
A DeepSeek R1 az egyik legújabb nyelvi modelljük, amely hatékony és könnyen használható, így lehetőséget ad a fejlesztőknek, hogy fejlett AI-funkciókat építsenek be alkalmazásaikba anélkül, hogy komoly infrastruktúrába kellene fektetniük.
Mostantól a DeepSeek R1 elérhető az Azure AI Foundry modellkatalógusában és a GitHub-on, így egyszerűen integrálható különböző AI-megoldásokba.
Ráadásul már magyar nyelven is elérhető hozzá a felület, ami még egyszerűbbé teszi a megismerést és a használatot.
Gyorsabb AI-fejlesztés az Azure AI Foundry-n
Az AI-technológia folyamatosan fejlődik, és egyre könnyebben elérhetővé válik. A DeepSeek R1 egy nagy teljesítményű és költséghatékony nyelvi modell, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók minimális infrastruktúrával kihasználják a mesterséges intelligencia előnyeit.
Ha az Azure AI Foundry platformon használod a DeepSeek R1-et, akkor gyorsan kísérletezhetsz, tesztelheted az eredményeket és skálázhatod az alkalmazásodat. A beépített eszközök segítenek az AI-modell teljesítményének mérésében és optimalizálásában.
A Microsoft célja, hogy az Azure AI Foundry egy olyan hely legyen, ahol a legjobb AI-modellek egy helyen elérhetőek, így a fejlesztők és vállalatok gyorsabban és hatékonyabban hozhatnak létre AI-alapú megoldásokat.
Biztonságos és megbízható AI
A DeepSeek R1 komoly biztonsági teszteken és ellenőrzéseken esett át, hogy minimalizálják a kockázatokat. Az Azure AI Content Safety automatikus tartalomszűrési rendszerrel is rendelkezik, amely alapértelmezetten be van kapcsolva, de igény szerint kikapcsolható.
Az Azure AI Foundry folyamatosan monitorozza az AI-modell kimeneteit, így a telepítés előtt és után is ellenőrizheted, hogy megfelelően működik-e. Ezzel biztosítjuk, hogy a platform biztonságos és megfelelőségi szempontból is vállalati szintű környezetet biztosítson.
Hogyan próbálhatod ki a DeepSeek R1-et?
Jelentkezz be az Azure Portálra, regisztrálj egy Azure AI Foundry projektet.
Keress rá a DeepSeek R1-re az Azure AI Foundry modellkatalógusában.
Nyisd meg a modell adatlapját.
Kattints a „Deploy” gombra, hogy megkapd az API-t és a hozzáférési kulcsot.
A telepítési oldalon pillanatok alatt megkapod a szükséges adatokat.
Próbáld ki a modellt a beépített playgroundban.
Használd az API-t különböző alkalmazásokkal és kliensekkel.
A DeepSeek R1 mostantól kiszolgáló nélküli, nyilvános végponton is elérhető az Azure AI Foundry-n. Kezdd el itt: Azure AI Foundry, és próbáld ki a DeepSeek modellt!
A GitHubon további forrásokat és részletes útmutatókat találhatsz a DeepSeek R1 integrációjáról, többek között az alábbi cikkben: GitHub Models.
Hamarosan a DeepSeek R1 könnyített verzióját is futtathatod helyben, a Copilot+ segítségével. További részletek a Windows Fejlesztői Blogon: Windows Developer Blog.
A Microsoft egyre nagyobb hangsúlyt fordít erre a területre és folyamatosan bővíti az Azure AI Foundry modellkatalógusát. Bevallom én is kíváncsian várom, hová fejlődik ez és, hogy a fejlesztők és vállalatok hogyan használják a DeepSeek R1-et valódi problémák megoldására. Az látszik, hogy a cél, hogy minden vállalkozás hozzáférjen a legmodernebb AI-megoldásokhoz, és a lehető legtöbbet hozza ki belőlük. Ezzel pedig egyértelműen az Azure felé terelik a felhasználókat.
Te használod már valamelyik AI megoldást vagy magát az Azure-t? 🙂
Az Azure-ban a felhőalapú erőforrások létrehozása és kezelése lehet manuális, de az igazi hatékonysága és vagánysága az automatizálásban rejlik. Az Azure Resource Manager (ARM) sablonok egy hatékony eszközt biztosítanak az infrastruktúra kód alapú kezelésére (Infrastructure as Code, IaC), amely lehetővé teszi az erőforrások deklaratív módon történő létrehozását, frissítését és kezelését.
Ebben a cikkben áttekintjük az ARM sablonok alapjait, erősségeit, valamint a egyéb lehetőségeket, mint a függvények használata, a beágyazott (nested templates) és a hivatkozott (linked templates) sablonok. Kitérünk arra is, hogyan lehet újrahasználni a sablonokat kisebb módosításokkal, illetve milyen korlátai vannak az ARM sablonoknak.
Milyen felhőszolgáltatási modellbe tartozik az ARM sablon?
Habár az ARM sablon egy eszköz, amellyel erőforrásokat hozunk létre, most a besorolást a létrehozható erőforrások alapján tesszük meg. Tehát az Infrastructure as a Service (IaaS) és Platform as a Service (PaaS) kategóriába tartozik attól függően, hogy milyen erőforrásokat telepítünk vele:
IaaS (Infrastructure as a Service): Ha virtuális gépeket, hálózati konfigurációkat vagy tárolókat hozunk létre ARM sablonok segítségével, akkor ezek az infrastruktúra réteghez tartoznak.
PaaS (Platform as a Service): Ha az ARM sablonokat például egy Azure App Service, Azure SQL Database vagy más menedzselt szolgáltatások telepítésére használjuk, akkor azokat a PaaS kategóriába sorolhatjuk.
Az ARM sablonok tehát rugalmasan használhatók mind az infrastruktúra, mind pedig az alkalmazási szintű szolgáltatások kezelésére az Azure környezetben.
Mi az az ARM sablon?
Az ARM sablon egy JSON formátumú fájl, amely deklaratívan írja le az Azure erőforrások konfigurációját. Ezzel biztosítható, hogy az infrastruktúra következetes módon legyen telepítve, akár manuálisan, akár CI/CD folyamatokban.
ARM sablon felépítése
Egy alapvető ARM sablon a következő részekből áll:
$schema: Meghatározza a sablon JSON sémáját.
contentVersion: Verziókezeléshez használható. (beágyazott és hivatkozott sablonok esetén kiemelt szerepe van)
parameters: A telepítéskor megadható paraméterek.
variables: Kiszámított értékek definiálása.
resources: Az Azure erőforrások definiálása.
outputs: A telepítés végeredményeként visszaadható adatok. (beágyazott és hivatkozott sablonok esetén különösen hasznos)
Példa egy egyszerű ARM sablonra, amely egy Tárfiókot (Storage Account) hoz létre:
Az ARM sablonok deklaratív módon határozzák meg az infrastruktúrát, így az eredmény mindig konzisztens lesz, függetlenül attól, hányszor futtatjuk.
2. Újrafelhasználhatóság és skálázhatóság
A sablonokat egyszer elkészíthetjük, majd később más projektekben is használhatjuk. Segítenek a nagyvállalati szintű infrastruktúra kezelésében.
3. CI/CD támogatás
Beépíthetők DevOps folyamatokba, így automatizált telepítéseket és frissítéseket hajthatunk végre az Azure Pipelines vagy GitHub Actions segítségével.
4. Függvények használata
Az ARM sablonok támogatják a beépített függvényeket, amelyek dinamikus adatmanipulációt tesznek lehetővé. Számtalan függvény használható a sablonban, melyek bizonyos korlátozások mellett együtt és összefűzve is használhatók.
Ezzel a módszerrel egyetlen sablont használhatunk több környezetben anélkül, hogy jelentős módosításokra lenne szükség.
Beágyazott (Nested) és hivatkozott (Linked) ARM sablonok
Beágyazott sablonok (Nested Templates)
A beágyazott sablonok lehetővé teszik, hogy egy ARM sablonon belül további sablonokat definiáljunk és telepítsünk. Ez segít az infrastruktúra modularizálásában és újrafelhasználhatóságában.
Példa egy beágyazott sablonra, amely egy Tárfiókot hoz létre:
A hivatkozott sablonok lehetővé teszik, hogy külső forrásból (például egy Azure Storage Blob-ból) töltsünk be egy másik ARM sablont. Ez különösen hasznos nagyobb infrastruktúrák esetén, ahol az egyes sablonokat külön szeretnénk kezelni és frissíteni.
A hivatkozott sablonok lehetővé teszik a jobb kezelhetőséget és karbantarthatóságot, különösen összetett környezetek esetén.
A „mode” beállítás szerepe
Bizonyára feltűnt, hogy mindegyik példában szerepel egy „mode” nevű parameter. A „mode” beállítás határozza meg, hogy az ARM sablon telepítése hogyan történjen az Azure környezetben. Két lehetőség van:
Incremental: Csak az új vagy módosított erőforrásokat hozza létre vagy frissíti. A meglévő erőforrásokat nem törli.
Complete: Az összes meglévő erőforrást eltávolítja, amely nincs megadva a sablonban, és csak az új sablon szerinti konfiguráció marad meg.
Általában az Incremental módot ajánljuk (ez az alapértelmezett), hogy elkerüljük az adatok vagy erőforrások véletlen törlését.
ARM sablon futtatása PowerShell-ből és Azure CLI-ból
Fontos, hogy a sablon telepítése előtt minden olyan „erőforrás csoportot”létre kell hoznunk, amelybe erőforrásokat szeretnénk létrehozni.
PowerShell használata
Az ARM sablon PowerShellből történő telepítéséhez az New-AzResourceGroupDeployment parancsot használhatjuk:
Azure CLI-ben az az deployment group create parancsot használhatjuk:
az deployment group create --resource-group EroforrasCsoport --template-file template.json --parameters @parameters.json
Inline paraméterek megadásával:
az deployment group create --resource-group EroforrasCsoport --template-file template.json --parameters tarfiokNeve=cloudmentorsa
Ezekkel a parancsokkal az ARM sablonokat egyszerűen telepíthetjük az Azure környezetben.
Példa egy parameters.json fájlra
A parameters.json fájl a sablon által használt paraméterek megadására szolgál, lehetővé téve a sablon egyszerű újrafelhasználását különböző konfigurációkkal. Egy tipikus parameters.json fájl így néz ki:
Ez biztosítja, hogy az ARM sablon ugyanazt a logikát kövesse, de az értékek rugalmasan változtathatók legyenek.
ARM sablonok korlátai
Bonyolult szintaxis: Az ARM sablonok JSON-alapúak, ami nagyobb komplexitás esetén nehezen olvashatóvá válhat.
Nincs beépített ismétlés: Bár van néhány lehetőség (pl. copy loop), a Terraform-hoz képest kevésbé rugalmas.
Korlátozott hibakeresési lehetőség: A hibák az Azure Portalon vagy CLI-n keresztül nehezen diagnosztizálhatók.
Hosszabb telepítési idő: Összetettebb sablonok esetén a telepítés több percig is eltarthat.
Erőforráscsoport létrehozására nem használható: A sablon egy vagy több, létező erőforráscsoportba futtatható, de erőforráscsoportot nem tud létrehozni. (az előre létre kell hozni)
Összegzés
Az Azure ARM sablonok kulcsfontosságú eszközök a modern felhőalapú infrastruktúra kialakításában és kezelésében. Ha elkezdenéd használni az ARM sablonokat, érdemes egy kisebb projektben kipróbálni őket, majd fokozatosan bevezetni az összetettebb sablonokat.
Tudtad, hogy ha az ARM-be beletanulsz, akkor azzal együtt az teljes Azure automatizálás kulcsát is megkapod? 🙂
A felhő (Cloud) ma már mindennapi életünk része, mégis sokan még mindig misztikus, bonyolult technológiának tartják. Ha Te is azok közé tartozol, akik szeretnék megismerni, hogyan működik a Cloud és milyen lehetőségeket kínál, de tartasz attól, hogy csak programozói tudással lehet benne karriert építeni, akkor ez a cikk Neked szól!
Mi az a Cloud?
Internetről elérhető számítógépek összessége, amelyeken valamilyen alkalmazás és/vagy adatbázis működik
Egyszerűen fogalmazva a Cloud (felhő) egy olyan szolgáltatási modell, amely lehetővé teszi az adatok tárolását, alkalmazások futtatását és informatikai erőforrások igénybevételét az interneten keresztül. Ahelyett, hogy egy adott vállalat vagy személy saját szervereket tartana fenn, a felhő lehetőséget ad arra, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz bárhonnan hozzáférjünk.
Miért fontos a Cloud?
A Cloud a modern vállalatok és technológiák mozgatórugója. Segít a költségek csökkentésében, az adattárolás biztonságának növelésében és az innovatív ötletek gyorsabb megvalósításában. Napjainkban már nemzetközi viszonylatban is átlagosnak tekinthető a felhő használata. Ez motiválhat Téged is arra, hogy belépj ebbe a világba.
Szükséges-e programozói tudás a Cloud karrierhez?
A legnagyobb tévhit a Cloud-dal kapcsolatban, hogy csak programozók és fejlesztők tudnak benne elhelyezkedni. Ez nem igaz! Azt nem tagadom, hogy ha egy projektet indítunk, akkor a felhő kapcsán előbb-utóbb programoznunk kell. Ez a felhő sajátossága. Azonban a Cloud rengeteg más szerepkört is kínál, amelyekhez nincs szükség kódolási tudásra. Ilyenek például:
Cloud Sales és marketing: Cloud megoldások értékesítése és promóciója vállalatok számára.
Cloud Project Manager: Cloud alapú projektek vezetése, különböző csapatok koordinálása.
Cloud Support: Segítségnyújtás és úgyfélszolgálat Cloud szolgáltatásokhoz.
Business Analyst: Elemzések készítése, amely segíti a Cloud megoldások bevezetését és optimalizálását.
Hogyan érdemes elkezdeni?
Ha szeretnél megismerkedni a Cloud világával, érdemes az alábbi lépéseket követni:
Tanulj az alapokról: Számos ingyenes forrás áll rendelkezésre, mint például az AWS, Azure és Google Cloud ingyenes oktatási anyagai, vagy az én blogom is, ahol az alapokkal is rendszeresen foglalkozunk.
Próbálj ki Cloud szolgáltatásokat: Készíts saját fiókot egy Cloud platformon, és fedezd fel a lehetőségeket. (Azure-ban kaphatsz 200 USD-t 30 napra. És mindig vannak ingyenes szolgáltatások.)
Vegyél részt tanfolyamokon: Számos online képzés segít az alapok elsajátításában, akár programozói tudás nélkül is. Én a Gerilla Mentor Klub oktatójaként meleg szívvel ajánlom az itteni képzéseket.
Csatlakozz közösségekhez: Facebook csoportok, LinkedIn fórumok és olyan oktatással foglalkozó cégek közössége mint például a Gerilla Mentor Klub kiváló lehetőséget biztosítanak a tanulásra és kapcsolatépítésre.
Hogyan építhetünk Cloud karriert, ha nincs mély informatikai tudásunk?
A Cloud karrierépítés nem igényel feltétlenül mély technikai ismereteket. Ha nincs informatikai háttered, az alábbi lépések segíthetnek:
Fókuszálj az üzleti és menedzsment (vezetői) pozíciókra: A Cloud világában nemcsak mérnöki, hanem üzleti, ügyfélszolgálati és projektmenedzsment szerepek is elérhetők.
Fejleszd a Cloud alapú eszközök ismeretét: Olyan szolgáltatásokat érdemes megismerni, mint a Google Drive, Microsoft 365, OneDrive, vagy bármilyen SaaS (Software-as-a-Service) megoldás.
Szerezz tanúsítványokat: Az olyan belépő szintű tanúsítványok, mint az AWS Certified Cloud Practitioner, az Azure Fundamentals vagy a Google Cloud Digital Leader, segíthetnek megérteni az alapokat és megnövelhetik az esélyeidet a munkaerőpiacon. Habár ehhez kell némi informatikai tudás, bárki számára elérhető.
Vegyél részt Cloud fókuszú képzéseken: Tanulj meg Cloud alapú költségoptimalizálást, digitális transzformációt vagy ügyféltámogatási stratégiákat. Olyan területekre fókuszálj, amelyek habár nem konkrétan a felhővel kapcsolatosak, de a felhőben is létező terletek.
Építs kapcsolatokat Cloud szakemberekkel: Vegyél részt konferenciákon, lépj be online közösségekbe, ahol tapasztaltabb emberektől tanulhatsz. Építs kapcsolatot LinkedIn-en és keress hozzád hasonló, fejlődni vágyó embereket.
Keress gyakornoki vagy junior pozíciókat: Sok vállalat keres olyan embereket, akik nyitottak a tanulásra, és az alapok elsajátítása után fejlődhetnek a vállalaton belül.
Összegzés
A Cloud nem csak a fejlesztők és mérnökök világa. Rengeteg lehetőséget kínál olyanok számára is, akik üzleti, projektmenedzsment vagy ügyfélszolgálati területen szeretnének elhelyezkedni. A legfontosabb lépés az, hogy merj elindulni és felfedezni ezt a dinamikusan fejlődő világot!
Legutóbbi cikkemben jelentettem be a Kubernetes-el kapcsolatos sorozatot, melynek ez az első része. Akkor részletesebben írtam az okokról és. az érzelmi kötödésről, ami arra motivált, hogy ezen területtel is foglalkozzunk. Mivel ez a technológia olyannyira része ma már a felhő világának, mint egy virtuális gép vagy egy workflow megoldás, így ennek is helye van itt nálam.
Ami fontos, hogy a Docker technológiáról itt külön nem beszélünk, de fogok nektek írni abban a témában is cikkeket, hogy a teljes képet lássátok. Addig is szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Docker-el kapcsolatos GitHub repository-t.
Akkor most ez mi is
Egy konténer futtatása egy laptopon viszonylag egyszerű. Feltelepítem a Docker Desktop alkalmazást és már használhatom is. Ugye? Azonban a konténerek összekapcsolása, működtetése több host-on (számítógépen) keresztül, azok skálázása, alkalmazások leállás nélküli telepítése és a szolgáltatások felfedezése számos egyéb szempont mellett már nehézségekbe ütközhet.
A Kubernetes ezekre a kihívásokra nyújt megoldást a legegyszerűbb megoldásoktól a bonyolult, komplex, több-rétegű megoldásokig. Mindezt egy igazán robosztus, mégis nyitott és bővíthető API segítségével. Az új objektumok és vezérlők hozzáadásának lehetősége egyszerű testre szabást biztosít a legkülönfélébb igényekhez.
A hivatalos weboldal szerint a Kubernetes:
egy nyílt forráskódú szoftver, amely konténerizált alkalmazások telepítésének, skálázásának és kezelésének automatizálására szolgál
Egy kis történelem
A Kubernetes egyik kulcsfontosságú aspektusa, hogy a Google több mint 1,5 évtizedes tapasztalatára épít, amelyet a borg nevű projekten gyűjtöttek.
A Google infrastruktúrája már a virtuális gépek adatközpontokban való elterjedése előtt nagy méretet ért el, és a konténerek kifinomult megoldást nyújtottak a fürtökön (cluster) futó csomagok (alkalmazások) kezelésére. A konténerek segítségével a Google képes volt maximalizálni a hardverhasználatot és minimálisra csökkenteni az erőforrás-pazarlást, mivel a konténerek könnyűsúlyú, jól izolált környezetet biztosítottak az alkalmazások számára.
Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy különböző alkalmazások egyazon fürtön fussanak anélkül, hogy egymást zavarnák. A fürtök hatékony kihasználása és az elosztott alkalmazások kezelése a Google kihívásainak központi eleme volt, különösen olyan nagy léptékű rendszereknél, mint a Google kereső, YouTube, és Gmail. Ezek a tapasztalatok kulcsszerepet játszottak a Kubernetes fejlesztésében, amelynek célja az volt, hogy ezeket a bevált megoldásokat bárki számára elérhetővé tegye.
Honnan jött a név?
Görögül a κνβερνητης jelentése kormányos vagy hajópilóta. A konténerek (Docker) tengeri témájához kapcsolódva a Kubernetes a konténerek hajójának kormányosa. Mivel a nevet nehéz kiejteni, sokan egy becenevet használnak: K8s. A becenevet úgy ejtik, mint Kate’s (/keɪts/ – ejtsd: kéjtsz), mivel a Kubernetes szóban nyolc betű található K és S között.
Az ember nem is gondolná, hogy milyen előtörténete is van egy-egy meghatározó programnak.
Következő alkalommal megnézzük, miért is jó egy mikroszolgáltatás alapú alkalmazás, mint egy monolitikus.
Amióta a felhőben élek, mindig is azon technológiák álltak közel a szívemhez, ahol a hatékonyság és az automatizmus dominált. Mindig jó érzéssel tölt el, amikor egy bonyolult folyamat automatikusan és stabila, azaz hatékonyan működik. Ezért is a mikroszolgáltatások (microservices) a kedvenc területem a felhőn belül is.
Hatékonyság és automatizálás
Ezen területhez tartoznak számomra a kiszolgáló nélküli (serverless) megoldások és a Docker is.
Emellett, amint tudjátok, amikor valamibe belevágok vagy egy új technológiát tanulok, akkor igyekszem mindig egy olyan valóságnak megfelelő példán keresztül megtanulni azt, amely később a mindennapokban is azonnal használható tapasztalatot nyújt.
Ebből pedig következik, hogy az egyik kedvenc mikroszolgáltatások kezelésére alkalmas, Docker technológiához közeli automatizálási, üzembe helyezési, skálázási és felügyeleti megoldásom a Kubernetes.
A Kubernetes napjaink IT-infrastruktúrájának alapkövévé vált, lehetővé téve a skálázhatóságot, rugalmasságot és megbízhatóságot, amelyre a modern alkalmazásoknak szüksége van.
Mi köze is van a Kubernetes-nek a felhőhőz?
A Kubernetes mindegyik felhőszolgáltató esetén az egyik meghatározó erőforrás, amelyre több más szolgáltatás is épül.
Ezért úgy gondoltam, hogy egy új cikksorozatot indítok, ami azoknak szól, akik szeretnének betekintést nyerni a Kubernetes világába, legyen szó fejlesztőkről, üzemeltetőkről vagy más IT-szakértőkről.
Először az elméleti alapokkal fogunk kezdeni és minden cikkel egyre mélyebbre ásunk ezen fenevad lelki világába. Terveim szerint, az alapfogalmaktól a gyakorlati megvalósításig mindent érinteni fogunk, hogy segítsük a technológia megértését és alkalmazását a valódi projektekben.
Nem titkolt célom ezzel, hogy olyan tudást adjak át nektek, amely hosszabb távon akár hozzásegíthet Titeket egy sikeres Certified Kubernetes Administrator (CKA) vizsgához. Ez azonban még a jövő zenéje.
Első lépés és egyben a következő Kubernetes cikkem témája, hogy meghatározzuk: Mi is az a Kubernetes?
Remélem Te is olyan izgalmasnak tartod ezt, ahogyan én is és velem tartasz. 🙂
Már régen szeretném megírni ezt a cikket, mert fontosnak tartom ezt a témát mind felhő, mind mesterséges intelligencia szempontból. Úgy gondolom, hogy az OpenAI és a Microsoft együttműködése az elmúlt évtized egyik legjelentősebb partnersége a mesterséges intelligencia (AI) és a felhőszolgáltatások területén. Az OpenAI, amely a GPT (Generative Pre-trained Transformer) modellek fejlesztőjeként vált ismertté, 2019-ben kezdte el a közös munkát a Microsofttal.
Ez az együttműködés nemcsak technológiai innovációkat hozott, hanem meghatározta a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások jövőjét is.
Nem szeretnék oldalakat írni, csupán egy összefoglalót arról, hogyan is kezdődött ezen két cég közös útja és milyen kilátásaink vannak velük kapcsolatban a jövőre nézve.
OpenAI
Az OpenAI egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézet, amelyet 2015-ben alapítottak San Franciscóban. Az alapítók között szerepel Elon Musk, Sam Altman és Greg Brockman. Az OpenAI célja, hogy az AI fejlesztése biztonságos és mindenki számára hasznos legyen. Az intézet széles körben ismert olyan innovációkról, mint a GPT nyelvi modellek, a DALL-E képgeneráló AI, és a Codex, amely programozás támogatására képes. Legismertebb termékük a ChatGPT, amely megváltoztatta a világot.
Microsoft
A Microsoft egy multinacionális technológiai vállalat, amelyet 1975-ben alapítottak az Egyesült Államokban, Bill Gates és Paul Allen közreműködésével. A Microsoft legismertebb termékei közé tartozik a Windows operációs rendszer, az Office irodai szoftvercsomag és az Azure felhőszolgáltatás. A vállalat kiemelkedő szereplője az AI- és a felhőalapú megoldások piacán, és különösen nagy hangsúlyt fektet az innovációra és a digitális transzformációra.
Az együttműködés kezdete
Az OpenAI és a Microsoft partneri kapcsolata 2019-ben indult, amikor a Microsoft 1 milliárd dolláros befektetést jelentett be az OpenAI-ba. Az együttműködés célja az volt, hogy a mesterséges intelligencia kutatást és fejlesztést globális szinten felgyorsítsák. A Microsoft különleges szerepet kapott az OpenAI technológiáinak integrációjában, és Azure felhőszolgáltatását az OpenAI exkluzív platformjává tette.
Az Azure-on keresztül az OpenAI fejlesztései széles körben elérhetővé váltak a vállalatok és fejlesztők számára. A GPT-3, a DALL-E és más modellek API-kon keresztül érhetők el az Azure OpenAI Service-en, amely lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy mesterséges intelligenciát építsenek be alkalmazásaikba. A partneri kapcsolat keretében a Microsoft különös hangsúlyt helyezett arra, hogy az OpenAI fejlesztései a lehető legszélesebb körben elérhetők és skálázhatók legyenek.
Az OpenAI technológiáinak integrációja különösen fontos szerepet játszik a Microsoft ökoszisztémájában, beleértve a GitHub Copilot fejlesztői eszközöt, amely a Codex modellre épül, valamint az Office termékcsaládot, ahol a mesterséges intelligencia alapú megoldások, mint a szövegkiegészítések és tartalomgenerálás, jelentősen javítják a felhasználói élményt.
Egy másik kiemelt projekt a GitHub Copilot, amely programozási feladatokhoz nyújt valós idejű javaslatokat, így növelve a fejlesztési folyamat hatékonyságát. Ezen kívül az OpenAI technológiái széles körű alkalmazásra találtak az ügyfélszolgálati chatbotoktól kezdve a nyelvi modellek alapú adatelemzésig és tartalomkészítésig.
Aki járt már a több hetes Azure képzésemen, láthatta, hogy Azure-ban milyen könnyedén lehet AI alapú erőforrásokat használni. Továbbá erről beszéltem a Gerilla Karrier Podcast egyik részében is.
Az együttműködés eredményei
Az OpenAI és a Microsoft együttműködése számos technológiai előrelépést hozott:
Azure OpenAI Service: A szolgáltatás API-kon keresztül biztosított hozzáférést az OpenAI modelljeihez, így lehetővé téve a fejlesztőknek és vállalatoknak, hogy AI-megoldásokat építsenek.
AI-megoldások a gyakorlatban: Az OpenAI modelleket széles körben alkalmazzák, az ügyfélszolgálati chatbotoktól kezdve a nyelvi modellekre épülő tartalomgenerálásig.
Codex és GitHub Copilot: Az OpenAI Codex modelljét és a Microsoft GitHub Copilot nevű fejlesztői eszközét használják programozási feladatok automatizálására.
AI-integráció az Office 365-ben: Az AI-technológiákat, különösen a GPT-modellt, integrálták olyan Microsoft termékekbe, mint a Word és az Excel, ahol tartalomgenerálást és intelligens javaslatokat nyújtanak.
Előretekintés
A jövőben az OpenAI és a Microsoft tovább kívánja mélyíteni együttműködését, különösen a következő területeken:
Még nagyobb modellek fejlesztése: Az OpenAI és a Microsoft közösen dolgozik a GPT és más nagy nyelvi modellek továbbfejlesztésén, hogy még pontosabbak és sokoldalúak legyenek.
Etikus AI fejlesztések: Az OpenAI és a Microsoft nagy hangsúlyt fektet az etikus AI-alkalmazások megvalósítására, és azon dolgoznak, hogy az AI-technológiák felelősen és biztonságosan működjenek.
Szélesebb elérhetőség: Az AI-megoldásokat még több ágazatba kívánják integrálni, beleértve az egészségügyet, az oktatást és az ipari automatizálást.
Összegzés
Az OpenAI és a Microsoft együttműködése az AI és a felhőszolgáltatások területén jelentős áttörést hozott. Az elmúlt évek eredményei már most is alakítják a technológia jövőjét, és a közeljövő további fejlesztései izgalmas lehetőségeket tartogatnak mind a vállalatok, mind az egyének számára.
Te használod már az AI alapú erőforrásokat Azure-ban vagy más felhőszolgáltatónál? 🙂
A kiszolgáló nélküli (serverless) megoldások hatalmas teret nyertek az elmúlt évtizedben, köszönhetően a felhőszolgáltatóknak is. Emellett a felgyorsult világ, az automatizáció nyújtotta hatékonyság és kényelem is megalapozta ezen technológiai megközelítés sikerét.
Szeretném veletek megismertetni a technológia egyik alappillérét az App Service Plan-t, illetve azt, hogyan is gondolkozott a Microsoft a saját „serverless” világát illetően.
Az Azure App Service Plan a Microsoft Azure egyik kulcsfontosságú eleme, amely lehetővé teszi webalkalmazások, API-k, logikai alkalmazások, function app-ok és háttérfolyamatok futtatását az Azure-ban.
Mi az Azure App Service Plan?
Az Azure App Service Plan az erőforrások csoportosításának és kezelésének a módja az ebben futó alkalmazások számára. Lényegében meghatározza az alkalmazásod alatti infrastruktúra kapacitását és teljesítményét. Hasonlóan egy virtuális géphez, itt is különböző teljesítményre van szükségünk az alkalmazásain megfelelő és stabil működéséhez.
A lényeges különbség – leegyszerűsítve annyi – , hogy ez esetben nincs egy virtuális gépünk amelynél gondoskodnunk kell az operációs rendszer beállításairól, biztonsági frissítéseiről vagy hibakezeléséről. Itt csupán használatba kell vennünk, azaz futtatnunk kell rajta a programkódunkat.
Ahogy említettem, ez is hasonló tulajdonságokkal bír mint egy virtuális gép, csupán virtuális gép nélkül. Tehát az alábbi tulajdonságai vannak egy App Service Plan-nak.:
A vCPU és a memória méret, amit az alkalmazás használhat.
A rendelkezésre álló sávszélességet.
Az alkalmazások párhuzamos futtatásának képességét.
Tárhely mérete, amelyen a programunk forráskódját tárolhatjuk.
És még több kényelmi és/vagy biztonsági beállítás, ami az alkalmazásaink használhatóságát növelik.
Főbb tulajdonságok
Skálázhatóság: Az App Service Plan lehetővé teszi az alkalmazások automatikus vagy manuális skálázását. Skálázhatsz felfelé (nagyobb erőforrások felé – scale up/scale down) vagy kifelé (több példány elindításával – scale out/scale in).
Rugalmasság: Több alkalmazás is futhat ugyanazon a Service Plan-en, így optimalizálhatod a költségeidet.
Különböző árszintek: A plan különböző árszinteket kínál (Free, Shared, Basic, Standard, Premium, és Isolated), amelyek eltérő funkciókat és teljesítményt nyújtanak.
Környezetek támogatása: Támogatja a Windows és Linux környezeteket, valamint a konténeralapú megoldásokat.
Hogyan válaszd ki a megfelelő csomagot?
A megfelelő App Service Plan kiválasztása kritikus az alkalmazásod teljesítménye és költségei szempontjából. Íme néhány szempont:
Forgalmi igények: Ha nagy forgalmat vársz, válassz egy magasabb szintű plan-t.
Funkciók szükségessége: Nézd meg, hogy szükséged van-e például automatikus skálázásra vagy dedikált környezetekre.
Költségkeret: Az alacsonyabb szintek olcsóbbak, de kevesebb funkcióval és erőforrással járnak.
Tippek a hatékony használathoz
Optimalizálás több alkalmazáshoz: Futtass több alkalmazást egy plan-en, ha azok erőforrásigénye hasonló.
Monitorozás: Az Azure Monitor-ral kövesd az alkalmazások teljesítményét és az erőforrás-felhasználást.
Skálázási szabályok beállítása: Használj automatikus skálázási szabályokat a költséghatékonyság érdekében.
Hogyan számlázódik a scale out (kifelé történő skálázás)?
App Service Plan estén lehetőségünk van egy csomagon belül, több ugyanolyan paraméterű példány (instance) futtatni és ezeken futtatni az alkalmazásainkat. Ezek számlázási módja azonban nem mindig egyértelmű, ezért ehhez szeretnék egy kis támpontot adni:
Példányok száma: A díjakat a párhuzamos példányok száma alapján számítja ki a Microsoft. Például, ha egy Standard szintű App Service Plan-t használsz, és 3 példányt futtatsz, akkor az adott szint havi díját háromszorosan kell kifizetned.
Automatikus skálázás: Az Azure skálázási szabályok alapján dinamikusan növeli vagy csökkenti a példányok számát, így a költségeid rugalmasan változhatnak a terhelés függvényében.
Hogyan számlázódik általában az App Service Plan?
Az App Service Plan költségei az alábbi tényezőktől függenek:
Árszint: Az App Service Plan szintje (Free, Shared, Basic, Standard, Premium, Isolated) meghatározza az alapdíjat.
Példányok száma: Több példány futtatása (scale out) növeli a költségeket.
Futási idő: Az Azure óradíjat számít, amely a hónap végén kerül összevonásra. Például, ha egy Standard S1 példány óránként 0,1 USD, akkor 24 órára 2,4 USD, egy hónapra pedig körülbelül 72 USD.
Fontos: Az App Service Plan díját a teljes erőforráscsoport (például CPU, memória) használat alapján számlázzák, nem pedig az egyes alkalmazások után.
Az ingyenes csomag részletei (Free Tier)
Az F1 csomag ideális választás azok számára, aki tesztelési vagy tanulási célú projekteket futtatnak. Jellemzői:
CPU és memória: Limitált CPU és memória, alapvetően tesztelési célokra.
Egyidejű alkalmazások: Egyetlen App Service Plan-en belül több alkalmazás futtatható, de az erőforrások megosztásra kerülnek.
Egyéni domain hiánya: Csak az Azure által biztosított alapértelmezett domain használható
Korlátozott teljesítmény: Alkalmas egyszerű alkalmazásokhoz, mint például statikus weboldalak vagy API prototípusok. Napi 60 perc használatot tesz lehetővé. (ezt nem egyben kell érteni, hanem a használat alapján)
Költség: Teljesen díjmentes, így ideális fejlesztőknek és tanulóknak a kísérletezéshez.
Az App Service Plan funkciói
Egy ilyen csomagnak rengeteg hasznos funkciója van, ezekről készítettem egy rövid listát, csupán az áttekintés végett:
1. Alapvető funkciók
Virtuális erőforrások: CPU, memória és tárolókapacitás biztosítása az alkalmazások számára.
Több alkalmazás támogatása: Több alkalmazás futhat ugyanazon a plan-en, így költséghatékonyabb.
OS támogatás: Windows és Linux alapú környezetek futtatása.
Konténer támogatás: Docker konténerek futtatása.
2. Skálázás és teljesítmény
Manuális skálázás: Több példány hozzáadása kézzel.
Automatikus skálázás: Dinamikus skálázás az alkalmazás terhelése alapján.
Skálázási szabályok: Egyedi szabályok beállítása CPU, memóriahasználat vagy egyéb teljesítménymutatók alapján.
Scale up/out lehetőség: Függőleges (nagyobb erőforrások) és vízszintes (több példány) skálázás támogatása.
3. Fejlesztési és tesztelési funkciók
Deployment Slot-ok: Átmeneti környezetek használata a zökkenőmentes frissítések érdekében.
Blue-Green Deployment támogatás: Különböző verziók tesztelése és gyors váltás az élő környezettel.
Git-integráció: Közvetlenül összekapcsolható GitHub, Azure Repos vagy más verziókezelő rendszerekkel.
CI/CD folyamatok támogatása: Automatizált telepítési folyamatok az Azure DevOps vagy más CI/CD rendszerek használatával.
4. Biztonsági funkciók
SSL/TLS támogatás: Egyéni domain-ekhez is biztosított.
Kötelező HTTPS: Az alkalmazások kényszeríthetik a HTTPS protokoll használatát.
Managed Identity: Alkalmazások biztonságos Azure-erőforrásokhoz való hozzáférése jelszó nélkül.
IP-restrikciók: Az alkalmazások elérésének korlátozása IP-cím alapján.
5. Integrációk és további szolgáltatások
Azure Functions integráció: Kisebb kódok futtatása eseményvezérelt környezetben.
Application Insights: Teljesítményfigyelés és hibakeresés az Azure Monitor segítségével.
Könnyű adatbázis-integráció: Az Azure SQL, Cosmos DB, vagy más adatbázis-szolgáltatások gyors csatlakoztatása.
API Management integráció: API-k könnyű publikálása és kezelése.
6. Adatvédelem és mentések
Automatikus biztonsági mentések: Az alkalmazások rendszeres mentése (elérhető a Standard szinttől).
Geo-disztribúció: Alkalmazások elérhetősége több régióban is biztosított.
7. Egyéb funkciók
Ingyenes csomag (Free Tier): Alapvető tesztelési és fejlesztési környezet.
Támogatás egyéni domain-ekhez: Egyedi domain nevek hozzárendelése az alkalmazásokhoz (Standard szinttől).
High Availability (HA): Alkalmazások magas rendelkezésre állásának támogatása.
Traffic Manager integráció: Forgalomirányítás globális alkalmazások számára.
Egyedi skálázási beállítások: Dedikált erőforrások elérhetősége a Premium és Isolated szinteken.
Funkciók csomagok szerint
Funkció
Free
Shared
Basic
Standard
Premium
Isolated
Több alkalmazás támogatása
✅
✅
✅
✅
✅
✅
Deployment Slot-ok
❌
❌
❌
✅
✅
✅
SSL/TLS támogatás
❌
❌
✅
✅
✅
✅
Automatikus biztonsági mentés
❌
❌
❌
✅
✅
✅
Geo-disztribúció
❌
❌
❌
✅
✅
✅
Dedikált erőforrások
❌
❌
✅
✅
✅
✅
Az Azure App Service Plan használata során fontos figyelembe venni az erőforrás-igényeket, az alkalmazás skálázási igényeit és a költségvetési korlátokat. Az ingyenes csomag nagyszerű kezdőknek, míg a Deployment Slots és a skálázási lehetőségek nagyobb projekteknél nyújtanak hatalmas előnyt. A megfelelő konfigurációval optimalizálhatod az alkalmazásaid teljesítményét és költséghatékonyságát.
Neked már van olyan webalkalmazásod, amely Azure-ban fut?
Az elmúlt hetekben megismerhettük a böngészőben használható parancssori eszközt, a Cloud Shell-t a nagyobb felhőszolgáltatóknál, úgy mint az AWS vagy a Google Cloud. Amint láthattuk, a CloudShell egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat. Ez az eszköz kiemelten hasznos mindazok számára, akik szeretnének kísérletezni, alkalmazásokat fejleszteni, tanulni vagy hibákat elhárítani a felhőben. És mindezt nagyon gyorsan.
A korábbi cikkekben bemutatott megoldásokkal ellentétben, az Azure esetén nem lesz olyan rejtett gép a háttérben, amelyen futtathatjuk a parancsainkat. Itt kissé másképpen működik, de ne szaladjunk ennyire előre.
Mi az Azure Cloud Shell?
Az Azure Cloud Shell az egyik legkényelmesebb és legrugalmasabb eszköz, amelyet az Azure felhasználóknak kínál. Ez a böngésző alapú parancssori környezet lehetővé teszi, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről elérd és kezeld az Azure erőforrásaidat. Nincs szükség telepítésekre vagy konfigurációkra, mindössze egy internetkapcsolat és egy web böngésző kell hozzá.
Ami a legjobb ebben és az Azure Cloud Shell-t egyedivé teszi, hogy egy helyen férhetsz hozzá az Azure CLI-hoz, a PowerShell-hez, és számos előre telepített eszközhöz, miközben automatikusan hozzáférsz egy tárhelyhez (tárfiók – storage account) is, ahol a fájljaid és szkriptek is találhatók. Ez az eszköz nemcsak időt takarít meg, de megkönnyíti az Azure erőforrások hatékony és biztonságos kezelését.
Fő funkciók, előnyök és tippek:
Webalapú hozzáférés: Bármilyen böngészőből elérhető (akár mobiltelefonról is), nincs szükség telepítésre.
Beépített eszközök: Bash, PowerShell, Azure CLI, és számos más előre telepített eszköz. (Pl.: Git)
Tárhely integráció: Automatikus kapcsolat egy előre megadott tárfiókkal (Azure Storage Account) a szkriptek és fájlok tárolásához. Ezt a tárhelyet ráadásul felcsatolhatod a helyi számítógépedre is.
Egyszerű erőforrás-kezelés: Parancsok és szkriptek egyszerű, gyors futtatása az Azure erőforrások hatékony kezeléséhez.
Alias-ok beállítása: Gyorsítsd meg a munkádat egyéni parancsokkal.
VS Code integráció: Használd a Cloud Shell-t közvetlenül a Visual Studio Code-ból.
Gyorsbillentyűk: Ismerd meg a legfontosabb billentyűkombinációkat, hogy úgy dolgozz mint egy profi.
PowerShell és Bash együtt
A többi felhőszolgáltatótól eltérően, a Microsoft gondolt azon szakemberekre, akiknél vagy PowerShell vagy Bash tapasztalat a nagyobb. Hiszen előfordulhat, hogy valaki a felhő előtt csak PowerShell-t használt, vagy csak Bash-t. Azure-ban pedig senkinek sem kell újratanulnia semmit vagy megszoknia egy új nyelvet.
Egyetlen kattintással választhatunk Bash vagy PowerShell környezetet és ha meggondolnánk magunkat akkor is bármikor átválthatunk a másikra. Teljes szabadságot kapunk. Ez igazán jó hír mindenkinek. 🙂
Kattint a jobb felső sarokban lévő Cloud Shell ikonra.
Válaszd ki, hogy Bash-t vagy PowerShell-t szeretnél használni először
Utána lehetőséged van Tárfiók nélküli beállításra (ekkor a használat végén minden fájl és parancs előzmény törlődik) vagy ha szeretnéd tárolni a szkriptjeidet és fájljaidat, akkor a Tárfiók csatlakoztatása lehetőséget válaszd.
Ezután ki kell választanod azt az előfizetést, amelyben a fájlokat tároló tárfiók van/lesz.
Következő lépésben 3 lehetőséged van:
Meglévő tárfiók kiválasztása: Ez akkor hasznos, ha a tárfiókod már létezik és azt szeretnéd felcsatolni a Cloud Shell mögé
Létrehozunk Önnek egy tárfiókot: Ez esetben az Azure létrehoz egy tárfiókot véletlenszerűen a kijelölt előfizetésben. Ez akkor hasznos, ha gyorsan szeretnék a beállítást elvégezni. (nem javasolt)
Szeretnék létrehozni egy tárfiókot: Általában ezt a lehetőséget választjuk a legtöbb esetben, mert így mi adjuk meg, hogy milyen néven és melyik erőforráscsoportba kerüljön a tárfiók.
Ha a harmadikat választottuk, akkor a következő lapon meg kell adnunk az alábbi adatokat:
Előfizetés neve: Ahová a tárfiókot létrehozzuk
Erőforráscsoport: Ahová a tárfiók létrejön
Régió: Melyik régióban legyen az erőforráscsoport és a tárfiók
Tárfiók neve: Egyedi névnek kell lennie
Fájlmegosztás: Fájlmegosztás neve, ahol a fájlokat majd mentjük és amit fel tudunk csatolni a saját gépünkre (Windows, Linux, Mac)
Ha ezzel megvagyunk, akkor a Létrehozás gombra kattintva 1-2 perc alatt befejeződik a Cloud Shell beállítása.
Példa parancsok
Amint elindult a Cloud Shell, végtelen lehetőségünk van arra, milyen parancsokat futtatunk. Innen már csak rajtunk és a kitűzött céltól függ a parancsok bonyolultsága és jellege.
Már 2023-ban is meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat a felhő technológiák kapcsán. A mesterséges intelligencia elterjedésével, a felhőben is megjelentek az AI alapú megoldások. Ma már ezeket ugyanúgy használhatjuk, mint egy virtuális gépet vagy egy webalkalmazást. A Gerilla Karrier Podcast-ban most erről is beszélgettük:
Mit jelent a felhőalapú technológia?
Kik a legnagyobb felhőszolgáltatók, és mit kínálnak?
Hogyan működik együtt a mesterséges intelligencia és a felhő?
Miként kapcsolódhatnak be kisebb vállalkozások is a felhőalapú AI világába?
Miért olyan keresettek ma a Cloud szakemberek?
Hogyan kezdj bele egy felhő technológiai karrierbe?
Milyen tudásra van szükség az egyes munkakörökhöz?
Miként alakítja át a mesterséges intelligencia a Cloud területén dolgozók munkáját?
Mit érdemes tanulnod, ha gyorsan szeretnél előrelépni ezen a területen?
Nagyon kellemes beszélgetésünk volt ezekben a témákban Andrással, ahol remélhetőleg számotokra is érdekes információkat hallhattatok.
A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:
Ha szeretnél még több hasznos témát szeretnél tanulni, akkor ajánlom neked a Mentor Klub többi képzését is. A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is.
Emellett olvassátok a Gerilla Önéletrajz Műhely cikkeit is. Ezekből csupán néhány, ami segít elindulni:
Mindig nagy örömmel osztom meg tudásom és tapasztalataim azokkal, akik érdeklődnek a felhő technológia iránt. 2023-ban meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat az alábbi témákban:
Mi a felhő technológia?
Mi köze az Amazonnak a felhőkhöz?
Hogyan hozza el a Cloud a jövőt? – aki kimarad, lemarad?
Mit és hogyan tanulj, ha érdekel a felhő?
5 tipikus felhő munkakör
Miért éri meg ebbe az irányba képezni magad?
Mennyit keres egy felhő szakember?
Hogy kapcsolódik a Mesterséges Intelligencia a Cloud-hoz?
Örömmel és lelkesen fogadtam el a meghívást, ahol Andrással egy nagyon jó kedélyű és kellemes beszélgetést folytattunk.
Barát Andárssal, már évek óta ápolunk nagyon jó kapcsolatot mind a magánéletben, mind a szakmai életben. Ez nem csak annak köszönhető, hogy én vagyok a Mentor Klub egyik mentora, hanem annak is, hogy hasonló a személyiségünk és az érdeklődési körünk.
A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is. Rengeteg oktatóanyag érhető el itt, amelyek mind azon céllal készültek, hogy bárki sikeresen kezdjen új karrierbe, vagy erősítse meg pozícióját az álláspiacon. Személyes tapasztalatom szerint, aki itt tag, már egy lépéssel közelebb jár a sikeres és felfelé ívelő karrierhez.
A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:
Aki szeretne még hasonló érdekes, naprakész és aktuális témákat. hallgatni, annak javaslom, hogy kövesse a Gerilla Mentor Klub YouTube csatornáját, ahol megtalálja az összes Podcast epizódot. Higgyétek el, nem fogtok unatkozni, és már ezekből a kötetlen, mégis tematikus beszélgetésekből is rengeteget lehet tanulni.
És figyeljetek, mert lehet, hogy hamarosan újra találkozhattok velem egy hasonló beszélgetésben. 🙂