cloudservices

app-plan-01

Azure App Service Plan – A kiszolgáló nélküliség alapja

, , , , , , ,

  • Erőforrás típus: PaaS
  • Felhő szolgáltató: Microsoft Azure
  • Angol név: App Service Plan
  • Magyar név: App Service-csomag
  • Rövidített név (ha van ilyen): –

A kiszolgáló nélküli (serverless) megoldások hatalmas teret nyertek az elmúlt évtizedben, köszönhetően a felhőszolgáltatóknak is. Emellett a felgyorsult világ, az automatizáció nyújtotta hatékonyság és kényelem is megalapozta ezen technológiai megközelítés sikerét.

Szeretném veletek megismertetni a technológia egyik alappillérét az App Service Plan-t, illetve azt, hogyan is gondolkozott a Microsoft a saját „serverless” világát illetően.

Az Azure App Service Plan a Microsoft Azure egyik kulcsfontosságú eleme, amely lehetővé teszi webalkalmazások, API-k, logikai alkalmazások, function app-ok és háttérfolyamatok futtatását az Azure-ban.

Mi az Azure App Service Plan?

Az Azure App Service Plan az erőforrások csoportosításának és kezelésének a módja az ebben futó alkalmazások számára. Lényegében meghatározza az alkalmazásod alatti infrastruktúra kapacitását és teljesítményét. Hasonlóan egy virtuális géphez, itt is különböző teljesítményre van szükségünk az alkalmazásain megfelelő és stabil működéséhez.

A lényeges különbség – leegyszerűsítve annyi – , hogy ez esetben nincs egy virtuális gépünk amelynél gondoskodnunk kell az operációs rendszer beállításairól, biztonsági frissítéseiről vagy hibakezeléséről. Itt csupán használatba kell vennünk, azaz futtatnunk kell rajta a programkódunkat.

Ahogy említettem, ez is hasonló tulajdonságokkal bír mint egy virtuális gép, csupán virtuális gép nélkül. Tehát az alábbi tulajdonságai vannak egy App Service Plan-nak.:

  • A vCPU és a memória méret, amit az alkalmazás használhat.
  • A rendelkezésre álló sávszélességet.
  • Az alkalmazások párhuzamos futtatásának képességét.
  • Tárhely mérete, amelyen a programunk forráskódját tárolhatjuk.
  • És még több kényelmi és/vagy biztonsági beállítás, ami az alkalmazásaink használhatóságát növelik.

Főbb tulajdonságok

  1. Skálázhatóság: Az App Service Plan lehetővé teszi az alkalmazások automatikus vagy manuális skálázását. Skálázhatsz felfelé (nagyobb erőforrások felé – scale up/scale down) vagy kifelé (több példány elindításával – scale out/scale in).
  2. Rugalmasság: Több alkalmazás is futhat ugyanazon a Service Plan-en, így optimalizálhatod a költségeidet.
  3. Különböző árszintek: A plan különböző árszinteket kínál (Free, Shared, Basic, Standard, Premium, és Isolated), amelyek eltérő funkciókat és teljesítményt nyújtanak.
  4. Környezetek támogatása: Támogatja a Windows és Linux környezeteket, valamint a konténeralapú megoldásokat.

Hogyan válaszd ki a megfelelő csomagot?

A megfelelő App Service Plan kiválasztása kritikus az alkalmazásod teljesítménye és költségei szempontjából. Íme néhány szempont:

  • Forgalmi igények: Ha nagy forgalmat vársz, válassz egy magasabb szintű plan-t.
  • Funkciók szükségessége: Nézd meg, hogy szükséged van-e például automatikus skálázásra vagy dedikált környezetekre.
  • Költségkeret: Az alacsonyabb szintek olcsóbbak, de kevesebb funkcióval és erőforrással járnak.

Tippek a hatékony használathoz

  • Optimalizálás több alkalmazáshoz: Futtass több alkalmazást egy plan-en, ha azok erőforrásigénye hasonló.
  • Monitorozás: Az Azure Monitor-ral kövesd az alkalmazások teljesítményét és az erőforrás-felhasználást.
  • Skálázási szabályok beállítása: Használj automatikus skálázási szabályokat a költséghatékonyság érdekében.

Hogyan számlázódik a scale out (kifelé történő skálázás)?

App Service Plan estén lehetőségünk van egy csomagon belül, több ugyanolyan paraméterű példány (instance) futtatni és ezeken futtatni az alkalmazásainkat. Ezek számlázási módja azonban nem mindig egyértelmű, ezért ehhez szeretnék egy kis támpontot adni:

  1. Példányok száma: A díjakat a párhuzamos példányok száma alapján számítja ki a Microsoft. Például, ha egy Standard szintű App Service Plan-t használsz, és 3 példányt futtatsz, akkor az adott szint havi díját háromszorosan kell kifizetned.
  2. Automatikus skálázás: Az Azure skálázási szabályok alapján dinamikusan növeli vagy csökkenti a példányok számát, így a költségeid rugalmasan változhatnak a terhelés függvényében.

Hogyan számlázódik általában az App Service Plan?

Az App Service Plan költségei az alábbi tényezőktől függenek:

  • Árszint: Az App Service Plan szintje (Free, Shared, Basic, Standard, Premium, Isolated) meghatározza az alapdíjat.
  • Példányok száma: Több példány futtatása (scale out) növeli a költségeket.
  • Futási idő: Az Azure óradíjat számít, amely a hónap végén kerül összevonásra. Például, ha egy Standard S1 példány óránként 0,1 USD, akkor 24 órára 2,4 USD, egy hónapra pedig körülbelül 72 USD.

Fontos: Az App Service Plan díját a teljes erőforráscsoport (például CPU, memória) használat alapján számlázzák, nem pedig az egyes alkalmazások után.

Az ingyenes csomag részletei (Free Tier)

Az F1 csomag ideális választás azok számára, aki tesztelési vagy tanulási célú projekteket futtatnak. Jellemzői:

  • CPU és memória: Limitált CPU és memória, alapvetően tesztelési célokra.
  • Egyidejű alkalmazások: Egyetlen App Service Plan-en belül több alkalmazás futtatható, de az erőforrások megosztásra kerülnek.
  • Egyéni domain hiánya: Csak az Azure által biztosított alapértelmezett domain használható
  • Korlátozott teljesítmény: Alkalmas egyszerű alkalmazásokhoz, mint például statikus weboldalak vagy API prototípusok. Napi 60 perc használatot tesz lehetővé. (ezt nem egyben kell érteni, hanem a használat alapján)
  • Költség: Teljesen díjmentes, így ideális fejlesztőknek és tanulóknak a kísérletezéshez.

Az App Service Plan funkciói

Egy ilyen csomagnak rengeteg hasznos funkciója van, ezekről készítettem egy rövid listát, csupán az áttekintés végett:

1. Alapvető funkciók

  • Virtuális erőforrások: CPU, memória és tárolókapacitás biztosítása az alkalmazások számára.
  • Több alkalmazás támogatása: Több alkalmazás futhat ugyanazon a plan-en, így költséghatékonyabb.
  • OS támogatás: Windows és Linux alapú környezetek futtatása.
  • Konténer támogatás: Docker konténerek futtatása.

2. Skálázás és teljesítmény

  • Manuális skálázás: Több példány hozzáadása kézzel.
  • Automatikus skálázás: Dinamikus skálázás az alkalmazás terhelése alapján.
  • Skálázási szabályok: Egyedi szabályok beállítása CPU, memóriahasználat vagy egyéb teljesítménymutatók alapján.
  • Scale up/out lehetőség: Függőleges (nagyobb erőforrások) és vízszintes (több példány) skálázás támogatása.

3. Fejlesztési és tesztelési funkciók

  • Deployment Slot-ok: Átmeneti környezetek használata a zökkenőmentes frissítések érdekében.
  • Blue-Green Deployment támogatás: Különböző verziók tesztelése és gyors váltás az élő környezettel.
  • Git-integráció: Közvetlenül összekapcsolható GitHub, Azure Repos vagy más verziókezelő rendszerekkel.
  • CI/CD folyamatok támogatása: Automatizált telepítési folyamatok az Azure DevOps vagy más CI/CD rendszerek használatával.

4. Biztonsági funkciók

  • SSL/TLS támogatás: Egyéni domain-ekhez is biztosított.
  • Kötelező HTTPS: Az alkalmazások kényszeríthetik a HTTPS protokoll használatát.
  • Managed Identity: Alkalmazások biztonságos Azure-erőforrásokhoz való hozzáférése jelszó nélkül.
  • IP-restrikciók: Az alkalmazások elérésének korlátozása IP-cím alapján.

5. Integrációk és további szolgáltatások

  • Azure Functions integráció: Kisebb kódok futtatása eseményvezérelt környezetben.
  • Application Insights: Teljesítményfigyelés és hibakeresés az Azure Monitor segítségével.
  • Könnyű adatbázis-integráció: Az Azure SQL, Cosmos DB, vagy más adatbázis-szolgáltatások gyors csatlakoztatása.
  • API Management integráció: API-k könnyű publikálása és kezelése.

6. Adatvédelem és mentések

  • Automatikus biztonsági mentések: Az alkalmazások rendszeres mentése (elérhető a Standard szinttől).
  • Geo-disztribúció: Alkalmazások elérhetősége több régióban is biztosított.

7. Egyéb funkciók

  • Ingyenes csomag (Free Tier): Alapvető tesztelési és fejlesztési környezet.
  • Támogatás egyéni domain-ekhez: Egyedi domain nevek hozzárendelése az alkalmazásokhoz (Standard szinttől).
  • High Availability (HA): Alkalmazások magas rendelkezésre állásának támogatása.
  • Traffic Manager integráció: Forgalomirányítás globális alkalmazások számára.
  • Egyedi skálázási beállítások: Dedikált erőforrások elérhetősége a Premium és Isolated szinteken.

Funkciók csomagok szerint

FunkcióFreeSharedBasicStandardPremiumIsolated
Több alkalmazás támogatása✅✅✅✅✅✅
Deployment Slot-ok❌❌❌✅✅✅
SSL/TLS támogatás❌❌✅✅✅✅
Automatikus biztonsági mentés❌❌❌✅✅✅
Geo-disztribúció❌❌❌✅✅✅
Dedikált erőforrások❌❌✅✅✅✅

Az Azure App Service Plan használata során fontos figyelembe venni az erőforrás-igényeket, az alkalmazás skálázási igényeit és a költségvetési korlátokat. Az ingyenes csomag nagyszerű kezdőknek, míg a Deployment Slots és a skálázási lehetőségek nagyobb projekteknél nyújtanak hatalmas előnyt. A megfelelő konfigurációval optimalizálhatod az alkalmazásaid teljesítményét és költséghatékonyságát.

Neked már van olyan webalkalmazásod, amely Azure-ban fut?

lambda-01

AWS Lambda: A kiszolgáló nélküli világ éllovasa

, , , , , , , ,

  • Erőforrás típus: PaaS
  • Felhő szolgáltató: Amazon Web Services
  • Angol név: Lambda
  • Magyar név: Lambda
  • Rövidített név (ha van ilyen): –

Aki ismer, az már tudja, hogy nekem a kiszolgáló nélküli megoldások a kedvenceim. Ezek azok, amelyekben rengeteg potenciál van mind kezdőknek, mind haladóknak. Ezért is írok erről szívesen.

Ma az AWS zászlóshajóját mutatom be nektek, az AWS Lambda-t. A Lambda az Amazon Web Services (AWS) egyik legsokoldalúbb és leginnovatívabb szolgáltatása, amely a „serverless” megközelítés középpontjában áll. Amikor valaki találkozik az AWS-el, akkor hamar szembetűnik, hogy ez az. a szolgáltatás, amely megkerülhetetlen részét képezi az AWS alapú ökoszisztémának. Hogy miért is van így? Ezt próbálom bemutatni nektek a következő sorokban.

Mi az AWS Lambda?

Az AWS Lambda egy „serverless” szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy kódot futtassunk anélkül, hogy infrastruktúrát (virtuális gépet) kellene kezelnünk. A szerverek konfigurálásától az operációs rendszerek frissítéséig minden teendőt az AWS végez el helyettünk, miközben mi csak a kódra koncentrálunk. Azaz csupán programoznunk kell. Ez már önmagában is egy nagyon jó dolog.

Hogyan működik az AWS Lambda?

Az AWS Lambda működése néhány kulcsfontosságú lépésre osztható:

  1. Kód feltöltés: Alkalmazhatod a kódodat szöveges fájlként, egy zip fájl formájában, vagy egy konténer képként. Az AWS Lambda támogatja a Python, NodeJS, Java, Go, Ruby és .NET nyelveket, valamint ezek különböző verzióit (általában a legfrissebb és legstabilabb, aktuális verziókat).
  2. Eseménykezelő: Meg kell határoznod a „handler” nevű függvényt, amelyet a Lambda futtat, amikor egy esemény bekövetkezik. Ez a függvény tartalmazza az üzleti logikát.
  3. Kiváltó esemény (trigger) konfigurálása: Mindig egy esemény lesz, ami elindítja a Lambda-t, lehet egy HTTP kérés (pl.: API Gateway-n keresztül), egy S3 fájl feltöltés, egy DynamoDB tábla módosítása vagy akár egy CloudWatch időzítés.
  4. Automatikus futtatás és skálázás: Az AWS Lambda függvényed futtatása megkezdődik, amikor a kiváltó esemény bekövetkezik. Több párhuzamos futtatás esetén a Lambda dinamikusan skálázódik, attól függően, hogy mennyi erőforrásra van szükség.
  5. Fizetés használat alapján: Mint a legtöbb felhő alapú megoldás ez is Pay-As-You-Go modellben számlázódik, azaz csak azért a futási időért és memóriahasználatért fizetsz, amelyet valóban felhasználtál.

Legfontosabb összetevők

Amikor Lambda-t kezdünk használni a következő két összetevő lesz számunkra a legfontosabb. Ezek fogják azt is eldönteni, hogy egyáltalán a Lambda-e az a megoldás amire szükségünk van.

Események (triggers)

Ahogy fent már olvastad, mindig kell egy esemény, ami elindítja a Lambda függvényünket. Mivel az AWS Lambda szorosan van integrálva az AWS ökoszisztémájával, így nem meglepő, hogy az alábbiak a leggyakoribb eseményforrások:

  • Amazon S3: Automatikusan futtatható a kód, amikor egy fájl feltöltődik vagy módosul egy S3 bucket-ben.
  • Amazon DynamoDB: Tábla módosítási események kezelése.
  • Amazon API Gateway: RESTful API-k és webhookok létrehozása.
  • Amazon EventBridge: Komplex eseményalapú architektúra kialakítása.

Ezeket tudjuk kombinálni ráadásul oly módon is, hogy több Lamda függvényt használunk együtt.

Memória és időkorlát

Habár az AWS világában a Lambda szinte megkerülhetetlen, mégis vannak helyzetek, amikor nem használhatjuk. Ezért azt javaslom, hogy mielőtt eldöntöd, hogy a Lambda lesz-e az a szolgáltatás amit igénybe veszel a választott megoldás kivitelezéséhez, vizsgáld meg, hogy az alábbi korlátozások engedik-e ezt neked:

  • Memória limit: 128 MB és 10 GB közötti memória allokálható egy funkcióhoz.
  • Időkorlát: Egy Lambda funkció maximális futási ideje 15 perc lehet.

Tehát ha hosszan futó függvényeket vagy kódokat akarsz használni, a Lambda nem lesz számodra alternatíva. Ne csüggedj, ez esetben lesz más lehetőséged is.

Mikor érdemes használni az AWS Lambda-t?

Gyakorlati példák

  • Adatfeldolgozás valós időben: Pl. egy S3 bucketbe feltöltött fájl automatikus feldolgozása (pl. képek tömeges átméretezése, videók konvertálása).
  • RESTful API-k: Az AWS Lambda és az API Gateway kombinációjával gyorsan létrehozhatsz API-kat.
  • IoT alkalmazások: IoT eszközök eseményeinek kezelése.
  • Batch feldolgozás: Nagy mennyiségű adat csomagban történő feldolgozása.

Előnyök

  • Automatikus skálázás: Nem kell manuálisan módosítanod az erőforrásokat.
  • Nincs infrastruktúrakezelés: Az AWS kezeli a szerverek karbantartását.
  • Rövid fejlesztési ciklus: Gyorsan prototípusokat hozhatsz létre. Tipikus PaaS megoldás. 🙂

Optimalizálás és bevált gyakorlatok

A fent említett korlátozások miatt erősen ajánlott a lehető legjobban optimalizált kódok alkalmazása a Lambda függvényeknél. Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani:

  1. Kisebb függvények létrehozása: Használj kisebb, rövidebb rutinokat és metódusokat az üzleti logika felépítéséhez, amelyek gyorsan és hatékonyan futnak.
  2. Üresjárat csökkentése: A Lambda figyeli és leállítja az nem használt kapcsolatokat, így előfordulhat, hogy amikor újra használni szeretnék azt, akkor hibát kapunk. Ilyen helyzetekben használj keep-alive technikákat.
  3. Környezeti változók: Használj környezeti változókat a dinamikus változók tárolásához. Pl.: S3 bucket neve, kapcsolati információk.
  4. Rekurzív hívások kerülése: Kerüld az olyan eseteket, amikor a függvény önmagát hívja meg, vagy olyan folyamatot indít el, amely újra meghívhatja a függvényt. Ez a költségek növekedéséhez vezethet.
  5. Monitoring és hibakeresés: Állítsd be és használd a CloudWatch Log-okat a futási információk megértéséhez és elemzéséhez.
  6. Dokumentált, szabványos hívások használata: Ne használj, olyan hívásokat és megoldásokat, amelyek nem dokumentáltak vagy nem szabványosak. Ezzel megakadályozhatod, hogy a rendszeres AWS API frissítések kompatibilitási vagy futási hibákat okozzanak.
  7. Idempotens kód használata: Írj olyan kódot, amely többszöri végrehajtása ugyanazzal a bemenettel ugyanazt az eredményt adja.

Összegzés

Az AWS Lambda a serverless megoldások egyik úttörője, amely modernizálta a felhőalapú alkalmazások fejlesztését. Ha költséghatékony, rugalmas és gyors megoldást keresel, az AWS Lambda egy kiváló választás.

Ha szeretnéd kipróbálni a Lambda függvényt, akkor itt elkezdheted: https://github.com/cloudsteak/trn-aws-common/blob/main/serverless.md

recap2024-01

Visszatekintés: Egy inspiráló év tanulságai és sikerei

, , , , , , , , , , , , ,

Elérkeztünk 2024 végéhez, ami számomra különösen emlékezetes év volt, hiszen augusztusban elindítottam új, magyar nyelvű technológiai blogomat. Ezt azzal céllal tettem, hogy egy közösséget építsek, ahol mindenki talál érdekes és hasznos témákat a felhő és AI modern világából. Hogy aki szeretne fejlődni és tanulni, az megtalálja a helyét. Bárki kérdezhessen nyitottan, és hogy sikereket érjen el ezen témák megismerésével.

Köszönet

Hatalmas köszönet mindenkinek, aki követi, olvassa, vagy bármilyen módon támogatja a munkámat. Külön szeretném megköszönni Feleségemnek a sok bíztatást, szeretetet és kitartást, hogy támogatja minden erőfeszítésemet és segít megvalósítani az álmaimat. ❤️

Blog

A blog indítása nemcsak egy szakmai vállalkozás volt, hanem egy személyes kihívás is. A technológia világa rendkívül gyorsan változik, és az információ megosztása által igyekeztem hozzájárulni ahhoz, hogy ti is részesei lehessetek ezeknek az új lehetőségeknek. Legyen szó Azure megoldásokról, AWS technológiákról vagy a mesterséges intelligencia legfrissebb fejlesztéseiről, a cikkek célja mindig az volt, hogy kézzel fogható, gyakorlatias információkat nyújtsanak.

Mentor világ

Mentor Klub trénereként szeretnék köszönetet mondani minden tanítványomnak és a Mentor Klub dolgozóinak is az idei évért. A közös munka, a képzések és a tanulás élménye mindannyiunkat előreléptetett. Sok energiát kapok és kaptam minden képzés alkalmával, ami mindig feltöltött, akkor is ha előtte egy nehéz munkanapon voltam túl. Az együtt töltött idő alatt nemcsak szakmai, hanem személyes fejlődésen is keresztülmentem, amit a veletek való együttműködésnek köszönhetek. ✨

Fejlődés és tanulás

Az idén több képzést és tanúsítványt is sikeresen teljesítettem, amelyek lehetővé tették, hogy tovább fejlesszem tudásomat, és ezek közvetve a blog tartalmaiban is visszaköszönhettek:

  • Microsoft Certified: Azure Solutions Architect Expert (megújítás)
  • AWS Certified Solutions Architect – Associate (megújítás)
  • Figma Essential Training: The Basics
  • Drone pilot’s license (A1/A3)
  • Advanced Terraform képzés
  • DevOps Deployment Automation with Terraform, AWS and Docker képzés
  • Vector Databases in Practice: Deep Dive képzés
  • Hands-On Generative AI: Getting Started with Vector Search képzés
  • Software Architecture: From Developer to Architect képzés

Ezek a képzések nemcsak technikai ismeretekkel gazdagítottak, hanem segítettek abban is, hogy még jobban megértsem a technológia és az emberek kapcsolatát. Az újonnan szerzett tudásomat igyekszem megosztani veletek a blogon és a képzéseken keresztül, hogy ti is profitálhassatok ezekből az ismeretekből.

Sikeres év

Az év mérlege – ha fogalmazhatok így – rendkívül pozitív számomra. A blog indítása után örömmel láttam, hogy egyre több ember találja hasznosnak a tartalmakat, és hogy kialakult egy olyan közösség, amelyben megoszthatjuk tapasztalatainkat és ötleteinket. Ez a közösség inspirált arra is, hogy még több energiát fektessek a tartalomkészítésbe, és hogy a jövőben is készítsek ilyen és ehhez hasonló tartalmakat.

Jövőre…

2025-ben is folytatom az utamat a technológia és a tanulás világában, és bízom benne, hogy velem tartotok ezen az izgalmas utazáson. Terveim szerint rengeteg új témával, praktikus példákkal és inspiráló tartalmakkal készülök nektek.

Békés, boldog, sikeres új évet kívánok mindenkinek, és köszönöm, hogy részesei vagytok ennek az utazásnak! 🍾 🎊

ac-10

Azure Cloud Shell: Böngésző alapú parancssor

, , , , , , , , , ,

Az elmúlt hetekben megismerhettük a böngészőben használható parancssori eszközt, a Cloud Shell-t a nagyobb felhőszolgáltatóknál, úgy mint az AWS vagy a Google Cloud. Amint láthattuk, a CloudShell egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat. Ez az eszköz kiemelten hasznos mindazok számára, akik szeretnének kísérletezni, alkalmazásokat fejleszteni, tanulni vagy hibákat elhárítani a felhőben. És mindezt nagyon gyorsan.

A korábbi cikkekben bemutatott megoldásokkal ellentétben, az Azure esetén nem lesz olyan rejtett gép a háttérben, amelyen futtathatjuk a parancsainkat. Itt kissé másképpen működik, de ne szaladjunk ennyire előre.

Mi az Azure Cloud Shell?

Az Azure Cloud Shell az egyik legkényelmesebb és legrugalmasabb eszköz, amelyet az Azure felhasználóknak kínál. Ez a böngésző alapú parancssori környezet lehetővé teszi, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről elérd és kezeld az Azure erőforrásaidat. Nincs szükség telepítésekre vagy konfigurációkra, mindössze egy internetkapcsolat és egy web böngésző kell hozzá.

Ami a legjobb ebben és az Azure Cloud Shell-t egyedivé teszi, hogy egy helyen férhetsz hozzá az Azure CLI-hoz, a PowerShell-hez, és számos előre telepített eszközhöz, miközben automatikusan hozzáférsz egy tárhelyhez (tárfiók – storage account) is, ahol a fájljaid és szkriptek is találhatók. Ez az eszköz nemcsak időt takarít meg, de megkönnyíti az Azure erőforrások hatékony és biztonságos kezelését.

Fő funkciók, előnyök és tippek:

  1. Webalapú hozzáférés: Bármilyen böngészőből elérhető (akár mobiltelefonról is), nincs szükség telepítésre.
  2. Beépített eszközök: Bash, PowerShell, Azure CLI, és számos más előre telepített eszköz. (Pl.: Git)
  3. Tárhely integráció: Automatikus kapcsolat egy előre megadott tárfiókkal (Azure Storage Account) a szkriptek és fájlok tárolásához. Ezt a tárhelyet ráadásul felcsatolhatod a helyi számítógépedre is.
  4. Egyszerű erőforrás-kezelés: Parancsok és szkriptek egyszerű, gyors futtatása az Azure erőforrások hatékony kezeléséhez.
  5. Alias-ok beállítása: Gyorsítsd meg a munkádat egyéni parancsokkal.
  6. VS Code integráció: Használd a Cloud Shell-t közvetlenül a Visual Studio Code-ból.
  7. Gyorsbillentyűk: Ismerd meg a legfontosabb billentyűkombinációkat, hogy úgy dolgozz mint egy profi.

PowerShell és Bash együtt

A többi felhőszolgáltatótól eltérően, a Microsoft gondolt azon szakemberekre, akiknél vagy PowerShell vagy Bash tapasztalat a nagyobb. Hiszen előfordulhat, hogy valaki a felhő előtt csak PowerShell-t használt, vagy csak Bash-t. Azure-ban pedig senkinek sem kell újratanulnia semmit vagy megszoknia egy új nyelvet.

Egyetlen kattintással választhatunk Bash vagy PowerShell környezetet és ha meggondolnánk magunkat akkor is bármikor átválthatunk a másikra. Teljes szabadságot kapunk. Ez igazán jó hír mindenkinek. 🙂

Bash:

PowerShell:

Hogyan használhatom a Cloud Shell-t?

Indítása

Egyszerű, mint minden ilyen eszköznek:

  1. Jelentkezz be az Azure Portálba.
  2. Kattint a jobb felső sarokban lévő Cloud Shell ikonra.
  3. Várd meg, míg elindul a futtatókörnyezet és már használhatod is.
Cloud Shell ikon

Első használat

Ekkor szükség van némi beállításra, de ez gyorsan kivitelezhető:

  • Jelentkezz be az Azure Portálba.
  • Kattint a jobb felső sarokban lévő Cloud Shell ikonra.
  • Válaszd ki, hogy Bash-t vagy PowerShell-t szeretnél használni először
  • Utána lehetőséged van Tárfiók nélküli beállításra (ekkor a használat végén minden fájl és parancs előzmény törlődik) vagy ha szeretnéd tárolni a szkriptjeidet és fájljaidat, akkor a Tárfiók csatlakoztatása lehetőséget válaszd.
  • Ezután ki kell választanod azt az előfizetést, amelyben a fájlokat tároló tárfiók van/lesz.
  • Következő lépésben 3 lehetőséged van:
    • Meglévő tárfiók kiválasztása: Ez akkor hasznos, ha a tárfiókod már létezik és azt szeretnéd felcsatolni a Cloud Shell mögé
    • Létrehozunk Önnek egy tárfiókot: Ez esetben az Azure létrehoz egy tárfiókot véletlenszerűen a kijelölt előfizetésben. Ez akkor hasznos, ha gyorsan szeretnék a beállítást elvégezni. (nem javasolt)
    • Szeretnék létrehozni egy tárfiókot: Általában ezt a lehetőséget választjuk a legtöbb esetben, mert így mi adjuk meg, hogy milyen néven és melyik erőforráscsoportba kerüljön a tárfiók.
  • Ha a harmadikat választottuk, akkor a következő lapon meg kell adnunk az alábbi adatokat:
    • Előfizetés neve: Ahová a tárfiókot létrehozzuk
    • Erőforráscsoport: Ahová a tárfiók létrejön
    • Régió: Melyik régióban legyen az erőforráscsoport és a tárfiók
    • Tárfiók neve: Egyedi névnek kell lennie
    • Fájlmegosztás: Fájlmegosztás neve, ahol a fájlokat majd mentjük és amit fel tudunk csatolni a saját gépünkre (Windows, Linux, Mac)
  • Ha ezzel megvagyunk, akkor a Létrehozás gombra kattintva 1-2 perc alatt befejeződik a Cloud Shell beállítása.

Példa parancsok

Amint elindult a Cloud Shell, végtelen lehetőségünk van arra, milyen parancsokat futtatunk. Innen már csak rajtunk és a kitűzött céltól függ a parancsok bonyolultsága és jellege.

Ha mégis szükséged lenne egy kis inspirációra, akkor az alábbi GitHub Repository-ban több hasznos parancsot találhatsz, több felhasználási esetre is: https://github.com/cloudsteak/trn-azure-commandline

Most már csak azt kell eldöntened, hogy PowerShell vagy Bash és már indulhat is a kaland. 🙂

gs-06

Google Cloud Shell: Erőforrások könnyed kezelése

, , , , , , , , ,

Korábban már írtam egy cikket a böngészőből használható parancssori eszközökről. Akkor az AWS CloudShell megoldását mutattam be nektek.

Tekintsünk kicsit vissza, mi is az a CloudShell. Ez egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat. Tehát nincs is más dolgod, csak jelentkezz be a kedvenc felhőszolgáltatódnál regisztrált fiókodba, és keresd meg a navigációs sávon a CloudShell ikont. Ezután már kezdheted is az erőforrások kezelését.

Száz szónak is egy a vége: Ez az eszköz kiemelten hasznos mindazok számára, akik szeretnének kísérletezni, alkalmazásokat fejleszteni, tanulni vagy hibákat elhárítani a felhőben. És mindezt nagyon gyorsan.

Google Cloud Shell

A Google Cloud Shell egy interaktív parancssori felület, amely a Google Cloud Platformhoz csatlakozó, előre konfigurált Linux környezetet biztosít. A környezet tartalmazza a legfontosabb felhő-parancssori eszközt (pl.: git, gcloud, kubectl), valamint az olyan nyelvekhez szükséges futtatókörnyezeteket, mint a Python, Go és NodeJS.

Korábbi ismereteink alapján következik, hogy minden eszközről elérhető, legyen az egy laptop, tablet vagy egy okostelefon. 🙂

Hasonlóan az AWS-hez, itt is egy rejtett virtuális gép indul el a háttérben (1-2 perc legfeljebb), ahol a parancsainkat futtathatjuk. Ez közvetlenül kapcsolódik a Google Cloud projektünkhöz, így miután megnyílt a Cloud Shell, már nem szükséges további bejelentkezés.

A Cloud Shell linux gép 1 vCPU-val és 4 GB RAM-mal rendelkezik, ami a legtöbb feladat végrehajtásához bőven elegendő. Azonban, bonyolult vagy komplex feladatok végrehajtásakor előfordulhat, hogy elérjük ezen környezet határait. Amikor használjuk a Cloud Shell-t akkor erre mindig legyünk tekintettel.

Arra is érdemes felkészülni, hogy a környezet 20 perc inaktivitás után automatikusan leáll és megszakítja az aktuális munkamenetet. A benne tárolt fájlokat, parancs-előzményeket azonban megtartja, így akadályozza meg a lekérdezéseink adatainak elvesztését.

A Cloud Shell-ben előre konfigurált csomagok vannak, hogy ezzel is gyorsítsák számunkra a munkát. Ezeket a Google szakemberei folyamatosan frissítik és bővítik. Készítettem egy rövid listát a legfontosabb elérhető csomagokról és eszközökről:

  • Programozási nyelvek: Python, Node.js, Go, Java.
  • Verziókezelés: Git.
  • Hálózati eszközök: SSH, Curl, Wget.
  • Támogatott keretrendszerek: Google Cloud SDK, Terraform, Docker, Kubernetes CLI.

Ebből is látszik, mennyire hasznos ez az eszköz a mindennapokban.

Leghasznosabb funkciók

  • Cloud Editor: Elérhető egy beépített Cloud Shell Editor, amely egy teljes funkcionalitású webalapú IDE, amely támogatja a forráskód kezelését, hibakeresést és verziókezelést is. Ha valaki ismeri a Visual Studio Code-ot akkir ebben is otthon fogja magát érezni.
  • Parancssori eszközök: A Cloud Shell tartalmazza a legfontosabb eszközöket, amellyel a Google Cloud-ban lévő erőforrásaid kezelheted.
  • Google Drive integráció: Minden Cloud Shell környezethez tartozik egy 5 GB-os, tartós tárhely a felhasználó adataihoz. Ez a tárhely közvetlenül elérhető a környezetben.
  • Ephemeral Cloud Shell: Ez a funkció egy nagyon gyors indítást biztosít a futtató környezetnek. Ha bekapcsoljuk, akkor egy ideiglenes környezetként indítja a Cloud Shell-t, ami azt jelenti, hogy amint befejeztük a munkamenetet, minden adat törlődik. Izolált munkafázisokhoz ideális lehet.

Ezen kívül még rengeteg hasznos funkcióval rendelkezik. A teljesség igénye nélkül: fájlok le- és feltöltése, színsémák és színek módosítása, használati statisztikák, web alapú előnézet.

Hogyan használhatom a Cloud Shell-t?

Indítása egyszerű, mint minden ilyen eszköznek:

  1. Jelentkezz be a Google Cloud Console-ba.
  2. Kattint a jobb felső sarokban lévő CloudShell ikonra.
  3. Várd meg, míg elindul a futtatókörnyezet és már használhatod is.

Megjegyzés: Az első parancs futtatásakor engedélyt kell adnod a parancssornak, a projektjeidhez.

Mutatok is néhány parancsot, amivel kipróbálhatod, akkor is ha még nincs egyetlen erőforrás sem a Google Cloud projektedben.

  • Elérhető projektek listázása
gcloud projects list
  • GCP felhasználói hitelesítés ellenőrzése: Megmutatja az éppen aktív felhasználói információkat.
gcloud auth list
  • Aktuális projekt megjelenítése: Megjeleníti az aktuális projekt nevét, amelyen dolgozol.
gcloud config get-value project
  • Aktívprojekt beállítása: Állítsd be az aktuális projektet a megadott azonosítóval.
gcloud config set project [project-id]
  • Jelenlegi beállítások megtekintése: Kilistázza a jelenlegi konfigurációs beállításokat, például a régiót és zónát.
gcloud config list

Összefoglalva: Mint mindegyik böngésző alapú Cloud Shell megoldás (Azure Cloud Shell, AWS CloudShell), ez is egy fantasztikus és hasznos eszköz.

Már csak Rád vár, hogy használatba vedd. 🙂

aws-cloudshell-1

AWS CloudShell: Parancssor a böngészőben

, , , , , , , ,

Amikor egy új technológiával ismerkedünk (programozási nyelv, felhő, stb.) mindig nagy fejfájást okoz, hogy feltelepítsünk minden olyan alkalmazást, kiegészítőt és modult ,ami az adott technológia kényelmes és zökkenőmentes használatát biztosítja.

Biztosan Te is találkoztál már azzal a jelenséggel, hogy elhatároztad: „Most megtanulok Python-ban programozni”, de amikor nekikezdesz, elbizonytalanodsz, mert nem tudod mit kell telepíteni. És nincs ez másként a felhő világában sem. Nem elég, hogy el kell döntened, melyik nagy felhőszolgáltató világában mélyedj el, még a különböző eszközöket (pl.: parancssori eszközök – CLI) is telepítened kell. Ez sok függőséggel és beállítással is járhat néha. És ha fel is teleptetted, akkor meg kell tanulnod, hogyan is jelentkezz be a megfelelő felhő (Azure, AWS, Google) fiókodba.

Ebben a szorult helyzetben segít nekünk a felhőszolgáltatóknál elérhető Cloud Shell megoldás. Ez egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat.

Miért is fogalmazok ilyen általánosan? Ennek egyszerű az oka. mindegyik felhőszolgáltatónál ugyanaz ennek az eszköznek a neve. Tehát ha Azure-ban, AWS-ben és Google Cloud-ban is Cloud Shell a neve ennek az eszköznek. Ez fantasztikus, csak egy elnevezéssel kell megbarátkoznunk. 🙂

Ma foglalkozzunk az AWS CloudShell megoldásával, mert ez alapján, már könnyen használatba vehetjük a többi felhőszolgáltató, hasonló nevű eszközét is.

Mi az AWS CloudShell?

Az AWS CloudShell az Amazon Web Services (AWS) által biztosított böngésző alapú parancssori eszköz, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan hozzáférj a felhőalapú erőforrásaidhoz anélkül, hogy helyi környezetet kellene telepítened vagy konfigurálnod. Az AWS CloudShell egy teljesen előkészített Linux-alapú környezetet kínál, amely tartalmazza az AWS Command Line Interface (CLI) legújabb verzióját, valamint számos hasznos eszközt, például a Git-et és támogatja a Python és Node.js használatát is.

Így ideális tanuláshoz, gyors konfigurációk elvégzéséhez, hibakereséshez vagy akár automatizált szkriptek futtatásához. A CloudShell integrációja az AWS konzollal egyszerű hozzáférést biztosít a felhőalapú erőforrásokhoz, anélkül hogy további költségekkel járna.

Előnye, hogy bármilyen eszközről hozzáférhetsz a CloudShell-hez egy böngészőből. Nincs szükség arra, hogy a helyi gépedet AWS CLI-vel vagy más eszközökkel konfiguráld. Az előre telepített AWS CLI, Git és egyéb fejlesztői eszközök gyors indulást biztosítanak. Ezen felül az AWS 1 GB tárhelyet biztosít, amely lehetővé teszi a fájlok, szkriptek és konfigurációk mentését, hogy azok későbbi felhasználását is.

Hogyan lehet használni?

Az AWS CloudShell használata rendkívül egyszerű. Kövesd az alábbi lépéseket:

1. Nyisd meg az AWS konzolt: Jelentkezz be a fiókodba, és keresd meg a navigációs sávon a CloudShell ikont.

2. Kattints a CloudShell gombra: Ez megnyit egy új böngészőablakot vagy alsó panelt.

3. Első indítás: A CloudShell automatikusan elindítja az előkészített környezetet, ami néhány másodpercet vesz igénybe.

4. Használat: Most már futtathatsz parancsokat. Pl.: S3 bucket-ek listázása

aws s3 ls

Integráció

A CloudShell azonban nem csupán parancsok futtatására alkalmas. Közvetlenül integrálva van az előfizetésünk legfontosabb erőforrásaival. Például:

  • AWS CLI: Az AWS CLI előtelepített verziójával közvetlenül hozzáférhetsz szolgáltatásokhoz, például EC2, S3 vagy Lambda.
  • Fájlok kezelése: Az S3-ban tárolt fájlokat könnyedén feltöltheted, letöltheted, vagy kezelheted közvetlenül a CloudShell-ből.
  • IAM jogosultságok: A CloudShell automatikusan használja a felhasználódhoz rendelt jogosultságokat, így nem kell külön hitelesítési adatokat megadnod.

Tippek a használathoz

Van pár dolog, amivel szeretnélek segíteni, hogy könnyedén használd ezt az eszközt.

  • Fájlok feltöltése és letöltése: A CloudShell tartalmaz fájlkezelési lehetőségeket. Az „Upload” vagy „Download” funkcióval helyi fájlokat másolhatsz a CloudShell-be, vagy fordítva. Ezzel fel is tölthetsz már létező fájlokat.
  • Szkriptek mentése: Mivel 1 GB tárhely áll rendelkezésre, a szkripteket vagy fájlokat elmentheted, hogy a következő alkalommal ne kelljen újra feltöltened.
  • Verziókezelés: Git-et közvetlenül használhatod a CloudShell-ben:
git clone https://github.com/cloudsteak/trn-aws-common.git

A többi már csak rajtad múlik. Gondolom, most kíváncsi lettél, vajon hogyan használhatod a többi felhőszolgáltató CloudShell megoldását. Ezekről, hasonló cikket itt találsz:

Nekem ez az egyik kedvenc eszközöm, ha valami újat vagy gyors dolgot szeretnék kipróbálni a felhőben. Biztos vagyok benne, hogy Te is meg fogod kedvelni.

Nincs is más dolgod, csak jelentkezz be a fiókodba, és keresd meg a navigációs sávon a CloudShell ikont. Ugye milyen egyszerű? 🙂

Gerilla Podcast

Felhő és mesterséges intelligencia – Gerilla Karrier Podcast 2024

, , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Már 2023-ban is meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat a felhő technológiák kapcsán. A mesterséges intelligencia elterjedésével, a felhőben is megjelentek az AI alapú megoldások. Ma már ezeket ugyanúgy használhatjuk, mint egy virtuális gépet vagy egy webalkalmazást. A Gerilla Karrier Podcast-ban most erről is beszélgettük:

  • Mit jelent a felhőalapú technológia?
  • Kik a legnagyobb felhőszolgáltatók, és mit kínálnak?
  • Hogyan működik együtt a mesterséges intelligencia és a felhő?
  • Miként kapcsolódhatnak be kisebb vállalkozások is a felhőalapú AI világába?
  • Miért olyan keresettek ma a Cloud szakemberek?
  • Hogyan kezdj bele egy felhő technológiai karrierbe?
  • Milyen tudásra van szükség az egyes munkakörökhöz?
  • Miként alakítja át a mesterséges intelligencia a Cloud területén dolgozók munkáját?
  • Mit érdemes tanulnod, ha gyorsan szeretnél előrelépni ezen a területen?

Nagyon kellemes beszélgetésünk volt ezekben a témákban Andrással, ahol remélhetőleg számotokra is érdekes információkat hallhattatok.

A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:

Ha szeretnél még több hasznos témát szeretnél tanulni, akkor ajánlom neked a Mentor Klub többi képzését is. A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is.

Emellett olvassátok a Gerilla Önéletrajz Műhely cikkeit is. Ezekből csupán néhány, ami segít elindulni:

Ösztönözni szeretnélek Titeket is arra, hogy tanuljatok valami minden nap. 🙂

Gerilla Podcast

Cloud technológiák – Gerilla Karrier Podcast 2023

, , , , , , , , , , , , , , ,

Mindig nagy örömmel osztom meg tudásom és tapasztalataim azokkal, akik érdeklődnek a felhő technológia iránt. 2023-ban meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat az alábbi témákban:

  • Mi a felhő technológia?
  • Mi köze az Amazonnak a felhőkhöz?
  • Hogyan hozza el a Cloud a jövőt? – aki kimarad, lemarad?
  • Mit és hogyan tanulj, ha érdekel a felhő?
  • 5 tipikus felhő munkakör
  • Miért éri meg ebbe az irányba képezni magad?
  • Mennyit keres egy felhő szakember?
  • Hogy kapcsolódik a Mesterséges Intelligencia a Cloud-hoz?

Örömmel és lelkesen fogadtam el a meghívást, ahol Andrással egy nagyon jó kedélyű és kellemes beszélgetést folytattunk.

Barát Andárssal, már évek óta ápolunk nagyon jó kapcsolatot mind a magánéletben, mind a szakmai életben. Ez nem csak annak köszönhető, hogy én vagyok a Mentor Klub egyik mentora, hanem annak is, hogy hasonló a személyiségünk és az érdeklődési körünk.

A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is. Rengeteg oktatóanyag érhető el itt, amelyek mind azon céllal készültek, hogy bárki sikeresen kezdjen új karrierbe, vagy erősítse meg pozícióját az álláspiacon. Személyes tapasztalatom szerint, aki itt tag, már egy lépéssel közelebb jár a sikeres és felfelé ívelő karrierhez.

A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:

Aki szeretne még hasonló érdekes, naprakész és aktuális témákat. hallgatni, annak javaslom, hogy kövesse a Gerilla Mentor Klub YouTube csatornáját, ahol megtalálja az összes Podcast epizódot. Higgyétek el, nem fogtok unatkozni, és már ezekből a kötetlen, mégis tematikus beszélgetésekből is rengeteget lehet tanulni.

És figyeljetek, mert lehet, hogy hamarosan újra találkozhattok velem egy hasonló beszélgetésben. 🙂

logic-app-4

Logic Apps (Azure): amikor workflow-ra van szükség

, , , , , , , , , ,

  • Erőforrás típus: PaaS
  • Felhő szolgáltató: Microsoft Azure
  • Angol név: Logic Apps
  • Magyar név: Logikai alkalmazás
  • Rövidített név (ha van ilyen): –

Azure és bármelyik felhő szolgáltató esetén vannak azok a szolgáltatások, amelyek arra hivatottak, hogy felgyorsítsák vállalkozásunk, ötleteink megvalósítását. Ezek nem kész megoldások, amelyeket azonnal használatba tudunk venni (általában SaaS), hanem olyan megoldások, amelyet platformot adnak az ötleteinknek (PaaS).

Ezek közül is több féle van. Van olyan ahol a forráskódunkat teljes egészében nekünk kell lefejleszteni, de van olyan is ahol ebben is kapunk segítséget. A Logic Apps az a szolgáltatás, ahol segítséget is kapuink ahhoz, hogy a felhasználóinknak (külső vagy belső) elérhetővé tegyük megoldásainkat.

A Logic Apps azonban nem ezért lesz fontos nekünk. Cégünk életében nagyon sok olyan folyamatot kell valamilyen informatikai rendszeren megvalósítani, amely valamilyen előre meghatározott lépéssorozatot követ minden esetben amikor szükség van rá. Ilyen például bármilyen jóváhagyási munkafolyamat (workflow), amivel szerintem Te is sűrűn találkozol. Ha egy jogosultságra van szükséged vagy valamilyen tanfolyamra jelentkezel, akkor kitöltöd a szükséges űrlapot, majd rákattintasz az „Igény elküldésre” és a háttérben elindul a megfelelő workflow. Egy ilyen workflow esetén habár előre meghatározott lépeseket követ a munkafolyamat, a lépések a megadott paraméterek alapján rugalmasan változnak. (Pl.: neked más a jóváhagyó felettesed, mint egy másik részlegen dolgozó kollégádnak) Korábban egy cég külön pályázaton keresztül kereste meg a megfelelő „workflow motor”-t, azaz azt a külső alkalmazást, amellyel rugalmasan, megbízhatóan és felhasználóbarát módon lehet munkafolyamatokat integrálni a cég életébe.


Ha valaki SharePoint-ot használt, akkor az tudhatja, hog abban 2013-tól egy igen jól használható munkafolyamat kezelés lett integrálva, ami a dokumentumkezelés közeli munkafolyamatokat szinte minden szempontból el tudta fedni.

A Logic Apps ennek egy következő, modernebb, felhő alapú megvalósítása, amely már önálló szolgáltatásként vehető igénybe. Ez már nem korlátozódik a dokumentumokkal kapcsolatos jóváhagyásra.

Az Azure Logic App egy felhőalapú szolgáltatás a Microsoft Azure platformján, amely lehetővé teszi különböző rendszerek és alkalmazások közötti automatizált munkafolyamatok létrehozását. A Logic App segítségével gyorsan, kódolás nélkül építhetünk összetett folyamatokat, amelyek különböző adatforrásokat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat kapcsolhatnak össze. Ez különösen hasznos lehet olyan vállalkozások és fejlesztők számára, akik egyszerűsíteni szeretnék a mindennapi feladataikat vagy adatkezelési folyamataikat. Ha most ismerkedsz az Azure világával, a Logic App remek belépő lehet, hogy megtapasztald, milyen egyszerűen és gyorsan építhetők automatizált munkafolyamatok a felhőben.

Mi az Azure Logic App?

Az Azure Logic App egy szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy összekapcsoljuk a különböző alkalmazásokat és adatforrásokat egy-egy folyamatban. A Logic App-ek vizuális felületen építhetők fel, és különböző trigger-ek (indítók) és action-ök (műveletek) segítségével hoznak létre automatizációkat.

A Logic App alapvető elemei

  • Trigger: Olyan esemény, ami elindítja a folyamatot. Például egy új e-mail beérkezése, egy fájl feltöltése egy adott tárfiókra, egy bizonyos időpont egy adott napon, vagy ha egy linken keresztül meghívom kívülről.
  • Actions: Műveletek, amelyeket a trigger elindulása után hajt végre a Logic App. Például adat továbbítása egy másik rendszerbe, e-mail küldése, egy jelentés generálása, vagy akár egy másik Azure szolgáltatással való interakció (vírtuáis gép elindítása/leállítása, másik Logic App elindítása).

Hogyan működik az Azure Logic App?

  1. Trigger kiválasztása: Első lépésként meghatározzuk, mi fogja elindítani a munkafolyamatot. Ez lehet időalapú (például napi rendszerességgel indul), vagy egy eseményhez kötött (például új e-mail érkezése).
  2. Műveletek hozzáadása: Miután kiválasztottuk a trigger-t, hozzáadhatjuk azokat a műveleteket, amiket el szeretnénk végezni. Az Azure Logic App több száz előre definiált művelettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik különböző rendszerek integrálását, mint például a Microsoft 365, a Salesforce vagy a GitHub.
  3. Tesztelés és üzemeltetés: Miután létrehoztuk a munkafolyamatot, érdemes tesztelni a működését, majd élesíteni. Az Azure Logic App lehetőséget biztosít az alkalmazások folyamatos felügyeletére, így nyomon követhetjük az automatizációk működését.
  4. Számlázás és költségek: A logikai alkalmazások általában az úgynevezett App Service Plan szolgáltatáson keresztül számlázódnak. Ez fogja meghatározni az elérhető funkciókat és a rendelkezésre álló erőforrásokat (processzor, memória, tárhely, stb.) Minél több erőforrásra van szükségünk, annál több lesz a költsége.

Logic App típusai

A logikai alkalmazást legegyszerűbben a portálon hozhatunk létre. Amikor rákattintunk a létrehozásra, akkor el kell döntenünk milyen szolgáltatási konstrukcióban szeretnénk ezt használni.

  • Használatalapú: Ha nagyon gyorsan szeretnénk valamit létrehozni (teszteléshez, fejlesztéshez), akkor van lehetőségünk megosztott módon létrehozni. Ekkor nem vehetünk majd igénybe jó néhány kényelmi funkciót, viszont olcsó és a logikai alkalmazás futási számának megfelelően fog számlázódni. Ez csupán teszteléshez, fejlesztéshez vagy rövid bemutatókhoz javasolt. Éles környezetben nem javasolt a használata.
  • Standard: Amikor már egy valódi felhasználásra tervezett megoldást szeretnénk, akkor a standard megoldást válasszuk. Itt jelenleg 3 további lehetőségünk van.
    • Munkafolyamat-szolgáltatási csomag: a hagyományos App Service Plan alapú megoldás. Ebben több workflow-t egyben tudjuk kezelni.
    • App Service Environment v3: az új változata a hagyományos megoldásnak, ahol akár izolált környezetet is létrehozhatunk.
    • Hybrid: ahol vagy a hagyományos adatközpontunkban vagy más felhőszolgáltatóknál lévő szolgáltatásokat is be tudunk vonni.

Hogy melyik esetben mire van szükségünk, azt a felhasználási eset határozza meg.

Példák az Azure Logic App használatára

  • E-mail értesítések automatizálása: Például értesítések küldése, ha új ügyfél adatait regisztrálják egy adatbázisban.
  • Adatok szinkronizálása: Két különböző rendszer közötti adatfrissítés, például a Salesforce és egy helyi adatbázis között.
  • Jogosultság kezelés: Azure előfizetéshez vagy más rendszerekhez történő hozzáférés automatikus igénylése és beállítása.
  • Riportálási folyamatok automatizálása: Például havi pénzügyi riportok generálása és e-mailben történő megküldése a felelős személyeknek.

Valójában bármire használhatjuk, ahol workflow szükséges.

Miért hasznos az Azure Logic App?

A Logic App használatával a cégek képesek időt és erőforrást megtakarítani, hiszen az ismétlődő, manuális folyamatok könnyedén automatizálhatók. Emellett a vizuális felület révén olyan szakemberek is használhatják, akik nem rendelkeznek fejlesztői háttérrel, így a Logic App különösen hasznos lehet a nem programozók számára is.

Könnyedén hozhatunk létre egyszerű és bonyolult feltételeket, annak megfelelően, hogy a folyamt fejlesztőink milyen lépéseket határoztak meg az egyes céges folyamatokhoz kapcsolódóan. A sablonok használata még tovább egyszerűsíti a feladatunkat, hiszen ha találunk olyan sablont, amely köze áll a mi folyamatainkhoz, akkor csupán át kell alakítanunk az a sajt szájízünk szerint.

Ebben is, mint szinte bármelyik felhő szolgáltatásban, a határ a csillagos ég. Csak a fantáziánk és a rendelkezésre álló idő szabhat határt. 🙂

Természetesen ilyen megoldás más felhő szolgáltatóknál is van. A Google Cloud-ban például a Workflows, és AWS-ben a Simple Workflow Service (SWF) vagy a Step Functions. Maradjunk most azonban az Amazonnál.

mfa-1

Többtényezős hitelesítést kötelező bekapcsolni – Azure

, , , , , , , , ,

A digitális világban a biztonság mindig is nagy jelentőséggel bírt. Gondoljunk csak az AWS indulásakor (2002), a sikert gátló bizalmatlanságra, amely sokáig nem engedett teret a felhő szolgáltatásoknak. Ez a bizalmatlanság azóta alább hagyott, de még mindig jelen van és kísérti a mindennapjainkat.

Emellett a digitális világ magával hozott egy új fenyegetettséget, ez pedig nem más, mint az adatok (személyes, érzékeny, stb.) eltulajdonítása. Ez többféleképpen történhet (egy technológia sebezhetőségének kihasználása, alacsony biztonságú rendszerek feltörése, stb.)

A leggyakoribb azonban a felhasználók jelszavának eltulajdonítása vagy a felhasználótól való kicsalása. Ugyanis ha megszerezzük egy magas jogosultsággal rendelkező felhasználó bejelentkezési adatait (felhasználónév és jelszó), akkor könnyedén tulajdoníthatunk el olyan adatokat, amelyek másoknak is értékes. Ráadásul anélkül, hogy komolyabb informatikai tudásra lenne szükségünk.

Ezért mindent meg kell tennünk, hogy felhasználói fiókjaink biztonságosak legyenek.

Hogyan?

Erre nagyon sok megoldás létezik. Például: Erőss jelszavak használata (bonyolult jelszavak, amelyek hosszabbak, mint 18 karakter), vagy többtényezős hitelesítés használata a felhasználói név és jelszó mellett.

Mi az a többtényezős hitelesítés?

A többtényezős hitelesítés (MFA) napjaink egyik legfontosabb biztonsági megoldása, amely jelentősen növeli az online fiókok védelmét. Az MFA lényege, hogy nem elég csak egyetlen jelszót megadni a bejelentkezéshez, hanem több különböző tényezőt is be kell vonni, mint például egy SMS-ben kapott kódot, egy hitelesítési alkalmazásban generált számot, vagy egy e-mailen érkező megerősítést. Ez a megközelítés rendkívül hasznos, mert csökkenti annak esélyét, hogy egy fiókot illetéktelenek hozzáférhessenek, még akkor is, ha valahogyan megszerezték a jelszót.

A felhőalapú szolgáltatások elterjedésével az MFA (Multifactor Authentication) különösen fontos szerepet kapott, hiszen a vállalati és személyes adatok egyre nagyobb része a felhőben tárolódik. A felhőben használt többtényezős hitelesítés biztosítja, hogy csak azok férhessenek hozzá az érzékeny adatokhoz, akik ténylegesen jogosultak erre, ezáltal növelve a digitális biztonság szintjét.

Microsoft Azure-ban eddig is javasolt volt ez a beállítás, de mostantól már kötelező is.

Mit jelent ez?

A fenti dátumok után be kell kapcsolnunk a felhasználóink számára a többtényezős hitelesítést. Majd a felhasználóinknak be kell állítaniuk valamilyen további hitelesítési formát (SMS-ben kapott kód, egy hitelesítési alkalmazásban generált szám, vagy egy e-mailen érkező megerősítés) az Azure-ba való bejelentkezéshez.

Sokaknak ez az elején kényelmetlenségnek tűnhet, de lássuk be, ez a szükséges rossz az adataink védelmének érdekében. 🙂

Ha a szervezetünknek több időre van szüksége az átálláshoz, akkor még kérhetünk egy rövid haladékot, de ezt nem javaslom, mert előbb-utóbb (inkább előbb) úgysem tudjuk elkerülni ennek használatát.

Én sok-sok éve használom már ezt a kiegészítő biztonsági megoldást és higgyétek el, hamar meg lehet szokni. Ma már ez egy rutin a mindennapjaimban és kifejezetten hiányzik, ha valahol nem tudok ilyen biztonság növelő funkciót igénybe venni. 🙂

Te ugye már használod a többtényezős hitelesítést?

Hasznos cikkek:

Load More