Korábban részletesen bemutattam a CDN alapfogalmait, ahol szó volt arról, hogy miként lehet a tartalmakat közelebb vinni a felhasználókhoz, csökkentve a késleltetést és tehermentesítve az eredeti szervereket. Utána írtam az AWS CDN megoldásáról is az AWS CloudFront szolgáltatásról.
Most egy lépéssel tovább megyünk, és megmutatom az Azure CDN-t, amely a Microsoft felhőszolgáltatásának egyik legfontosabb eleme. Gondoljunk bele: mi történik, ha egy nagy nemzetközi esemény közvetítése, egy webáruház kampányidőszaka vagy egy globális alkalmazás frissítése egyszerre több millió felhasználóhoz jut el? Ilyenkor mutatkozik meg igazán, mennyit ér egy jól felépített CDN.
Mi az Azure CDN?
Az Azure Content Delivery Network (CDN) lényege, hogy a tartalmakat – legyen szó weboldalról, képekről, videókról vagy alkalmazásfájlokról – világszerte elérhető peremhálózati (edge) szervereken tárolja. Ezek a szerverek közelebb vannak a végfelhasználókhoz, így az adatok gyorsabban töltődnek be, csökken a hálózati késleltetés, és a felhasználói élmény jelentősen javul. Jelenleg kétféle háttérhálózaton érhető el:
Azure CDN from Microsoft, amely a Microsoft saját globális hálózatát használja.
Azure CDN from Edgio, amely korábban Verizon/Edgecast néven működött, de átnevezés után is elérhető opció maradt.
A korábbi Azure CDN from Akamai szolgáltatás 2023. októberében kivezetésre került, így ma már nem érhető el új előfizetők számára.
Erősségek
Globális jelenlét: a Microsoft saját hálózata és az Edgio közösen biztosítanak világszintű edge pontokat.
Biztonság:HTTPS támogatás, token alapú hitelesítés és modern titkosítási szabványok.
Rugalmasság: fejlett szabálykezelés a gyorsítótárazás finomhangolásához.
Analitika: részletes statisztikák a forgalomról és a teljesítményről.
Lehetőségek és korlátok
Az Azure CDN nem old meg minden teljesítményproblémát. Ha a tartalomforrás lassú vagy hibásan konfigurált, a CDN nem tudja ellensúlyozni. Emellett költséggel is jár: a globális adatforgalom és a speciális funkciók használata külön díjazás alá eshet. Fontos a gondos tervezés, hogy a szolgáltatás valóban értéket adjon.
Felhasználási esetek
Weboldalak:WordPress alapú oldalak esetén a képek és videók gyorsan betöltődnek bárhonnan a világon.
E-kereskedelem: nemzetközi webshopok stabil vásárlói élményt tudnak biztosítani csúcsidőben, például Black Friday alatt.
Streaming: videószolgáltatók számára akadozásmentes lejátszást biztosít még extrém terhelés mellett is.
Azure CDN és AWS CloudFront. Mikor?
Mindkét szolgáltatás globális lefedettséget, integrációt és biztonságot kínál.
Azure CDN: előnyös azoknak, akik elsősorban Microsoft-ökoszisztémát használnak.
AWS CloudFront: jobban illeszkedik az Amazon szolgáltatásaihoz, például az S3-hoz és a Lambda@Edge-hez.
A választás gyakran attól függ, melyik felhőszolgáltatót használja az adott szervezet elsődlegesen.
Összegzés
Az Azure CDN ideális választás minden olyan vállalat számára, amely globális jelenlétet, gyorsabb betöltődést és jobb felhasználói élményt szeretne biztosítani. Ez közvetlen üzleti előnyt is jelent: nagyobb konverziós arányt, elégedettebb ügyfeleket és jobb piaci megítélést.
Korábban már írtam olyan felhőszolgáltatásokról, amelyek nem csupán hasznosak, hanem kifejezetten izgalmasak is. Például az AI-t használó SageMaker Canvas, amely segít egyszerűen elindulni a gépi tanulás világában. A felhő világában azonban nemcsak az intelligencia, hanem a sebesség és a megbízhatóság is kulcsfontosságú. Gondoljunk csak bele: ha egy weboldal lassan töltődik be, a felhasználók nagy része azonnal bezárja.
Képzelj el egy mesebeli könyvtárat, ahol a világ összes könyve elérhető. Amikor keresel valamit, nem kell a fővárosba utaznod, mert minden nagyobb városban van egy helyi fiók, amelyben a legnépszerűbb könyvek ott várnak rád. Így bárhol jársz a világban, mindig gyorsan megkapod, amit keresel. A digitális világban pontosan ezt a szerepet tölti be a CDN (Content Delivery Network).
Mi az a CDN?
A CDN egy globális szerverhálózat, amely a weboldalak és alkalmazások statikus tartalmát (képeket, videókat, JavaScript és CSS fájlokat) a felhasználóhoz földrajzilag közel tárolja.
Amikor egy látogató megnyit egy weboldalt, a tartalom nem feltétlenül az eredeti központi szerverről érkezik, hanem a hozzá legközelebb lévő „edge” szerverről. Ez a közeli kiszolgálás drámaian lecsökkenti a betöltési időt, és így javítja a felhasználói élményt.
Hogyan működik?
Cache-elés (gyorsítótár): A statikus tartalmak (pl. képek, videók) előre másolatként elérhetőek a CDN pontokon.
Edge szerverek: Ezek a földrajzilag szétszórt szerverek a világ számos pontján elhelyezkednek.
Intelligens forgalomirányítás: A felhasználó mindig a legközelebbi edge szervertől kapja meg a tartalmat.
Frissítés kezelése: Amikor a központi szerveren változik egy fájl, a CDN gondoskodik róla, hogy az új verzió a cache-elt példányokat is felülírja.
Milyen előnyöket nyújt a CDN?
Gyorsabb betöltési idő: A tartalom a felhasználóhoz közeli szerverről érkezik. Egy tokiói látogató nem Budapestről tölti le a képet, hanem Japánból.
Megbízhatóság és redundancia: Ha egy szerver kiesik, a hálózat más pontjai átveszik a terhelést.
Skálázhatóság: Nagy forgalomnövekedés esetén (pl. Black Friday, kampányidőszak) a CDN elosztja a terhelést.
Biztonság: Sok CDN véd DDoS támadások ellen és automatikus HTTPS támogatást kínál.
Példák a CDN használatára
WordPress weboldal Képzelj el egy WordPress blogot, amely tele van képekkel és videókkal. A szerver Budapesten van, de az olvasóid Németországból, az USA-ból és Ázsiából is érkeznek. Ha minden tartalom csak Budapestről érkezne, a távoli látogatóknak lassan töltődne be. Ha viszont a képeket és videókat a CDN tárolja, akkor a felhasználók mindenhol ugyanolyan gyorsan kapják meg az oldal tartalmát – a legközelebbi edge szerverből. Ez jobb élményt ad, és az oldal Google-keresési rangsorolása is javulhat.
Globális SaaS szolgáltatás Egy CRM rendszert több ezer cég használ világszerte. Az alkalmazás szerverei Frankfurtban vannak, de az ügyfelek Dél-Amerikában és Ázsiában is dolgoznak vele. CDN nélkül mindenki ugyanarra a központi szerverre kapcsolódna, ami lassulást és instabilitást okozhatna. A CDN azonban gondoskodik róla, hogy az alkalmazás statikus részei (UI, JavaScript, képek) a felhasználókhoz közeli edge szerverekről töltődjenek le. Az élmény olyan, mintha az alkalmazás helyben futna.
Médiaoldal vagy streaming szolgáltatás Egy nagy hírportálnál vagy streaming cégnél kritikus, hogy a videók megszakítás nélkül fussanak, még akkor is, ha milliók nézik egyszerre. A CDN segít elkerülni a túlterhelést, és biztosítja, hogy a tartalom folyamatosan, késleltetés nélkül érkezzen a felhasználókhoz.
Hogyan kapcsolódik a felhőhöz?
A nagy felhőszolgáltatók kínálnak saját CDN megoldást:
Amazon CloudFront (AWS)
Azure Front Door
Google Cloud CDN
Ezek közvetlenül integrálhatók más szolgáltatásokkal (például tárhellyel, webalkalmazás-szerverekkel), így szinte automatikusan skálázható és globálisan gyors rendszer hozható létre.
Vannak korlátai is
Költség: Nagy adatforgalom esetén a CDN komoly költséget jelenthet.
Beállítási komplexitás: A kezdőknek a konfiguráció elsőre bonyolult lehet (cache szabályok, TTL értékek).
Nem minden tartalomhoz ideális: A CDN főként statikus fájloknál hatékony. Dinamikus tartalom, például adatbázis-lekérdezések nem gyorsíthatók vele közvetlenül.
Mikor érdemes CDN-t használni?
A weboldalad vagy alkalmazásod nemzetközi közönséget céloz.
Kritikus számodra a sebesség és felhasználói élmény.
Gyakoriak a nagy forgalmi hullámok.
Ha a biztonságot szeretnéd növelni.
Összefoglalás
A CDN a modern web egyik alapköve. Olyan, mintha a digitális világ könyvtárát földrajzi fiókokra osztanánk, így mindig gyorsan és biztonságosan elérhető lenne a tartalom. Nem minden projektnél szükséges, de ahol a sebesség, a stabilitás és a globális jelenlét fontos, ott a CDN szinte kötelező.
A Te weboldalad vagy alkalmazásod is profitálna a gyorsabb betöltésből és a stabilabb működésből – lehet, hogy épp most jött el az idő a CDN kipróbálására.
Internetezési szokásaink sokat változtak az elmúlt években. Emellett az AI megjelenésével, egy új trend is megjelent: mindenki AI-t akar használni mindenhol. Mondhatjuk, hogy fejetetejére állt a világ, hiszen 2022 óta egy technológiai forradalom zajlik.
Ebben a hatalmas változásban, azt gondolnánk, hogy minden technológia új, úttörő és innovatív. Ez azonban nem nem teljesen igaz. Az internet és az ehhez kapcsolódó technológiák alapja még mindig ugyanaz, mint amikor megjelentek. Annak ellenére is, hogy körülöttük, szinte minden megváltozott. Ma egy ilyen megoldás kapcsén szeretnék nektek bemutatni egy Azure szolgáltatást.
Az interneten minden weboldal és alkalmazás mögött IP-címek állnak. Ezek a számok nehezen megjegyezhetők, ezért használjuk a domain neveket. A DNS (Domain Name System) olyan, mint egy univerzális telefonkönyv: amikor beírsz egy webcímet, a DNS kikeresi a megfelelő IP-címet. Erről, már az AWS Route 53 DNS megoldásáról szóló cikkben írtam, most pedig azt nézzük meg, hogyan működik mindez az Azure DNS szolgáltatásban.
Mi az Azure DNS?
Az Azure DNS egy felhőalapú névkiszolgáló, amely lehetővé teszi az általad birtokolt domain zónáinak és rekordjainak kezelését. Az Azure globális infrastruktúráját használja (ez azt jelenti, hogy a Microsoft világszerte elhelyezett adatközpontjaiban és peremhálózati (edge) helyein futnak a DNS-szerverek), így biztosítja a gyors, megbízható és magas rendelkezésre állású névfeloldást. A kezelése egyszerű, mert ugyanazokon az eszközökön keresztül történik, mint más Azure-erőforrásoké: Azure Portal, CLI, PowerShell, REST API vagy akár infrastruktúra mint kód megoldásokkal (pl. Terraform).
Miért érdemes használni?
Hagyományosan a DNS-t külön szolgáltatóknál vagy domain-regisztrátoroknál kezelték. Ha azonban már eleve Azure-t használsz, logikus lépés lehet a DNS-t is ide integrálni, hogy minden egy helyen kezelhető legyen. Ez egységesebb, biztonságosabb és könnyebben automatizálható üzemeltetést jelent. Emellett igen kényelmes is ez a helyzet.
Erősségek
Mik is az Azure DNS erősségei?
Megbízhatóság: A Microsoft globális névszerver-hálózata biztosítja, hogy a DNS-lekérdezések mindig gyorsak és elérhetők legyenek.
Biztonság: Az Azure Active Directory (EntraID) integráció lehetővé teszi a kifinomult jogosultságkezelést.
Egységes kezelés: Az összes erőforrásodhoz hasonlóan a DNS is ugyanazon az Azure-felületen kezelhető, így nem kell új rendszert megtanulni.
Automatizálhatóság: Könnyen integrálható CI/CD folyamatokba és infrastruktúra mint kód megoldásokba.
Privát DNS-zónák: Nemcsak publikus, hanem belső (pl. több virtuális hálózat között megosztott) DNS-szolgáltatást is nyújt.
Lehetőségek és korlátok
Domain-regisztráció az Azure-ban:
Az Azure DNS önmagában nem regisztrátor, de az App Service-tartomány szolgáltatáson keresztül közvetlenül is vásárolhatsz domaint az Azure Portalról.
Ezt a Microsoft a GoDaddy partneren keresztül biztosítja, így egyszerű a kezelés, de technikailag nem az Azure DNS maga regisztrálja a domaint.
Fontos korlát, hogy .hu végződésű domaint nem lehet így regisztrálni, azt csak más szolgáltatón keresztül lehet megvenni, majd delegálni az Azure DNS-re.
Költségek: Árazása rendkívül kedvező (alapesetben nagyjából 200 Ft/zóna/hónap). A zónák fenntartása olcsó, és a lekérdezések díja is minimális, így a legtöbb szervezet számára elhanyagolható költséget jelent. Csak extrém nagy forgalom mellett érdemes előre kalkulálni.
Csak névfeloldás: Az Azure DNS nem kínál webtárhelyet vagy e-mail szolgáltatást, kizárólag a névkiszolgálást biztosítja.
Felhasználási esetek
Céges weboldal kezelése: Ha az alkalmazásaid Azure App Service-ben futnak, kényelmes a DNS-t is az Azure-ban kezelni.
Belső hálózatok: Privát DNS-zónák segítségével egyszerűbb a több Azure VNet összekapcsolása.
Globális alkalmazások: Az Azure DNS kombinálható az Azure Traffic Managerrel, így a felhasználók mindig a legközelebbi szerverhez jutnak.
DevOps folyamatok: Ha Terraformot vagy más IaC megoldást használsz, a DNS is ugyanabban a kódbázisban kezelhető, verziókövetve.
Mikor érdemes választani?
Már Azure-t használsz, és szeretnéd egy helyen kezelni az erőforrásaidat.
Fontos a magas rendelkezésre állás és a globális teljesítmény.
Nagyvállalati szintű biztonságra és jogosultságkezelésre van szükséged.
Összefoglalás
Az Azure DNS tehát modern, megbízható és biztonságos megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a DNS-t is ugyanabban a felhőalapú környezetben kezeld, mint az alkalmazásaidat. Bár önmagában nem domain-regisztrátor, az App Service-tartományon keresztül domain is vásárolható, a .hu végződés kivételével. Ez a rugalmasság és integráció teszi különösen vonzóvá azoknak, akik már Azure környezetben dolgoznak.
Próbáld ki az Azure DNS-t saját projektedben, és tapasztald meg, milyen egyszerű a domain-kezelés a felhőben.
A modern világunkban az adat az egyik legértékesebb erőforrás. Az üzleti döntések, a marketingkampányok és a működés hatékonysága mind azon múlnak, hogy a szervezetek mennyire tudják kiaknázni a rendelkezésre álló információkat, mind időben, mind minőségben. Gondoljunk bele, a mesterséges intelligencia is a tengernyi adaton tud csupán jól és hatékonyan működni.
Az adatok azonban gyakran széttagoltak: különböző adatbázisokban, fájlokban, rendszerekben léteznek és legtöbbször eltérő formátumban. Emiatt szükségük van egy olyan eszközre, amely segít ezeket egységesíteni, megtisztítani, átalakítani és feldolgozni. Erre nyújt megoldást az Azure Data Factory (ADF), amely a Microsoft Azure-on érhető el.
Mi az Azure Data Factory?
Az Azure Data Factory egy felhőalapú ETL (Extract, Transform, Load) és ELT (Extract, Load, Transform) szolgáltatás. Lényege, hogy adatokat tud kinyerni (Extract) különböző forrásokból, azokat átalakítani (Transform), majd a célrendszerbe betölteni (Load). Ezzel hidat képez az eltérő rendszerek és az üzleti intelligencia eszközök között.
Mivel teljesen felügyelt szolgáltatás, a felhasználónak nem kell szerverek karbantartásával, skálázásával vagy szoftverfrissítésekkel foglalkoznia. Az ADF vizuális, drag-and-drop alapú felületet kínál, de támogatja az adatfolyamok kód alapú megírását is. Így mind az üzleti felhasználók, mind a fejlesztők megtalálhatják benne a számításaikat.
Egy nagytudású NoCode megoldás, amely segít az üzleti integrációban is, de kiszolgálja a fejlesztői igényeket is.
Főbb építőelemei
Pipeline (csővezeték): Egy adott adatfeldolgozási folyamat leírása, amely több lépésből is állhat.
Activity (tevékenység): Egy pipeline egy-egy művelete, például adatmozgatás vagy átalakítás.
Data Flow (adatfolyam): Kifejezetten adattisztításra és transzformációra szolgáló vizuális eszköz.
Linked Service (kapcsolódó szolgáltatás): Az adatforrás vagy a célrendszer konfigurációja, pl. SQL adatbázis vagy blob tárhely.
Dataset (adathalmaz): A feldolgozott adatok logikai egysége, amelyet egy pipeline vagy activity használ.
Ezek az építőelemek együtt adják az ADF rugalmasságát és sokoldalúságát.
Erősségei
Az Azure Data Factory legnagyobb előnye a széles körű integráció. Több mint 90 különböző adatforráshoz kínál beépített csatlakozót, amelyek között megtaláljuk az SQL adatbázisokat, CSV fájlokat, NoSQL rendszereket, API-kat vagy akár SAP rendszereket is.
Másik erőssége a skálázhatóság: akár kis mennyiségű adatot, akár petabájt méretű adathalmazokat is képes kezelni, anélkül, hogy a háttérben nekünk kellene erőforrást biztosítani.
Kiemelendő az adattisztítási képessége, amely lehetővé teszi a duplikált elemek kiszűrését, a hiányzó vagy hibás értékek javítását, és a különböző formátumok egységesítését. Ez rendkívül fontos, mert a tisztítatlan adatok gyakran félrevezető jelentésekhez és rossz üzleti döntésekhez vezethetnek.
Lehetőségei
Az ADF nemcsak egyszerű adatmozgatást, hanem komolyabb adatintegrációs feladatokat is támogat:
Automatizálás és ütemezés: Beállítható, hogy a pipeline-ok meghatározott időpontokban, például óránként vagy naponta fussanak.
Big Data feldolgozás: Az Azure Synapse Analytics-szel vagy a Databricks-szel kombinálva nagy mennyiségű adatot is képes feldolgozni.
Hybrid környezet támogatása: Nemcsak a felhőből, hanem hagyományos (on-premise) rendszerekből is be tud gyűjteni adatokat.
DevOps integráció: Támogatja a Git verziókezelést, így a folyamatok fejlesztése és karbantartása könnyebben követhető.
Monitorozás: Az ADF képes részletes log-okat és figyelmeztetéseket küldeni, hogy lássuk, mikor és hol futott hiba a folyamatban.
Korlátok
Bár sokoldalú, nem minden helyzetben a legjobb választás. Például:
A valós idejű feldolgozás csak korlátozottan érhető el, főként kötegelt feldolgozásra optimalizált.
A komplex logikai átalakítások esetében gyakran érdemes külső szolgáltatásokkal (pl. Databricks) kombinálni.
A költségek nagy mennyiségű adat esetén gyorsan növekedhetnek, így fontos a folyamatok optimalizálása.
Felhasználási esetek
Kereskedelmi vállalat: Egy online áruház a webes rendelések adatait, a raktárkészlet-információkat és a fizikai üzletek eladásait szeretné egy helyen elemezni. Az ADF összegyűjti az adatokat, megtisztítja azokat, majd az Azure Synapse Analytics-be tölti, ahol a menedzsment valós idejű riportokat készíthet.
Banki szektor: Egy bank különböző rendszerekből (tranzakciók, ügyféladatok, CRM) gyűjt adatokat, majd azokat normalizálja és tisztítja. Az így előkészített adatokból megbízható fraud detection modellek építhetők.
Gyártóipar: Egy gyártó cég különböző szenzorokból származó adatokat integrál az ADF segítségével, majd előkészíti azokat gépi tanulási modellekhez, amelyek előrejelzik a gépek meghibásodását.
Tanulság kezdőknek
Ha most ismerkedsz az adatintegráció világával, az Azure Data Factory kiváló belépési pont. Egyszerre biztosít vizuális, kódmentes megoldást és fejlesztőbarát rugalmasságot. A kulcs az, hogy először kisebb, egyszerűbb pipeline-okat hozz létre, majd fokozatosan bővítsd a tudásod összetettebb adatfolyamokkal és tisztítási feladatokkal.
A Mentor Klubban, 2025. szeptemberétől elérhető NoCode és LowCode megoldások Azure-ban és AWS-ben képzési anyagban is testközelből láthatod ennek működését.
Összegzés
Az Azure Data Factory ideális választás mindenkinek, aki adatvezérelt működésre szeretne átállni. Megbízhatóan kapcsolja össze a különböző rendszereket, tisztítja és feldolgozza az adatokat, majd elérhetővé teszi azokat riportokhoz, elemzésekhez vagy mesterséges intelligencia modellekhez. Bár vannak korlátai, a rugalmassága és az egyszerű kezelhetősége miatt az egyik legfontosabb adatfeldolgozó eszköz az Azure ökoszisztémában.
Én például a DJ fellépéseimhez szükséges zenei tárház elemeit szoktam ezzel tisztítani, mielőtt elküldöm a MAHASZ felé.
Az elmúlt hetekben rengeteg Kubernetes-el foglalkozó cikket zúdítottam már rátok. Ez nem fog változni a közeljövőben sem, azonban ma egy olyan Kubernetes szolgáltatást nézünk meg közelebbről, amely közben felhőszolgáltató specifikus is.
Azt már többször többféle módon is elmondtam, hogy a konténertechnológia forradalmasította a modern alkalmazásfejlesztést (a legismertebb konténertechnológiai megoldás a Docker): egyszerűbbé vált az alkalmazások csomagolása, szállítása és futtatása különböző környezetekben. Az Azure Kubernetes Service (AKS) ebbe a világba nyújt belépőt, méghozzá teljes mértékben menedzselt formában. A kezdők számára különösen előnyös, mert elrejti a komplexitás nagy részét, miközben erős kontrollt és rugalmasságot biztosít.
Mi az az Azure AKS? Az Azure Kubernetes Service (AKS) a MicrosoftAzure felhőplatformjának menedzselt Kubernetes-szolgáltatása. Lehetővé teszi konténerizált alkalmazások automatikus üzembe helyezését, kezelését, skálázását és monitorozását anélkül, hogy külön kellene gondoskodni a Kubernetes-fürt (cluster) telepítéséről és karbantartásáról.
Miért előnyös az AKS használata?
Menedzselt vezérlőréteg A Kubernetes vezérlőelemeit (control plane) teljesen menedzseli az Azure – így ezek frissítése, méretezése és biztonsági javítása nem a fejlesztőcsapat feladata.
Automatikus skálázás Támogatja a vízszintes pod-autoskalázást (HPA), node pool szintű autoskalázást, valamint a manualis skálázást is.
Integráció az Azure ökoszisztémával Könnyen integrálható más Azure szolgáltatásokkal, például Azure Monitor, Log Analytics, Key Vault, EntraID (Azure AD), vagy az Application Gateway-vel.
Támogatás Windows és Linux node poolokra Lehetőség van hibrid környezetek létrehozására is, ahol egyes szolgáltatások Windows, mások Linux konténerként futnak.
RBAC és identitáskezelés Az Azure AD integráció segítségével szabályozhatjuk, ki mit tehet a fürtben (Role-Based Access Control).
Frissítési stratégia testreszabása A cluster frissítések tervezetten, lépésenként is végrehajthatók, hogy minimalizáljuk a leállást.
Korlátok, amikkel érdemes számolni
Control Plane testreszabhatósága korlátozott Mivel menedzselt szolgáltatás, bizonyos alacsony szintű beállításokhoz nincs hozzáférés.
Sokféle beállítási lehetőség, ami összezavarhatja a kezdőket Bár a vezérlőréteg menedzselt, a node poolok, hálózatkezelés, tárolók és jogosultságok konfigurálása összetett lehet.
Hosszabb indulási idő A node poolok indulása néhány perctől akár 10-15 percig is eltarthat, főleg ha új skálázást kérünk.
Mikor érdemes az AKS-t választani? Az AKS ideális választás, ha:
Több mikroalkalmazást futtatnál egységes környezetben
DevOps pipeline-t szeretnél kiépíteni CI/CD-vel
Folyamatosan skálázódó alkalmazásokat futtatsz
Hosszú távon Kubernetes-es megközelítést szeretnél alkalmazni
Felhasználási példa: Webalkalmazás CI/CD pipeline-nal Egy több részből álló webalkalmazás (pl. frontend, backend, adatbázis) konténerizált formában van tárolva. Az alkalmazás képfájlai pedig az Azure Container Registry-ben (ACR).
Az AKS lehetővé teszi ezen konténerek fürtbe szervezését. GitHub Actions vagy Azure DevOps használatával CI/CD pipeline-t építhetünk, amely automatikusan telepíti és frissíti az alkalmazás egyes komponenseit a Kubernetes-fürtbe.
A forgalmat Azure Application Gateway vagy Ingress Controller segítségével lehet terelni, míg a logokat Azure Monitorban gyűjthetjük.
Milyen más Azure szolgáltatások támogatják még a Docker-konténereket? Bár az AKS a legteljesebb konténerkezelési megoldás, az Azure több más konténeres megoldást is kínál, amelyekről külön cikkekben olvashatsz:
Azure Arc-enabled Kubernetes: Saját Kubernetes-fürtök Azure-ból való menedzsmentje
Összefoglalás Az Azure Kubernetes Service (AKS) ideális választás azok számára, akik szeretnének skálázható, rugalmas, mikroszolgáltatás-alapú architektúrát kialakítani konténerek használatával, anélkül hogy a Kubernetes teljes komplexitásával kellene nap mint nap megküzdeniük. Az AKS lehetőséget ad a fejlődésre: kezdőként is elkezdhetjük, de haladó szintig is skálázhatjuk tudásunkat benne.
Azt azért megjegyezném, hogy egy AKS cluster fenntartása és üzemeltetése nem olcsó mulattság. Mielőtt kipróbálod, – márpedig ki kell próbálnod – ellenőrizd a díjkalkulátor segítségével, hogy mennyibe kerülne.
Itt a blogon sok konténer megoldásról és Docker megoldásról olvashattál már. Ez nem véletlen, hiszen ez a technológia rengeteg lehetőséget rejt, amelyek mind személyes, mind üzleti oldalon. A mikroszolgáltatásokat talán nem kell bemutatni, amely szintén a mai modern informatika egyik alap pillére. Gondolhatunk azonnal a Kubernetes-re, mert az a legnagyobb és legismertebb ezen a területen, de nem mindig van szükség ekkora komplexitásra, ha csupán egy-egy gyors alkalmazást szeretnénk futtatni. És itt jön képbe a mai cikkünk témája.
Az Azure Container Instance (ACI) egy felhőalapú szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy konténereket futtassunk anélkül, hogy teljes környezetet – például virtuális gépet vagy Kubernetes-fürtöt – kellene telepítenünk és kezelnünk. Ideális választás lehet azok számára, akik egyszerűen, gyorsan és átmenetileg szeretnének konténeres alkalmazásokat futtatni.
Mi is az Azure Container Instance?
Az ACI a Microsoft Azure egyik platformszolgáltatása (PaaS), amely konténerizált alkalmazások futtatására alkalmas. Használata során nem kell foglalkoznunk az infrastruktúra kezelésével, csak megadjuk a konténerkép nevét (pl. egy Docker image), a kívánt erőforrásokat (CPU, memória), és az Azure elindítja számunkra a konténert.
Az Azure Container Instance támogatja a publikus Docker képeket a Docker Hub-ról és a Microsoft saját registry-jéből (pl. mcr.microsoft.com). Emellett használhatunk privát registry-ből (például Azure Container Registry vagy más hitelesített tároló) származó image-eket is, ha megadjuk a hozzáférési adatokat. Az kép forrását egyszerűen megadhatjuk az ACI létrehozásakor.
Előnyök és lehetőségek
Egyszerűség és gyorsaság Az ACI lehetővé teszi konténerek futtatását perceken belül. Nincs szükség cluster-re, orchestrator-ra vagy hosszadalmas konfigurálásra.
Rugalmasság Csak az erőforrások után fizetünk, amit ténylegesen használunk. Az ACI támogatja a Linux és Windows konténereket is.
Integráció Könnyedén kombinálható más Azure szolgáltatásokkal, például Azure Logic Apps, Functions, vagy akár Azure Virtual Network (VNET) integrációval is elérhetővé tehetjük belső rendszerekből.
Automatikus skálázás helyett egyszerű példányindítás Az ACI nem kínál automatikus horizontális skálázást, de nagyon jól használható, ha fix (előre megadott) példányszámmal vagy rövid élettartamú konténerekkel dolgozunk.
Korlátai
Nem alkalmas komplex, skálázható mikroszolgáltatás-architektúrák futtatására
Nincs beépített támogatás replikák, autoscaling vagy rollout stratégiák kezelésére
A konténerek állapota nem menedzselhető úgy, mint Kubernetes esetén (nincs önjavítás, nincs deployment stratégia)
Egyszerű összehasonlítás a Kubernetes-szel
Tulajdonság
Azure Container Instance
Azure Kubernetes Service (AKS)
Telepítési idő
percek
órák, akár komplex beállítások
Skálázás
manuális
automatikus, fejlett vezérlés
Infrastrukturális háttér
rejtett, Azure kezeli
felhasználó menedzseli részben
Tanulási görbe
alacsony
meredekebb
Üzemeltetés
minimális
összetett
Mikor érdemes használni az Azure Container Instance-ot
Az ACI kiváló választás, ha:
Egy egyszerű REST API-t vagy mikroalkalmazást szeretnénk gyorsan kipróbálni
Egyszeri vagy időszakos batch-feladatokat szeretnénk futtatni (pl. képfeldolgozás, adatkonvertálás)
CI/CD pipeline során szeretnénk ideiglenes build vagy teszt környezetet indítani
Kevés erőforrásigényű feladatokat szeretnénk futtatni felügyelet nélkül
Konkrét példa felhasználásra
Tegyük fel, hogy egy webalkalmazásban a felhasználók képeket töltenek fel, amelyeket különféle szűrőkkel kell feldolgozni. A képfeldolgozást egy konténerbe csomagolt Python script végzi, amelyet minden alkalommal újraindítunk, amikor egy új képet kapunk. Ilyen esetben ACI tökéletes, hiszen nem kell állandóan futtatnunk a feldolgozót, csak akkor, amikor valóban szükség van rá. Ráadásul mivel az erőforrásigény kicsi és futási idő rövid, költséghatékony is.
Próbáld ki Te is: saját konténer futtatása 5 perc alatt
Kattints a Felülvizsgálat + létrehozás, majd Létrehozás gombra
Pár perc múlva az ACI példány elkészül. Az elérési URL-t megkapod, például így nézhet ki: http://szia-laci.e5gsghbgaygzabaw.swedencentral.azurecontainer.io
Nyisd meg ezt az URL-t a böngésződben, és máris látni fogod a konténer által szolgáltatott weboldalt.
Összegzés
Az Azure Container Instance egy könnyen használható, gyors megoldás konténerek futtatására. Ideális kisebb feladatokhoz, teszteléshez, fejlesztéshez vagy időszakos folyamatokhoz. Ha azonban komplexebb architektúrában gondolkodunk, ahol skálázás, önjavítás, rollout kezelés is fontos, akkor érdemes a Kubernetes irányába tovább lépni.
Ez a technológia tökéletes belépő lehet azoknak, akik most ismerkednek a konténerekkel vagy éppen az Azure környezetet szeretnék kihasználni egyszerűbb alkalmazásokhoz. A portálos példa segít abban, hogy akár technikai háttértudás nélkül is sikerélményt szerezzünk az első konténerindítással.
A digitális szuverenitás fogalma az utóbbi években egyre hangsúlyosabban van jelen az európai technológiai diskurzusban. A Microsoft új bejelentése, a Sovereign Cloud kezdeményezés kibővítése, pontosan erre a növekvő igényre reagál: olyan felhőmegoldást kínál európai kormányzati és szabályozott iparági szereplők számára, amely nem csupán technológiai, hanem működési és jogi szinten is garantálja az adatok feletti kontrollt.
A digitális szuverenitás azt jelenti, hogy egy ország, intézmény vagy szervezet maga dönthet arról, hol és hogyan tárolja, dolgozza fel és védi meg a digitális adatait – anélkül, hogy külső szolgáltatók vagy más országok beleszólnának ebbe. Ez különösen fontossá vált az Európai Unióban, ahol a szabályozások egyre inkább előírják, hogy az adatkezelés az EU határain belül, helyi ellenőrzés alatt történjen.
Ez a megközelítés új mércét állíthat az adatbiztonság, a megfelelőség és a digitális függetlenség terén, különösen az Európai Unión belül. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Miben más, mint az eddigi Azure-szolgáltatások? És miért éri meg ezzel foglalkozni cégeknek vagy állami intézményeknek?
Mi az a Microsoft Sovereign Cloud?
A Microsoft Sovereign Cloud olyan felhőszolgáltatások összessége, amelyeket kifejezetten a digitális szuverenitást komolyan vevő országok és szervezetek igényeire szabtak. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy az ügyfelek – jellemzően állami szervek, egészségügyi szolgáltatók, pénzintézetek és kritikus infrastruktúra üzemeltetők – teljes kontrollt gyakoroljanak adataik felett.
Ez nem csupán földrajzi lokalizációt jelent, hanem három fontos területre terjed ki:
Technológiai szuverenitás – Az adatok fizikailag az adott országban vagy régióban maradnak, és a feldolgozásuk is ott történik.
Operatív szuverenitás – Az ügyfelek, vagy azok helyi partnerei döntenek arról, ki férhet hozzá a rendszerekhez, akár a Microsoft hozzáférését is korlátozva.
Jogszabályi szuverenitás – A felhőszolgáltatások teljes mértékben megfelelnek az adott ország vagy régió adatvédelmi és iparági szabályozásainak.
A Microsoft az Európai Unióra különösen nagy hangsúlyt fektet: az új kezdeményezés célja, hogy segítsék az európai szervezeteket megfelelni az olyan komplex szabályozásoknak, mint a GDPR, a DORA (Digitális Reziliencia Szabályozás), a NIS2 (hálózatbiztonsági irányelv) és az EU Cloud Code of Conduct.
Alapelvek és működés
A Microsoft Sovereign Cloud nem önálló termék, hanem egy architektúra és szolgáltatási keretrendszer, amely a meglévő Microsoft Azure, Microsoft 365 és Dynamics 365 szolgáltatásokra épül, de kibővített kontroll- és biztonsági képességekkel.
Fő pillérei:
Adatszuverenitás és lokalizáció: Az adatok tárolása és feldolgozása kizárólag adott országban vagy régióban történik.
Hozzáférés-felügyelet: Az ügyfelek szabályozhatják, hogy a Microsoft rendszergazdái hozzáférhetnek-e az adatokhoz vagy sem.
Teljeskörű auditálhatóság: A felhasználók részletes naplózási és ellenőrzési eszközöket kapnak.
Szabályozási megfelelés támogatása: Az architektúra előre validált sablonokat és beállításokat tartalmaz az adott iparági előírásokhoz.
A Microsoft kiemeli, hogy nem egyedül nyújtja ezeket a megoldásokat: helyi partnerekkel – például kormányzati szervekkel, informatikai szolgáltatókkal – együttműködve hozza létre és működteti ezeket a rendszereket.
Miben különbözik az Azure-tól vagy más hagyományos felhőktől?
A Microsoft Azure alapvetően egy globális nyilvános felhő, amely regionálisan elérhető adatközpontokkal működik. Bár kínál lehetőséget az adatok lokalizációjára (pl. európai régió választása), a szolgáltatás alaplogikája szerint a Microsoft infrastruktúráján, az ő irányítása alatt történik minden.
A Sovereign Cloud ezzel szemben:
Szigorúan korlátozza az adatáramlást a megadott földrajzi határokon belül
Teljes ügyfélkontrollt biztosít a hozzáférések felett (még a Microsoft saját adminjai felett is)
Lokális partneri működtetést tesz lehetővé, például állami informatikai ügynökséggel együtt
Dedikált megfelelőségi sablonokat és auditálási lehetőségeket kínál, különösen az állami, egészségügyi vagy pénzügyi szektor számára
Egy másik fontos különbség, hogy az Azure hagyományosan a skálázhatóságot és globális elérhetőséget helyezi előtérbe, míg a Sovereign Cloud a szabályozási és működési megfelelést maximalizálja – még akkor is, ha ez a globális rugalmasság csökkenésével jár.
Erősségek: miért előnyös ez a megoldás?
Teljes kontroll az adatok felett: a felhasználó dönt, hogy ki, mikor, hogyan férhet hozzá
Szabályozásnak való megfelelés egyszerűbbé válik, akár komplex ágazati előírások esetén is
Transzparencia és auditálhatóság: világosan nyomon követhető minden tevékenység
Helyi partnerekkel működik együtt, ami növeli az elfogadottságot és a nemzeti kontrollt
Rugalmas modell: lehetőség van önálló vagy együttműködésen alapuló működésre is
Lehetőségek: kinek ajánlott?
A Microsoft Sovereign Cloud elsősorban azoknak a szervezeteknek készült, amelyek érzékeny adatokkal dolgoznak, és:
Jogszabály kötelezi őket a szuverén működésre (pl. kormányzati intézmények)
Kritikus infrastruktúrát kezelnek (pl. közművek, közlekedés)
Pénzügyi, egészségügyi vagy védelmi ágazatban működnek, ahol a digitális függetlenség elsődleges fontosságú
A magánszektorban is egyre több szervezet vizsgálja ennek lehetőségét, főleg ha nemzetbiztonsági vagy reputációs kockázatot jelenthet az adatkezelés kiszervezése.
Korlátok és kihívások
Magasabb üzemeltetési költség: a lokalizált működés és a megnövekedett kontroll többletkiadással járhat
Kisebb rugalmasság és globális elérhetőség, mivel az adatok szigorúan izolált környezetben maradnak
Technikai összetettség: nem minden szervezet rendelkezik az ehhez szükséges tudással és kapacitással
A megosztott felelősség modell továbbra is érvényes: a Microsoft csak a szolgáltatást biztosítja, az adatbiztonság egy része a felhasználó felelőssége marad
Mit jelent ez nekünk, felhasználóknak és cégeknek?
Felhasználóként egyre több olyan digitális szolgáltatást használunk, ahol személyes vagy érzékeny adatokat adunk meg – legyen szó állami ügyintézésről, egészségügyi nyilvántartásról vagy pénzügyi tranzakciókról. A Sovereign Cloud modell garantálja, hogy ezek az adatok nem kerülnek ki az ország vagy az EU határain kívülre, és azok felett kizárólag az általunk felhatalmazott szervezetek gyakorolhatnak kontrollt.
Céges oldalon ez versenyelőnyt is jelenthet: egy olyan szolgáltatóval dolgozni, amely képes a legszigorúbb adatvédelmi előírásoknak is megfelelni, bizalmat épít az ügyfelekben, partnerekben, hatóságokban.
És mi a helyzet az AWS-el?
Nem csak a Microsoft ismerte fel a digitális szuverenitás növekvő jelentőségét. Az Amazon Web Services is dolgozik saját szuverén felhőmegoldásán, különösen Sovereign-by-Design szemlélettel. Az AWS célja hasonló: lehetőséget biztosítani a kormányzati és szabályozott szektor szereplőinek arra, hogy adataikat teljes mértékben földrajzilag és működésileg is kontroll alatt tarthassák, akár a szolgáltató beavatkozása nélkül is.
A tervek szerint az AWS Európában is olyan felhőkörnyezeteket épít, amelyekben:
Az adatok tárolása és feldolgozása kizárólag uniós területen történik
A hozzáférési jogokat kizárólag az ügyfelek (vagy az általuk kijelölt partnerek) szabályozzák
A szolgáltatások megfelelnek az olyan szabályozásoknak, mint a GDPR, NIS2, DORA
Bár az AWS még nem indította el széles körben a szuverén felhőszolgáltatását, a bejelentett tervek jól mutatják, hogy a „szuverén felhő” nem egy gyártói hóbort, hanem az egész iparág új irányvonala. Ez hosszú távon a felhasználóknak kedvez: versenyhelyzetet teremt, ahol a nagy szolgáltatók egyre biztonságosabb, átláthatóbb és szabályozásbarátabb megoldásokat kínálnak.
Összegzés
A Microsoft Sovereign Cloud nem csupán technológiai újítás, hanem stratégiai válasz Európa digitális szuverenitási törekvéseire. A felhőszolgáltatások következő generációját képviseli, ahol nem csupán a skálázhatóság és rugalmasság számít, hanem a kontroll, a megfelelőség és a biztonság is.
Azoknak a szervezeteknek, akik nem engedhetnek meg maguknak kompromisszumot az adatok feletti uralom terén, ez a megközelítés nem lehetőség, hanem szükségszerűség.
Ahogy korábban már olvashattál róla, a Kubernetes telepítésének első lépése a megfelelő architektúra kiválasztása. A céljainktól, a környezet méretétől és a rendelkezésre állásra (HA) vonatkozó elvárásainktól függően több fürt-kialakítási lehetőség is elérhető.
Emellett lehetőség van arra is, hogy a Kubernetes összes fő komponensét egyetlen futtatható programként fordítsuk le saját gépünkön, ha testre szabott vagy fejlesztői környezetet szeretnénk kialakítani. Vannak, akiknek ez a hobbija, mert szeretné minden percét élvezni a programkód fordításának.
A négy fő Kubernetes fürt konfiguráció
A Kubernetes telepítésének négy gyakori módja létezik, különböző célokra és fejlettségi szintekre szabva. Ezeket már részben érintettük, most összefoglalásképp megmutatom egyben:
1. Egyszerű egy node-os telepítés
Ebben az esetben minden komponens (pl. API szerver, scheduler, controller-manager, kubelet, stb.) egyetlen gépen fut. Ez ideális választás:
oktatási célra
fejlesztői környezetekhez
kísérletezéshez
otthoni projektekhez
Ugyanakkor nem alkalmas élő (live, production) környezetre, mivel nem nyújt magas rendelkezésre állást.
2. Egy vezérlőcsomópont (head node), több munkavégző (worker)
Ebben a konfigurációban egyetlen vezérlőcsomópont vezérli a rendszer működését, és több munkavégző kapszula-futtató gép csatlakozik hozzá. A vezérlőcsomóponton jellemzően az alábbi elemek futnak:
API szerver
scheduler (ütemező)
controller-manager
stb. (etcd egybinárisos változatban)
Ez már egy skálázhatóbb modell, de továbbra is sérülékeny lehet, ha a head node elérhetetlenné válik.
3. Több vezérlőcsomópont, HA nélkül vagy részleges HA-val
Itt már több vezérlőcsomópont fut, ami javítja a rendelkezésre állást. A scheduler és a controller-manager vezetőt választanak maguk közül (leader election mechanizmus), és az API szerverek egy terheléselosztó mögött érhetők el. Az etcd még mindig lehet egycsomópontos.
Ez már alkalmas kisebb termelési környezetekre, de a teljes HA (High Availability) eléréséhez az etcd szintjén is replikációra van szükség.
4. Teljesen HA: HA vezérlőcsomópontok és HA etcd
A legmegbízhatóbb és legkomplexebb megoldás, amely:
több vezérlőcsomópontot tartalmaz
több etcd példányból álló fürtöt használ
terheléselosztót alkalmaz az API szerverek előtt
Ebben a felállásban az etcd nem a vezérlőcsomópontokon fut, hanem külön gépeken, ezzel csökkentve az egy ponton történő hibák kockázatát. Nagyvállalati és kritikus rendszerek esetén ez az ajánlott megközelítés.
Fürtök közötti együttműködés: Kubernetes Federation
A Kubernetes Federation lehetőséget nyújt arra, hogy több teljes Kubernetes fürt közös vezérlő panel (control plane) alatt működjön. Ez lehetővé teszi az erőforrások migrálását az egyik klaszterből a másikba akár manuálisan, akár hibakezelés céljából. Bár az első verziónak voltak korlátai, a Federation v2 fejlesztései javítottak a stabilitáson és rugalmasságon. A Federation ls annak felhasználási esetei egy külön cikket is megérdemelne.
Kubernetes fordítása forráskódból
A Kubernetes számos binárisa (pl. kubelet, kubeadm, kubectl) elérhető előre lefordított formában a GitHub-on.
cd $GOPATH
git clone https://github.com/kubernetes/kubernetes
cd kubernetes
Fordítás futtatása:
make
Az új binárisok az _output/bin mappában találhatók.
Figyelem: egyes rendszereken további csomagokra lehet szükség a make sikeres lefutásához. A hibaüzenetek alapján ellenőrizni és pótolni kell a hiányzó függőségeket.
Összegzés
A Kubernetes telepítési lehetőségei a tanulási céloktól a magas rendelkezésre állást biztosító éles környezetekig terjednek. A fürt struktúrájának megválasztása előtt mindig tisztázni kell a célokat és az elvárt megbízhatóságot. Aki pedig mélyebben szeretné megérteni a Kubernetes működését, vagy testre szabott binárisokat szeretne létrehozni, annak érdemes a forráskódból történő fordítással is megismerkednie.
Te fordítottál már forráskódból alkalmazásokat, csak azért, hogy mélyebben megértsd annak működését?
Már tudjuk, hogy a Kubernetes telepítéséhez a kubeadm egy nagyszerű eszköz. És láthattad, hogy milyen könnyedén telepíthető a cluster. Amint megvagyunk a Kubernetes cluster telepítésével, az egyik legelső és legfontosabb döntés a pod hálózat kiválasztása. Ez a választás hatással van a teljes rendszer működésére: hogyan kommunikálnak a pod-ok egymással, milyen hálózati szabályokat alkalmazhatunk, mennyire biztonságos a környezet, és mennyire jól skálázható a jövőben.
A legtöbb modern megoldás a Container Network Interface (CNI) szabványra épül. Ez egy olyan moduláris hálózati modell, amely lehetővé teszi, hogy különféle hálózati plugin-okat (kiegészítőket) használjunk a pod-ok kommunikációjához anélkül, hogy azok mélyen be lennének építve a Kubernetes belső működésébe.
Népszerű CNI kiegészítők összehasonlítása
Az alábbiakban bemutatom a leggyakrabban használt CNI plugin-okat.
Calico
A Calico egy Layer 3 IP-alapú hálózati plugin, amely natív módon, IP encapsulation nélkül működik. Lehetőséget biztosít hálózati szabályzatok definiálására, és különösen jól skálázható nagy cluster-ek esetén. A Canal projekt révén integrálható a Flannel-lel is.
Előnyök:
Nagy teljesítményű kommunikáció IP encapsulation nélkül
Teljes körű támogatás hálózati szabályzatokra (Kubernetes network policies)
Robusztus közösségi és vállalati támogatás
Jól skálázható nagy, komplex környezetekben
Hátrányok:
Telepítése és konfigurálása bonyolultabb
Több rendszerismeretet igényel a hatékony használathoz
Mikor használd: Olyan környezetben, ahol a biztonság, a részletes forgalomszabályozás és a teljesítmény kiemelten fontos – például vállalati vagy több bérlős (multi-tenant) rendszerekben. ArtifactHUB: Calico.
Flannel
A Flannel egy egyszerű, VXLAN-alapú hálózati plugin, amely az alaphálózatot biztosítja a pod-ok között. Nem támogat hálózati szabályzatokat, cserébe nagyon könnyen telepíthető és megbízható.
Előnyök:
Rendkívül egyszerű telepítés és konfiguráció
Kiváló kezdő választás teszt vagy fejlesztői clusterekhez
Kevés erőforrásigény
Hátrányok:
Nem támogat hálózati szabályzatokat
Korlátozott funkcionalitás
Nagyobb környezetben nehezen skálázható
Mikor használd: Ha gyorsan szeretnél működő cluster-t, különösebb hálózati szabályozás nélkül – például helyi fejlesztéshez, teszteléshez vagy oktatási célokra. ArtifactHUB: Flanel.
Kube-Router
A Kube-router egy kulcsrakész megoldás a Kubernetes hálózatépítéshez, amelynek célja a működési egyszerűség biztosítása, hiszen egyetlen komponensben valósítja meg a pod routing-ot, a tűzfalat és a terheléselosztást is. Bár még korai fázisban van, célja, hogy csökkentse a telepítendő eszközök számát és egyszerűsítse az üzemeltetést.
Előnyök:
Egy komponens: routing, szabályzat, szolgáltatáskezelés
Nincs szükség külön proxy vagy iptables konfigurációra
Könnyen integrálható Kubernetes-sel
Hátrányok:
Fejlesztés alatt álló projekt
Kisebb közösségi támogatottság
Limitált dokumentáció
Mikor használd: Ha minimalista, de többfunkciós megoldást keresel kis vagy közepes méretű clusterhez, különösen fejlesztői vagy belső rendszerekhez.
Cilium
A Cilium egy modern, eBPF-alapú hálózati plugin, amely lehetővé teszi, hogy a hálózati logika közvetlenül a kernelben fusson. Ez nemcsak gyors, de nagyon biztonságos is. A Cilium támogatja a Kubernetes szabályzatokat és szolgáltatáshálózatként is képes működni.
Mikor használd: Ha modern, nagyvállalati Kubernetes rendszert építesz, ahol fontos a magas teljesítmény, a részletes biztonság és a szolgáltatáshálózat-funkciók. ArtifactHUB: Cilium
Összegzés
A megfelelő CNI kiválasztása nem pusztán technikai kérdés – ez hatással van a rendszered biztonságára, megbízhatóságára és hosszú távú működésére. Akár egyszerűen indulsz Flannel-lel, akár vállalati szintre célozol Ciliummal, az első lépés mindig az: ismerd meg az igényeidet és a lehetőségeidet.
Plugin
Mikor használd
Erősség
Gyengeség
Calico
Nagy, biztonságos környezethez
Szabályzatok, skálázhatóság
Komplex beállítás
Flannel
Egyszerű tesztkörnyezethez
Könnyű telepítés
Nincs szabályzat támogatás
Kube-Router
Kísérleti vagy kisméretű cluster
Minden egyben
Még fejlesztés alatt áll
Cilium
Modern, nagy rendszerekhez
Teljesítmény, biztonság
Telepítés komplexitása
Nincs még vége
A bemutatott megoldásokon túl rengeteg egyéb plugin és kiegészítő elérhető a Kubernetes ökoszisztémában, beleértve mesh megoldásokat, tűzfalakat, forgalomszűrőket és DNS-bővítményeket is.
Ez az oldal a Kubernetes-hez és más cloud-native technológiákhoz készült nyílt piactér, ahol ellenőrzött és közösségi CNI, CSI, Helm chart, OPA és egyéb bővítmények érhetők el.
A Minikube, K3s, Docker Desktop kiváló eszköz a Kubernetes alapjainak elsajátításához, de ha komolyabb környezetet szeretnél építeni, akkor a kubeadm az egyik legmegbízhatóbb módszer. A Kubernetes közösség hivatalosan is ezt a megközelítést támogatja, és folyamatosan fejleszti.
Most azt mutatom meg neked, hogyan hozhatsz létre egy Kubernetes alapú rendszert kubeadm segítségével, és hogyan frissítheted azt a jövőben.
Telepítés kubeadm segítségével
A kubeadm célja, hogy egyszerűen beüzemelhető Kubernetes alapú rendszert állítson elő. A telepítés több lépésből áll, melyek külön konfigurációs lehetőségeket is kínálnak.
Alapvető lépések:
A vezérlőcsomópont inicializálása (első tag) A kubeadm init parancs segítségével elindítod a rendszer felállítását. Ez a parancs létrehoz egy token-t és egy SHA256 hash-t, amelyek szükségesek ahhoz, hogy más gépek is csatlakozzanak a control plane-hez (vezérlő).
Hálózati komponens telepítése A Kubernetes alaptelepítés nem tartalmaz hálózati megoldást. Választanod kell egy CNI (Container Network Interface) bővítményt, mint például Calico vagy Flannel. A telepítés általában egy YAML manifest segítségével történik, amelyet kubectl apply paranccsal lehet használni.
További csomópontok csatlakoztatása A kubeadm join parancs segítségével munkagépeket vagy másodlagos vezérlőcsomópontokat adhatsz hozzá a meglévő control plane-hez. Ehhez az előzőleg létrehozott token és hash szükséges.
Miután a rendszer összeállt, már használatra kész, és elindíthatod rajta az első szolgáltatásaidat és pod-jaidat. 🌟
A rendszeres frissítés fontos a biztonság és stabilitás fenntartása érdekében. A kubeadm támogatja a vezérelt frissítést, amely megőrzi a korábbi állapotot és minimalizálja a leállási időt.
Főbb lépések:
Csomagfrissítés Frissítsd a rendszereden a kubeadm, kubelet és kubectl komponenseket a legújabb verzióra a csomagkezelő segítségével.
Frissítési terv ellenőrzése A kubeadm upgrade plan paranccsal ellenőrizheted, hogy a jelenlegi verzióhoz képest milyen új verziók érhetők el, és hogy a rendszered frissíthető-e.
Control plane előkészítése A vezérlőcsomópontot „le kell üríteni” (kubectl drain), hogy ne fusson rajta semmilyen pod a frissítés alatt.
Frissítés alkalmazása A kubeadm upgrade apply segítségével végrehajthatod a frissítést. Ez automatikusan módosítja a szükséges konfigurációkat.
Eltérések előnézete (opcionális) A kubeadm upgrade diff hasonló a dry-run működéshez, vagyis megmutatja, milyen változások történnének.
Node-ok konfigurációja A kubeadm upgrade node segítségével frissítheted a kubelet konfigurációját minden csatlakozott gépen.
Control plane újranyitása A kubectl uncordon paranccsal újra engedélyezheted, hogy a vezérlőcsomóponton pod-ok fussonak.
Összefoglalva, a kubeadm ideális eszköz azok számára, akik gyorsan és hatékonyan szeretnének egy stabil Kubernetes környezetet létrehozni, amely hosszú távon is jól karbantartható. A megfelelő lépések betartásával biztonságosan telepíthető és frissíthető egy Kubernetes alapú rendszer. A folyamat jól dokumentált, a hibalehetőségek pedig minimálisra csökkenthetők, ha követjük az ajánlott gyakorlatokat.
Legközelebb bemutatom, az egyes hálózati megoldásokat, amelyet a Kubernetes cluster-eden belül használhatsz. 🛰️
