Mindig nagy örömmel osztom meg tudásom és tapasztalataim azokkal, akik érdeklődnek a felhő technológia iránt. 2023-ban meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat az alábbi témákban:
Mi a felhő technológia?
Mi köze az Amazonnak a felhőkhöz?
Hogyan hozza el a Cloud a jövőt? – aki kimarad, lemarad?
Mit és hogyan tanulj, ha érdekel a felhő?
5 tipikus felhő munkakör
Miért éri meg ebbe az irányba képezni magad?
Mennyit keres egy felhő szakember?
Hogy kapcsolódik a Mesterséges Intelligencia a Cloud-hoz?
Örömmel és lelkesen fogadtam el a meghívást, ahol Andrással egy nagyon jó kedélyű és kellemes beszélgetést folytattunk.
Barát Andárssal, már évek óta ápolunk nagyon jó kapcsolatot mind a magánéletben, mind a szakmai életben. Ez nem csak annak köszönhető, hogy én vagyok a Mentor Klub egyik mentora, hanem annak is, hogy hasonló a személyiségünk és az érdeklődési körünk.
A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is. Rengeteg oktatóanyag érhető el itt, amelyek mind azon céllal készültek, hogy bárki sikeresen kezdjen új karrierbe, vagy erősítse meg pozícióját az álláspiacon. Személyes tapasztalatom szerint, aki itt tag, már egy lépéssel közelebb jár a sikeres és felfelé ívelő karrierhez.
A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:
Aki szeretne még hasonló érdekes, naprakész és aktuális témákat. hallgatni, annak javaslom, hogy kövesse a Gerilla Mentor Klub YouTube csatornáját, ahol megtalálja az összes Podcast epizódot. Higgyétek el, nem fogtok unatkozni, és már ezekből a kötetlen, mégis tematikus beszélgetésekből is rengeteget lehet tanulni.
És figyeljetek, mert lehet, hogy hamarosan újra találkozhattok velem egy hasonló beszélgetésben. 🙂
Azure és bármelyik felhő szolgáltató esetén vannak azok a szolgáltatások, amelyek arra hivatottak, hogy felgyorsítsák vállalkozásunk, ötleteink megvalósítását. Ezek nem kész megoldások, amelyeket azonnal használatba tudunk venni (általában SaaS), hanem olyan megoldások, amelyet platformot adnak az ötleteinknek (PaaS).
Ezek közül is több féle van. Van olyan ahol a forráskódunkat teljes egészében nekünk kell lefejleszteni, de van olyan is ahol ebben is kapunk segítséget. A Logic Apps az a szolgáltatás, ahol segítséget is kapuink ahhoz, hogy a felhasználóinknak (külső vagy belső) elérhetővé tegyük megoldásainkat.
A Logic Apps azonban nem ezért lesz fontos nekünk. Cégünk életében nagyon sok olyan folyamatot kell valamilyen informatikai rendszeren megvalósítani, amely valamilyen előre meghatározott lépéssorozatot követ minden esetben amikor szükség van rá. Ilyen például bármilyen jóváhagyási munkafolyamat (workflow), amivel szerintem Te is sűrűn találkozol. Ha egy jogosultságra van szükséged vagy valamilyen tanfolyamra jelentkezel, akkor kitöltöd a szükséges űrlapot, majd rákattintasz az „Igény elküldésre” és a háttérben elindul a megfelelő workflow. Egy ilyen workflow esetén habár előre meghatározott lépeseket követ a munkafolyamat, a lépések a megadott paraméterek alapján rugalmasan változnak. (Pl.: neked más a jóváhagyó felettesed, mint egy másik részlegen dolgozó kollégádnak) Korábban egy cég külön pályázaton keresztül kereste meg a megfelelő „workflow motor”-t, azaz azt a külső alkalmazást, amellyel rugalmasan, megbízhatóan és felhasználóbarát módon lehet munkafolyamatokat integrálni a cég életébe.
Ha valaki SharePoint-ot használt, akkor az tudhatja, hog abban 2013-tól egy igen jól használható munkafolyamat kezelés lett integrálva, ami a dokumentumkezelés közeli munkafolyamatokat szinte minden szempontból el tudta fedni.
A Logic Apps ennek egy következő, modernebb, felhő alapú megvalósítása, amely már önálló szolgáltatásként vehető igénybe. Ez már nem korlátozódik a dokumentumokkal kapcsolatos jóváhagyásra.
Az Azure Logic App egy felhőalapú szolgáltatás a Microsoft Azure platformján, amely lehetővé teszi különböző rendszerek és alkalmazások közötti automatizált munkafolyamatok létrehozását. A Logic App segítségével gyorsan, kódolás nélkül építhetünk összetett folyamatokat, amelyek különböző adatforrásokat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat kapcsolhatnak össze. Ez különösen hasznos lehet olyan vállalkozások és fejlesztők számára, akik egyszerűsíteni szeretnék a mindennapi feladataikat vagy adatkezelési folyamataikat. Ha most ismerkedsz az Azure világával, a Logic App remek belépő lehet, hogy megtapasztald, milyen egyszerűen és gyorsan építhetők automatizált munkafolyamatok a felhőben.
Mi az Azure Logic App?
Az Azure Logic App egy szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy összekapcsoljuk a különböző alkalmazásokat és adatforrásokat egy-egy folyamatban. A Logic App-ek vizuális felületen építhetők fel, és különböző trigger-ek (indítók) és action-ök (műveletek) segítségével hoznak létre automatizációkat.
A Logic App alapvető elemei
Trigger: Olyan esemény, ami elindítja a folyamatot. Például egy új e-mail beérkezése, egy fájl feltöltése egy adott tárfiókra, egy bizonyos időpont egy adott napon, vagy ha egy linken keresztül meghívom kívülről.
Actions: Műveletek, amelyeket a trigger elindulása után hajt végre a Logic App. Például adat továbbítása egy másik rendszerbe, e-mail küldése, egy jelentés generálása, vagy akár egy másik Azure szolgáltatással való interakció (vírtuáis gép elindítása/leállítása, másik Logic App elindítása).
Hogyan működik az Azure Logic App?
Trigger kiválasztása: Első lépésként meghatározzuk, mi fogja elindítani a munkafolyamatot. Ez lehet időalapú (például napi rendszerességgel indul), vagy egy eseményhez kötött (például új e-mail érkezése).
Műveletek hozzáadása: Miután kiválasztottuk a trigger-t, hozzáadhatjuk azokat a műveleteket, amiket el szeretnénk végezni. Az Azure Logic App több száz előre definiált művelettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik különböző rendszerek integrálását, mint például a Microsoft 365, a Salesforce vagy a GitHub.
Tesztelés és üzemeltetés: Miután létrehoztuk a munkafolyamatot, érdemes tesztelni a működését, majd élesíteni. Az Azure Logic App lehetőséget biztosít az alkalmazások folyamatos felügyeletére, így nyomon követhetjük az automatizációk működését.
Számlázás és költségek: A logikai alkalmazások általában az úgynevezett App Service Plan szolgáltatáson keresztül számlázódnak. Ez fogja meghatározni az elérhető funkciókat és a rendelkezésre álló erőforrásokat (processzor, memória, tárhely, stb.) Minél több erőforrásra van szükségünk, annál több lesz a költsége.
Logic App típusai
A logikai alkalmazást legegyszerűbben a portálon hozhatunk létre. Amikor rákattintunk a létrehozásra, akkor el kell döntenünk milyen szolgáltatási konstrukcióban szeretnénk ezt használni.
Használatalapú: Ha nagyon gyorsan szeretnénk valamit létrehozni (teszteléshez, fejlesztéshez), akkor van lehetőségünk megosztott módon létrehozni. Ekkor nem vehetünk majd igénybe jó néhány kényelmi funkciót, viszont olcsó és a logikai alkalmazás futási számának megfelelően fog számlázódni. Ez csupán teszteléshez, fejlesztéshez vagy rövid bemutatókhoz javasolt. Éles környezetben nem javasolt a használata.
Standard: Amikor már egy valódi felhasználásra tervezett megoldást szeretnénk, akkor a standard megoldást válasszuk. Itt jelenleg 3 további lehetőségünk van.
Munkafolyamat-szolgáltatási csomag: a hagyományos App Service Plan alapú megoldás. Ebben több workflow-t egyben tudjuk kezelni.
App Service Environment v3: az új változata a hagyományos megoldásnak, ahol akár izolált környezetet is létrehozhatunk.
Hybrid: ahol vagy a hagyományos adatközpontunkban vagy más felhőszolgáltatóknál lévő szolgáltatásokat is be tudunk vonni.
Hogy melyik esetben mire van szükségünk, azt a felhasználási eset határozza meg.
Példák az Azure Logic App használatára
E-mail értesítések automatizálása: Például értesítések küldése, ha új ügyfél adatait regisztrálják egy adatbázisban.
Adatok szinkronizálása: Két különböző rendszer közötti adatfrissítés, például a Salesforce és egy helyi adatbázis között.
Jogosultság kezelés: Azure előfizetéshez vagy más rendszerekhez történő hozzáférés automatikus igénylése és beállítása.
Riportálási folyamatok automatizálása: Például havi pénzügyi riportok generálása és e-mailben történő megküldése a felelős személyeknek.
Valójában bármire használhatjuk, ahol workflow szükséges.
Miért hasznos az Azure Logic App?
A Logic App használatával a cégek képesek időt és erőforrást megtakarítani, hiszen az ismétlődő, manuális folyamatok könnyedén automatizálhatók. Emellett a vizuális felület révén olyan szakemberek is használhatják, akik nem rendelkeznek fejlesztői háttérrel, így a Logic App különösen hasznos lehet a nem programozók számára is.
Könnyedén hozhatunk létre egyszerű és bonyolult feltételeket, annak megfelelően, hogy a folyamt fejlesztőink milyen lépéseket határoztak meg az egyes céges folyamatokhoz kapcsolódóan. A sablonok használata még tovább egyszerűsíti a feladatunkat, hiszen ha találunk olyan sablont, amely köze áll a mi folyamatainkhoz, akkor csupán át kell alakítanunk az a sajt szájízünk szerint.
Ebben is, mint szinte bármelyik felhő szolgáltatásban, a határ a csillagos ég. Csak a fantáziánk és a rendelkezésre álló idő szabhat határt. 🙂
A digitális világban a biztonság mindig is nagy jelentőséggel bírt. Gondoljunk csak az AWS indulásakor (2002), a sikert gátló bizalmatlanságra, amely sokáig nem engedett teret a felhő szolgáltatásoknak. Ez a bizalmatlanság azóta alább hagyott, de még mindig jelen van és kísérti a mindennapjainkat.
Emellett a digitális világ magával hozott egy új fenyegetettséget, ez pedig nem más, mint az adatok (személyes, érzékeny, stb.) eltulajdonítása. Ez többféleképpen történhet (egy technológia sebezhetőségének kihasználása, alacsony biztonságú rendszerek feltörése, stb.)
A leggyakoribb azonban a felhasználók jelszavának eltulajdonítása vagy a felhasználótól való kicsalása. Ugyanis ha megszerezzük egy magas jogosultsággal rendelkező felhasználó bejelentkezési adatait (felhasználónév és jelszó), akkor könnyedén tulajdoníthatunk el olyan adatokat, amelyek másoknak is értékes. Ráadásul anélkül, hogy komolyabb informatikai tudásra lenne szükségünk.
Ezért mindent meg kell tennünk, hogy felhasználói fiókjaink biztonságosak legyenek.
Hogyan?
Erre nagyon sok megoldás létezik. Például: Erőss jelszavak használata (bonyolult jelszavak, amelyek hosszabbak, mint 18 karakter), vagy többtényezős hitelesítés használata a felhasználói név és jelszó mellett.
Mi az a többtényezős hitelesítés?
A többtényezős hitelesítés (MFA) napjaink egyik legfontosabb biztonsági megoldása, amely jelentősen növeli az online fiókok védelmét. Az MFA lényege, hogy nem elég csak egyetlen jelszót megadni a bejelentkezéshez, hanem több különböző tényezőt is be kell vonni, mint például egy SMS-ben kapott kódot, egy hitelesítési alkalmazásban generált számot, vagy egy e-mailen érkező megerősítést. Ez a megközelítés rendkívül hasznos, mert csökkenti annak esélyét, hogy egy fiókot illetéktelenek hozzáférhessenek, még akkor is, ha valahogyan megszerezték a jelszót.
A felhőalapú szolgáltatások elterjedésével az MFA (Multifactor Authentication) különösen fontos szerepet kapott, hiszen a vállalati és személyes adatok egyre nagyobb része a felhőben tárolódik. A felhőben használt többtényezős hitelesítés biztosítja, hogy csak azok férhessenek hozzá az érzékeny adatokhoz, akik ténylegesen jogosultak erre, ezáltal növelve a digitális biztonság szintjét.
Microsoft Azure-ban eddig is javasolt volt ez a beállítás, de mostantól már kötelező is.
2025. első negyedévében pedig a parancssori eszközöknél (Azure-Cli, PowerShell), Mobil alkalmazásnál és az IaC megoldásoknál kell kötelezően bekapcsolnunk.
Mit jelent ez?
A fenti dátumok után be kell kapcsolnunk a felhasználóink számára a többtényezős hitelesítést. Majd a felhasználóinknak be kell állítaniuk valamilyen további hitelesítési formát (SMS-ben kapott kód, egy hitelesítési alkalmazásban generált szám, vagy egy e-mailen érkező megerősítés) az Azure-ba való bejelentkezéshez.
Sokaknak ez az elején kényelmetlenségnek tűnhet, de lássuk be, ez a szükséges rossz az adataink védelmének érdekében. 🙂
Ha a szervezetünknek több időre van szüksége az átálláshoz, akkor még kérhetünk egy rövid haladékot, de ezt nem javaslom, mert előbb-utóbb (inkább előbb) úgysem tudjuk elkerülni ennek használatát.
Én sok-sok éve használom már ezt a kiegészítő biztonsági megoldást és higgyétek el, hamar meg lehet szokni. Ma már ez egy rutin a mindennapjaimban és kifejezetten hiányzik, ha valahol nem tudok ilyen biztonság növelő funkciót igénybe venni. 🙂
Te ugye már használod a többtényezős hitelesítést?
A virtuális gépekről már mindent tudunk, legalábbis az összetevőiről Azure-bane. Tehát ismerjük a virtuális gépet, a gépméretet, hálózatot, hálózati kártyát, felügyelt lemezt és az automatikus leállítást. Ezek segítségével, már egy működő gépet létre is tudunk hozni. Azonban ez a gép még nem lesz elérhető az internet felől. Vannak esetek, amikor erre nincs is szükség. Ha neked mégis olyan virtuális gépre van szükséged, amely közvetlenül is elérhető az internet felől, akkor egy újabb erőforrást kell hozzácsatolnod a gépedhez. Ennek neve: nyilvános IP (Public IP).
Mi az Azure nyilvános IP és hogyan működik?
Az Azure nyilvános IP cím olyan egyedi azonosító, amelyet az Azure platformon futó erőforrások (például virtuális gépek, Azure Load Balancer-ek, Azure Application Gateway-ek) kapnak annak érdekében, hogy elérhetők legyenek az internet felől. A nyilvános IP címek lehetővé teszik, hogy ezek az erőforrások kapcsolatba lépjenek más internetes szolgáltatásokkal vagy elérhetők legyenek külső felhasználók számára.
Hogyan kapunk nyilvános IP címet az Azure-ban?
Az Azure-ban többféle módon szerezhetünk nyilvános IP címet:
Automatikus hozzárendelés: Bizonyos erőforrások, például virtuális gépek, alapértelmezés szerint kaphatnak nyilvános IP címet, ha azt igénylik. Az Azure automatikusan biztosít számukra egyet, amikor létrehozzuk az erőforrást.
Kézi hozzárendelés: A felhasználók saját maguk is kérhetnek egy nyilvános IP címet, amelyet hozzárendelhetnek az általuk választott erőforráshoz (virtuális gép esetán valamelyik hálózati kártyához). Ehhez az Azure felületén egy „Nyilvános IP cím” nevű erőforrást kell létrehozni.
Miért fontos a nyilvános IP cím?
A nyilvános IP címek lehetővé teszik, hogy a virtuális gépek és más erőforrások elérhetők legyenek az interneten, például weboldalakat szolgáltathatunk vagy távoli hozzáférést biztosíthatunk egy szerverhez. Ez elengedhetetlen például egy webalkalmazás futtatásához, amelynek elérhetőnek kell lennie globálisan, a világ minden pontjáról.
Dinamikus vagy statikus IP cím
Az Azure-ban kétféle nyilvános IP címet használhatunk:
Dinamikus IP cím: Ez az IP cím időszakosan változik, például amikor az erőforrás (pl.: virtuális gép) újraindul. Ez költséghatékonyabb lehet, de hátránya, hogy az erőforrás IP címe időnként változik, ami megnehezítheti a stabil elérhetőséget. (ezt kiküszöbölhetjük, ha egy DNS bejegyzést rendelünk a nyilvános IP erőforráshoz)
Statikus IP cím: Ez az IP cím nem változik, még akkor sem, ha az erőforrás újraindul vagy más változások történnek. Az olyan helyzetekben hasznos, amikor fontos, hogy mindig ugyanazon az IP címen érjük el az erőforrást, például ha DNS rekordokat használunk vagy SSL tanúsítványokat állítunk be.
Válaszd ki a „Nyilvános IP-címek” erőforrást az Azure portálon.
Kattints az „Létrehozás” gombra, és töltsd ki a szükséges adatokat:
Erőforráscsoport: Add meg melyik erőforráscsoportba kerüljön.
Régió: Add meg, melyik Azure régióban legyen elérhető az IP cím.
Név: Adj egy nevet az IP címnek, ami könnyen azonosítható.
IP-verzió: Itt IPv4 (pl.: 192.168.1.1) és IPv6 (pl.: 2001:0db8:85a3:0000:0000:8a2e:0370:7334) közül választhatunk.
Termékváltozat: Választhatunk Alapszintű és Standard között. (A nyilvános IP-cím termékváltozatának meg kell egyeznie azon terheléselosztó termékváltozatával, amelyhez használják azt.) Ez a szolgáltatási szintet befolyásolja.
Rendelkezésre állási zóna: Megadhatsz egy rendelkezésre állási zónát is, melyben szeretnéd üzembe helyezni a nyilvános IP-címet. Zónaredundáns nyilvános IP-cím létrehozásához válaszd a Zónaredundáns lehetőséget.
IP cím típusa: Habár látszik a lehetőség, hogy dinamikus vagy statikus IP címet szeretnél, ennek ellenére kézzel már csakstatikusat tudsz létrehozni.
Útválasztási preferencia: Itt adhatod meg, hogy miként bonyolódjon az Azure és az Internet közötti forgalom. Ha a Microsoft globális hálózatát választod, a forgalom a felhasználóhoz legközelebbi globális Microsoft-hálózaton keresztül fog bonyolódni. Ha az internetes útvonalat választod, a forgalmat egy átmenő ISP-hálózat (internetszolgáltató) fogja átengedni. A nyilvános IP-címek útválasztási beállítása a megadás után már nem módosítható.
Üresjárati időkorlát (perc): Az ügyfelek által küldött életben tartási üzenetek (TTL) nélkül is nyitva tart egy TCP- vagy HTTP-kapcsolatot. (alapértelmezetten ez 4 perc)
DNS-névcímke: Itt tudsz egyedi, de azure-os dns nevet adni a nyilvános IP-nek
DDoS elleni védelmet is be tudsz itt kapcsolni, a magasabb biztonság elérése érdekében.
Miután létrehoztad az IP címet, hozzárendelheted azt egy meglévő erőforráshoz, például egy virtuális géphez vagy alkalmazáshoz.
Mikor érdemes használni?
Nyilvános IP címeket akkor érdemes használni, ha:
Külső hozzáférést szeretnél biztosítani a virtuális gépedhez vagy alkalmazásodhoz.
Webszolgáltatásokat hosztolsz, amelyeknek elérhetőnek kell lenniük az interneten.
Távoli kapcsolódást (például SSH vagy RDP) szeretnél biztosítani egy szerverhez.
Költségek
Az Azure nyilvános IP címek használata díjköteles. A költségek függnek attól, hogy statikus vagy dinamikus címet választasz, valamint hogy mennyi adatforgalmat bonyolítasz le az adott IP címről. Alapára a nyilvános IP-nek $3 – $8 között van havonta.
Összefoglalás
Az Azure nyilvános IP címek alapvető eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az Azure erőforrásaid közvetlenül elérhetők legyenek az internet felől. Amikor létrehozol egy virtuális gépet, akkor egy ilyen erőforrás mindig automatikusan létrejön, hogy a lehető leghamarabb hozzáférj az új gépedhez.
Az erőforrásaink, különösen a virtuális gépek védelmének módjait és az illetéktelen hozzáférés elleni védekezést a következő cikkekben részletezzük majd.
Addig is hozz létre egy virtuális gépet és nézd meg milyen erőforrások jönnek hozzá létre. 🙂
Korábban már beszéltünk a virtuális gépekről és azok összetevőiről, mint a gépméret, hálózat, hálózati kártya vagy az automatikus leállítás. Ezek azonban még kevés hogy legyen egy működőképes virtuális gépünk. Akkor mi hiányzik még? Az adattárolásra szolgáló lemez vagy lemezek.
A lemezek lesznek azok az erőforrások amelyeken az operációs rendszert (Windows, Linux) és a programjaink által használt fájlokat fogom tárolni. Amikor 2008-ban elindult az Azure, akkor még más fajta lemezek voltak elérhetőek, mint ma. Akkor a lemezek még fájlok voltak (vhd, vhdx, vmdk), amelyeket még tárfiókban tartottuk.
Ahogy azonban előrehaladt az idő és minden külön erőforrássá vált, megjelentek a felügyelt lemezek. Ezek már nem fájlokként jelennek meg, hanem különálló erőforrásként az Azure-ban. Ma ezekről lesz szó.
Mi az az Azure Managed Disk?
Az Azure Managed Disk egy felhőalapú tárhely megoldás, amelyet az Azure biztosít. Ha Azure-ban virtuális gépeket hozol létre, szükséged lesz olyan lemezekre, amelyek tárolják az operációs rendszert, az adatokat és egyéb alkalmazásokat. A felügyelt lemez abban segít, hogy ezt a tárhelyet egyszerűen és automatikusan kezeld, anélkül hogy aggódnod kellene a háttérben zajló műszaki részletek miatt, például a méretezhetőség vagy a teljesítmény miatt.
Hogyan működik?
A felügyelt lemez lényege, hogy a Microsoft kezeli helyetted a tárhelyed. Te csak kiválasztod, hogy milyen típusú és méretű lemezre van szükséged, az Azure pedig gondoskodik a teljesítményről, a redundanciáról és a biztonságról.
Típusok: Az Azure Managed Disk különböző típusokban elérhető, attól függően, hogy milyen teljesítményre van szükséged:
Standard HDD: Olcsóbb, de lassabb megoldás, alkalmas alacsony forgalmú alkalmazásokhoz.
Standard SSD: Közepes árú és teljesítményű, ideális általános célokra.
Premium SSD: Magas teljesítményű, alacsony késleltetésű megoldás, amelyet nagy forgalmú alkalmazásokhoz, adatbázisokhoz ajánlanak.
Fontos: Ha egy virtuális gépet hozol létre egy szerepkörre, akkor csak Premium SSD esetén vállalja a VM-re az Azure a rendelkezésreállást.
Miért érdemes használni?
Egyszerű kezelés: Az Azure Managed Disk automatikusan kezeli a lemezek méretezését és teljesítményét, neked csak annyi a dolgod, hogy kiválaszd a megfelelő lemezt.
Biztonság: A Managed Disk automatikusan titkosítja az adatokat, így nem kell aggódnod az adatvédelem miatt.
Redundancia: Az Azure több másolatot is tárol a lemezekből, így az adataid biztonságban vannak egy esetleges hardverhiba esetén is. Rendelkezésreállás: 99,999%
Könnyű méretezhetőség: Ha az alkalmazásod nő, vagy több erőforrásra van szükséged, könnyedén átválthatsz nagyobb kapacitású lemezre, anélkül, hogy manuális beavatkozásra lenne szükség. (Méretét lefelé csökkenteni azonban nem tudod)
Egyéb tudnivalók
A fentiek alapján már láthatod, hogy minden VM-hez, minden feladathoz megtalálhatod a megfelelő felügyelt lemezt. Ezen felül, azonban vannak olyan sajátosságai, amivel jó, ha tisztában vagy.
A teljes méretért fizetni kell: Amikor létrehozol a virtuális gépedhez egy felügyelt lemezt, akkor a havi számládon mindig a teljes lemez méretének az ára szerepelni fog, akkor is ha az a lemez üres vagy csak 100 MB hely foglalt rajta. Ezért javasolt, a felhasználáshoz szükséges legkisebb lemez méretet kiválasztani. Majd a növekvő adatok mennyisége alapján, bővíteni a lemez méretét.
Saját VHD fájlt is feltölthetsz: Amikor a felhőbe költözünk, lehetőségünk van a hagyományos adatközpontban futó szervereink lemezeit VHD formátumban feltölteni Azure-ba, amit felügyelt lehet konvertálni. A konvertálást Azure-Cli és PowerShell segítségével is elvégezhetjük.
Pillanatkép készítése: A virtuális gépeinket mentjük, de előfordulhat olyan eset, amikor egy éppen működő számítógépről szükségünk van egy gyors mentésre. Vagy azért hogy új gépet hozzunk létre belőle, vagy csak azért ,hogy ellenőrizzünk valamit a lemezen. Ez esetben tudunk úgynevezett pillanatképet készíteni (SnapShot) a gépünkről. Ezeket a pillanatképeket használhatjuk új gép létrehozására vagy egyedi képfájlok készítésére is. Ilyenkor egy gombnyomásra létrejön az adott lemeztől egy másolat, amit szabadon felhasználhatunk.
Azure Backup: A virtuális gépeket (illetve azok lemezeit) az Azure mentési megoldásával az Azure Backup-al tudjuk ütemezetten és konzisztensen menteni. Ennek beállítása egyszerű és testre szabható.
Az Azure Managed Disk egy megbízható, biztonságos és könnyen használható tárhelymegoldás, amely leegyszerűsíti a virtuális gépekhez szükséges lemezek kezelését. Amikor létrehozol egy virtuális gépet, akkor egy felügyelt lemez mindenképpen létrejön egy lemez. Emellett, több adatlemezt tudsz még hozzácsatolni egy géphez, attól függ mire van szükséged. Ez a rugalmasság és egyszerűség teszi a felügyelt lemezeket a felhőben történő tárolás egyik legjobb megoldásává.
Ha készen állsz, próbáld ki az Azure felügyelt lemezt, és tapasztald meg saját magad, milyen könnyű vele dolgozni.
Manapság egyre többet hallhatunk az infrastruktúra automatizálásáról és a DevOps megközelítés fontosságáról az informatikai projektekben. Ebben a világban az egyik legnépszerűbb eszköz a Terraform, amely segít a felhőinfrastruktúra kezelésében és üzemeltetésében.A mai cikkben arra vállalkozok, hogy megismertessem az érdeklődőkkel a Terraform alapjait, és bemutassam, miért lehet hasznos az IT szakemberek és a vállalkozások számára.
Mi az a Terraform?
A Terraform egy nyílt forráskódú eszköz, amelyet a HashiCorp fejlesztett. Lehetővé teszi az infrastruktúra deklaratív módon történő leírását és kezelését kódként, vagyis az úgynevezett Infrastructure as Code (IaC) megközelítést alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a felhőszolgáltatások, mint például az AWS, Azure, Google Cloud vagy akár saját adatközpontok erőforrásait egyetlen kódbázis segítségével lehet létrehozni, frissíteni vagy törölni.
Hogyan működik a Terraform?
A Terraform az infrastruktúra komponenseit ún. konfigurációs fájlokban írja le, amelyeket a .tf kiterjesztésű fájlokban tárol. Ezekben a fájlokban megadhatjuk, hogy milyen erőforrásokat szeretnénk létrehozni (pl. virtuális gépeket, tárolókat, adatbázisokat stb.). A legnagyobb előnye, hogy a folyamat deklaratív: nem az utasítások végrehajtási sorrendjét kell megadni, hanem hogy milyen állapotot szeretnénk elérni. A Terraform ezt követően elvégzi a szükséges lépéseket az infrastruktúra kialakításához vagy módosításához.
Miben segíthet nekünk az IaC és aTerraform?
A Terraform és az Infrastructure as Code (IaC) alkalmazásának számos előnye van, különösen a felhőinfrastruktúra kezelésében. Ezek közül a legfontosabbakat össze is foglaltam:
Automatizálás és hatékonyság: A Terraform és az IaC lehetővé teszi az infrastruktúra teljes automatizálását, így elkerülhető a kézi beavatkozás, ami gyorsabbá és megbízhatóbbá teszi az infrastruktúra létrehozását, módosítását vagy törlését. Ez csökkenti az hibák esélyét, és jelentősen növeli a hatékonyságot.
Következetesség: Az infrastruktúra kódban van megadva, ami biztosítja, hogy az infrastruktúra újratelepítése vagy bővítése mindig ugyanazokat a lépéseket és beállításokat kövesse. Ez garantálja a következetességet a fejlesztői, tesztelési és éles környezetek között, és minimalizálja az eltérések lehetőségét.
Verziókövetés: Mivel a Terraform konfigurációs fájlok szöveges formátumban vannak, ugyanúgy verziókövető rendszerekben (pl. Git) tárolhatók, mint a szoftverek kódjai. Ez lehetővé teszi, hogy visszatérjünk egy korábbi infrastruktúra állapothoz, ha szükséges, vagy megnézzük, milyen változások történtek az idők során.
Skálázhatóság: Az IaC megkönnyíti az infrastruktúra skálázását, mivel egyszerűen módosíthatjuk a konfigurációs fájlokat, és a Terraform automatikusan végrehajtja a szükséges változtatásokat. Például, ha több szervert szeretnénk hozzáadni egy alkalmazás kiszolgálásához, csak a konfigurációban kell megadni a kívánt erőforrásszámot.
Multicloud (több felhős) támogatás: A Terraform különösen előnyös, mivel több különböző felhőszolgáltatót támogat (AWS, Azure, Google Cloud stb.), valamint helyi adatközpontokat is kezelhet. Ez lehetővé teszi, hogy egyszerre több felhőplatformon futtatunk erőforrásokat, anélkül hogy mindegyikhez külön eszközöket vagy manuális beállításokat kellene használnunk.
Deklaratív megközelítés: Mint már korábban említettem, a Terraform deklaratív módon működik, ami azt jelenti, hogy a felhasználó csak azt mondja meg, milyen állapotot szeretne elérni az infrastruktúrában (pl.: hány darab szerver, milyen tűzfal beállítások, stb.). A Terraform gondoskodik a szükséges lépésekről, így nem kell aggódnunk a végrehajtás konkrét részletei miatt.
Költséghatékonyság: Az automatizálásnak és az optimalizált erőforrás-kezelésnek köszönhetően a Terraform és az IaC használata csökkentheti az infrastruktúra kezeléséhez szükséges időt és erőforrásokat, így hosszú távon költséghatékonyabbá válik.
Gyors visszaállítás: Ha valami rosszul sül el (pl. hibás konfiguráció vagy nem kívánt infrastruktúra-változás), a Terraform segítségével gyorsan vissza lehet állítani az infrastruktúrát egy korábbi verzióra (állapotra), így minimalizálva a leállások vagy hibák okozta károkat/kieséseket.
Modularitás és újrafelhasználhatóság: A Terraform lehetővé teszi modulok létrehozását, amelyek sablonként szolgálhatnak különböző projektekhez. Ez azt jelenti, hogy egyszer létrehozott konfigurációkat könnyen újra lehet használni más projektekben, ami jelentős időmegtakarítást jelent.
Miért érdemes használni a Terraform-ot?
Multicloud támogatás: A Terraform lehetővé teszi több felhőszolgáltató egyidejű kezelését, ami nagy előny, ha különböző felhőkön futtatunk szolgáltatásokat.
Átláthatóság és verziókezelés: Mivel az infrastruktúra kódként van leírva, egyszerűbb követni a változtatásokat és verziókat használni, hasonlóan a szoftverfejlesztésben használt verziókezelő rendszerekhez.
Automatizálás: Az infrastruktúra kézi kezelése helyett a Terraformmal automatizálhatjuk a folyamatokat, ami gyorsabbá és megbízhatóbbá teszi az üzemeltetést.
Közösség és bővítmények: A Terraformhoz számos modul és bővítmény érhető el, amelyeket a közösség fejlesztett, így könnyedén bővíthetjük a képességeit.
A Terraform alapfogalmai
1. Konfigurációk
A Terraform konfigurációk írásával határozzuk meg, hogy milyen erőforrásokat szeretnénk létrehozni. Ezek a konfigurációk egyszerű szöveges fájlokban tárolódnak.
2. Erőforrások (Resources)
Az erőforrások a felhő vagy adatközpont komponenseit jelentik, például virtuális gépeket, hálózatokat, tárhelyeket.
3. Állapot (State)
A Terraform minden egyes futás után tárolja az infrastruktúra aktuális állapotát egy állapotfájlban. Ez segít abban, hogy mindig naprakész információnk legyen arról, hogy milyen erőforrások léteznek.
4. Plan és Apply
Amikor módosítjuk a konfigurációkat, először a plan parancsot futtatjuk, amely megmutatja, hogy milyen változtatásokat fog végrehajtani a Terraform. Ha minden rendben van, az apply parancs végrehajtja a konfigurált változtatásokat.
Példa konfiguráció
Lássunk egy egyszerű példát arra, hogyan lehet egy virtuális gépet létrehozni az AWS-ben a Terraform segítségével:
provider "aws" {
region = "eu-central-1"
}
resource "aws_instance" "elsogepem" {
ami = "ami-0592c673f0b1e7665"
instance_type = "t2.micro"
tags = {
Name = "Első AWS gépem"
}
}
Ebben a példában egy t2.micro típusú virtuális gépet hozunk létre az AWS egy adott régiójában. Ez a konfiguráció egyszerű, de a lehetőségek szinte végtelenek, hiszen a Terraform segítségével bármilyen felhőalapú erőforrást kezelhetünk.
Természetesen a fenti kód önmagában nem működik, hiszen biztosítanunk kell a kód futtatásához szükséges hozzáférést az AWS fiókunkhoz is. Ezt majd egy következő cikkben mutatom meg részletesen.
Összegzés
A Terraform egy rendkívül erőteljes eszköz, amely lehetővé teszi az infrastruktúra könnyű kezelését és skálázását. Nem csak kis rendszerek építésében és kezelésében hatékony, hanem a hatalmas, akár ezer erőforrást tartalmazó ökoszisztémák esetén is kifogástalanul teljesít.
Ha érdekel ez a terület, akkor az első lépés lehet a konfigurációk megismerése és néhány egyszerű projekt kipróbálása. Ahogy elmélyedsz a Terraform világában, gyorsan rájössz majd, hogy mennyire megkönnyíti a felhőalapú rendszerek kezelését és karbantartását. Természetesen a következő cikkekben én is azon leszek, hogy számodra hasznos és használható tudást adjak át.
Reméljük, hogy ez a rövid bevezető segít az elindulásban! 🙂
Elsőre a felhőszolgáltatások bonyolultnak tűnnek és sokan megrémülnek tőle. Ez részben igaz is, de mint minden területén az életnek vannak olyan lehetőségek, amelyek segítenek nekünk a könnyed elindulásban. Így van ez az AWS esetén is. Az Amazon már régen felismerte, hogy szükség van olyam megoldásokra, amelyekhez nem szükséges felhő- vagy informatikai előképzettség.
Ez az Amazon Lightsail, amely könnyedén vezet be minket a felhő világába úgy, hogy közben igazi felhő rajongókká válhatunk.
Mi az a Lightsail?
Az Amazon Lightsail egy egyszerűsített felhőszolgáltatás, amelyet az Amazon Web Services (AWS) kínál kezdőknek vagy kisebb projekteket futtatóknak. A LightSail célja, hogy könnyen használható megoldásokat (szerverek, alkalmazások, adatbázisok, stb.) biztosítson, minimalizálva a komplexitást, amely a nagyobb AWS szolgáltatásokkal jár.
A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy néhány kattintással indíts szolgáltatásokat előre konfigurált beállításokkal, mint például a WordPress weboldalak, adatbázisok, vagy fejlesztői környezetek. Minden Lightsail csomag tartalmazza a szükséges erőforrásokat: CPU-t, memóriát, tárhelyet és adatforgalmat, így egyszerűbbé teszi a használatot.
Főbb előnyei:
Egyszerű indítás: Nem szükséges mély technikai tudás a szerverek elindításához.
Fix havidíjas csomagok: Könnyen kalkulálható költségek, nincs rejtett költség.
Integráció AWS-szolgáltatásokkal: Ha később nagyobb rugalmasságra lenne szükséged, át lehet térni az AWS komplexebb megoldásaira.
Az Amazon Lightsail ideális választás lehet kisebb weboldalak, fejlesztési projektek vagy egyszerű alkalmazások futtatásához, miközben biztosítja a felhő előnyeit anélkül, hogy túlzottan bonyolult beállításokat igényelne.
Ugye milyen érdekesen hangzik?
WordPress
Most pedig megmutatom, hogyan tudsz WordPress weboldalt létrehozni néhány perc alatt. (biztonsági mentéssel együtt)
Hogyan is jutunk el a Lightsail felületére AWS-en?
Egyre többet tudunk már a mesterséges intelligenciáról (AI), de ennek a területnek sok összetevője, illetve alágazata van. Ilyen a gépi tanulásról (Machine Learning) is, amely talán hallomásból ismerős lehet. Így felmerül a kérdés, hogy pontosan mi a különbség közöttük, és hogyan kapcsolódnak össze? Ebben a cikkben szeretném tisztázni ezt a viszonyt, és bemutatom, hogyan működik együtt ez a két technológia.
Mi is az a mesterséges intelligencia (AI)?
A mesterséges intelligencia kifejezés olyan rendszerekre vagy gépekre utal, amelyek képesek „intelligens” viselkedést mutatni, ahogy ezt korábban már olvashattátok. Ez magában foglalja a különféle feladatok végrehajtását, amelyek jellemzően emberi intelligenciát igényelnének. Például a döntéshozatal, a problémamegoldás, a beszéd- és képfelismerés, vagy akár a természetes nyelv megértése. Az AI célja olyan algoritmusok és rendszerek létrehozása, amelyek képesek tanulni és alkalmazkodni a környezetükhöz, így hatékonyabbá téve a gépeket különböző feladatok végrehajtásában.
Mi az a gépi tanulás (ML)?
A gépi tanulás az AI egyik legfontosabb alágazata, amely a minták és adatok alapján történő automatikus tanulási folyamatra összpontosít. Míg a mesterséges intelligencia általános célja az emberi intelligencia modellezése, a gépi tanulás konkrétan arra összpontosít, hogy a számítógépek hogyan tudnak anélkül tanulni, hogy explicit módon (programozók által) programoznánk őket.
A gépi tanulás során a rendszerek adatokat kapnak, elemzik azokat, és ezek alapján meghozzák a megfelelő döntéseket vagy előrejelzéseket. Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy a tapasztalatokból képesek javítani teljesítményüket.
Hogyan kapcsolódik össze az AI és a gépi tanulás?
A gépi tanulás az AI egyik legfontosabb hajtóereje. Az AI rendszerek az ML algoritmusokat használják annak érdekében, hogy képesek legyenek tanulni és fejlődni az idő során. A gépi tanulás biztosítja az AI számára azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi, hogy az adatok alapján javuljon, és új megoldásokat találjon ki.
Az AI rendszerek gépi tanulási modellek révén képesek felismerni a mintákat az adatokban, és azokat alkalmazni különböző problémák megoldására. Például az önvezető autók AI rendszerei ML modelleken keresztül képesek felismerni az úton lévő objektumokat, és megfelelő döntéseket hozni a vezetés során. Ezen felismerésre kifejezetten fejlesztenek AI modelleket is.
Gépi tanulás típusai
A gépi tanulásnak három fő típusa van:
Felügyelt tanulás (Supervised Learning): Ebben a módszerben a rendszer „felcímkézett” adatokat kap, azaz az adatpontokhoz társítva van a helyes válasz. A gépi tanulás célja, hogy megtanulja, hogyan kapcsolódnak ezek az adatok a kimenetekhez, hogy később ismeretlen adatokra is alkalmazni tudja a megtanult mintákat.
Felhügyelet nélküli tanulás (Unsupervised Learning): Itt nincsenek felcímkézve az adatok, és a gép feladata az, hogy magától találjon mintákat vagy struktúrákat az adatokban. Ezt gyakran használják például klaszterezésre vagy dimenziócsökkentésre.
Megerősítéses tanulás (Reinforcement Learning): Ez egy olyan tanulási folyamat, ahol a rendszer egy környezettel lép kölcsönhatásba, és jutalmazzák vagy büntetik a különböző cselekedetei alapján. A cél az, hogy a rendszer megtanulja, melyik cselekvések vezetnek a legjobb eredményekhez.
AI és ML gyakorlati alkalmazásai
A mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást ma már számos területen használják, például:
Kép- és hangfelismerés: AI rendszerek felismerhetik az embereket, tárgyakat, hangokat képekből vagy videókból.
Természetes nyelvfeldolgozás (NLP): Olyan alkalmazások, mint a Google Translate vagy a chatbotok, gépi tanulási modelleket használnak a nyelvi adat feldolgozására és megértésére.
Önvezető autók: A gépi tanulás segíti az önvezető rendszereket abban, hogy biztonságosan navigáljanak az úton.
Ha te is szeretnéd kipróbálni a gépi tanulást, játékos módon, akkor a Teachable Machine neked való. 🙂
Természetesen a felhőben is elérhetők a gépi tanuláshoz kapcsolódó szolgáltatások. Néhány példa ezekből:
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szoros kapcsolatban áll egymással. Az AI az az összefoglaló megnevezés (technológia), amely magába foglalja a gépi tanulást is, mint az egyik legfontosabb technikát a gépek intelligenssé tételére. A gépi tanulás azon képessége, hogy tapasztalatok alapján tanuljon és fejlődjön, az AI egyik legnagyobb ereje, és ez az, ami miatt egyre szélesebb körben alkalmazzák ezt a technológiát.
Korábban már olvastuk, hogy az a központi, hálózati kapcsolatokért és bizonyos felhő erőforrások közötti kapcsolatért a VNET a felelős. Ez a hálótat alapja. Azonban szükségünk van olyan erőforrásra is, ami a biztosítja, hogy virtuális gépeink kommunikáljanak az internettel, az Azure-ral és a egyéb, az előfizetésünkben lévő erőforrásokkal.
Ez az erőforrás a hálózati adapter (nic), amely olyan mint a saját számítógépünkben lévő hálózati kártyák (vezetékes vagy vezeték nélküli). Annak egy virtuális változata, ami vezetékes hálózati kapcsolatot emulál.
A hálózati kártyát úgy kell elképzelni mint egy kábelt, amely egyik fele a virtuális gépünkhöz csatlakozik, másik vége pedig valamelyik (ugyanabban az előfizetésben és régióban létező) virtuális hálózat egyik alhálózatához. (természetesen ez egy nagyon leegyszerűsített leírás, de ez a legegyszerűbb)
Egyedi IP-cím
A hálózati kártya, amint csatlakozik a hálózathoz kap egy IP-címet abból az alhálózatból amelyhez csatlakozik. Ez lehet IPv4-es vagy IPv6-os cím. Mivel minden hálózati kártya egyedi IP-címet kap, így minden virtuális gép, ezen keresztül, egyértelműen azonosítható. Ez azt jelenti, hogy a hálózati forgalom zavartalanul folyik a virtuális hálózatra csatlakoztatott erőforrások között.
Az IP-címet a hálózati kártya tárolja, de a virtuális gép is látja és kezeli.
IP-címet kétféleképpen kaphat egy hálózati kártya (virtuális gép):
Automatikusan kap egyet az alhálózaton eléthető IP-címek közül. Ezt DHCP-nek (Dynamic Host Configuration Protocol) nevezzük.
Manuálisan, kézzel állítjuk be az IP-címét a gépnek az alhálózaton eléthető IP-címek közül. Ennek kockázata, hogy ha nem figyelünk, akkor két virtuális gépnek is adhatjuk ugyanazt az IP-címet. Ez IP-cím ütközéshez vezet, amely elérhetetlenné teszi mindkét gépet, amelyek ugyanazt az IP-címet használják. Erre figyeljünk, ha kézzel szeretnénk beállítani egy gép IP-címét!
Nyilvános IP-cím
Ahhoz hogy egy virtuális gép elérhető legyen az internet felől, ahhoz egy úgynevezett nyilvános IP-címmel kell rendelkeznie. Ez egy külön erőforrás, amelyről a nyilvános IP-címnél részletezek.
Biztonság a hálózaton
Nagyon jó dolog, hogy minden virtuális gép zavartalanul kommunikálhat a virtuális hálózaton belül, de az esetek 99 százalékában kell valamilyen megszorítást, kontrolt alkalmaznunk, hogy megvédjük az alkalmazásainkat az illetéktelen behatolóktól, rosszindulatú támadásoktól és a szükségtelen hozzáférésektől.
Erre is sok lehetőségünk van az Azure-ban. Például:
Alhálózatok használata a hálózaton: Segít logikailag és/vagy szerepkörök alapján csoportosítani az erőforrásokat.
Hálózatbiztonsági csoport (NSG): Ez egy hálózati forgalom szűrő megoldás
Alkalmazásbiztonsági csoport (ASG): Ennek segítségével valamilyen feltétel alapján csoportosítani tudjuk a virtuális gépeinket, majd ezekre az ASG-kre tudunk hálózatbiztonsági csoportban szabályokat definiálni.
Virtuális hálózati kapcsolat (VNet Peering): Két virtuális hálózatot tudunk vele összekötni Azure-on belül.
VPN Gateway és ExpressRoute: Azure-on kívülről való biztonságos kapcsolathoz VPN kapcsolat használata.
Azure Firewall: Tűzfal alkalmazása a hálózaton, a magasabb biztonságért.
Házirendek (Policy) és jogosultságok (RBAC) alkalmazása az előfizetésen belül.
Azure Monitor: Segít azonosítani és naplózni a hozzáféréseket, amelyek alapján risztásokat állíthatunk be vagy riasztásokat hozhatunk létre.
Egy vagy több hálózati adapter
Amikor létrehozunk egy virtuális gépet a portálon, akkor alapértelmezetten csupán egy hálózati adapter jön létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne adhatnánk hozzá több hálózati kártyát is egy virtuális géphez.
Így attól függően, hogy milyen felhasználási esetre szeretnék egy gépet létrehozni, utólag is hozzáadhatunk több hálózati adaptert is. A hozzáadott hálózati adapterek, akár más-más virtuális hálózathoz is csatlakozhatnak.
Néhány ilyen felhasználási eset:
Nagyobb sávszélesség elérése: Ma már az operációs rendszerek támogatják, hogy több hálózati kártyát egy nagy hálózati kártyaként használnak. Ezzel nagyobb sávszélességet lehet elérni.
Hálózati redundancia és rendelkezésre állás: Habár a hálózati adapterek a felhőben szinte mindig elérhetőek, azért vannak esetek, amikor 100%-ra szeretnénk menni. Ez esetben több hálózati kártyát hozunk létre ugyanabban a virtuális hálózatban (alhálózatban)
Több virtuális hálózat összekapcsolása: Amikor az alkalmazásunknak több virtuális hálózatba és/vagy alhálózatba kell „belelátnia”. Ez akkor lehet valós eset, amikor egy szervernek több hálózathoz kell tudnia csatlakoznia (front-end, back-end).
Több ip-alapú szolgáltatás nyújtása: Egy virtuális gépen olyan alkalmazás fut, amely több IP-címen keresztül biztosítja az elérést a felhasználóknak.
Ha több hálózati adaptert használunk, akkor figyelnünk kell a forgalom irányításra (routing) is.
Hogyan csináljuk?
Ahogy minden Azure erőforrást, ezt is kezelhetjük többféle képpen:
Azure Portál
Azure-Cli
ARM template (sablon)
Vagy valamilyen infrastruktúra kezelő eszköz. (pl.: Terraform, OpenTofu)
Ennyire egyszerű a hálózati adapter, amin sok múlik a felhőben. 🙂
„A felhő is csak akkor gazdaságos, ha okosan használjuk”
Ezzel az idézetemmel, már sokszor találkozhatott aki ismer, vagy részt vett már valamelyik Mentor Klub képzésemen. Ezt azért is szoktam mondani, mivel a felhő sajátossága, hogy rugalmas és gyorsan lehet benne erőforrásokat létrehozni, magával hoz egy olyan szokást, amelyet a pénztárcánk bánhat. Ez pedig, a nem használt erőforrások kihasználatlanul hagyása. Mit jelent ez?
Tegyük fel beköltözünk a felhőbe, ahol a lehetőségek végtelen tárháza fogad minket. Percenként tudunk hatalmas teljesítményű virtuális gépeket létrehozni és letörölni. Ki tudunk próbálni olyan dolgokat, amelyekről nem is álmodhatunk egy hagyományos adatközpontban. És ebben a nagy szabadságban bekapcsolva hagyunk olyan gépeket, amelyek akkor is költséget generálnak nekünk, amikor mi éppen alszunk. Ez pedig nem jó.
Ha van egy vagy több fejlesztői szerverünk a felhőben, akkor azon általában hétfőtől – péntekig reggel 8 és délután 6 között dolgozunk. (napi kb. 10 óra), ami hetente 50 óra. A hét nagyobb részében azonban (kb. 118 óra) azonban ezek a gépek nincsenek használatban. Ha az egyserűség kedvéért számoljunk egy kicsit. Vegyünk a példa kedvéért egy olyan virtuális gépet, amely 50 Ft-ba kerül óránként. Ha ezt a fenti számokkal kiszámoljuk, akkor szomorú eredményt kapunk:
Gép használatából adódó költség:
Hetente: 50 x 50 Ft = 2 500 Ft
Havonta: kb. 10 000 Ft
Virtuális gép üresjárati költsége (éjszakák és hétvégék):
Hetente: 118 x 50 Ft = 5 900 Ft
Havonta: kb. 23 600 Ft
Amint látjuk a hasznos időben keletkezett költség az kevesebb mint a fele, annak a költségnek, ami akkor keletkezik, amikor pihenünk vagy alszunk. Ezért fontos, hogy
Ha nem használunk egy virtuális gépet, akkor kapcsoljuk le!
Ha a fenti példánál maradunk, akkor elmondhatjuk, hogy ha okosan használjuk a virtuális gépünket ,akkor egy gép teljes árából három gépet is tudunk okosan üzemeltetni. Ez természetesen irreleváns az olyan rendszereknél, amelyek sajátossága, hogy éjjel-nappal működnie kell. Itt most nem is erről van szó. 🙂
Mit tudunk tenni azonban, ha sietünk vagy elfelejtjük a gépeket lekapcsolni? Semmi baj, mert az Azure erre is gondolt. Minden virtuális gép esetén opcionálisan be tudjuk kapcsolni az Automatikus leállítás funkciót, amely egy időzítést fog nekünk létrehozni, amikor a gépet le fogja állítani automatikusan.
Ezt tudjuk engedélyezni a gép létrehozásakor, de utólag is lehetőség van ezt bekapcsolni.
Engedélyezés a virtuális gép létrehozásakor
Az utólagos beállításhoz:
Be kell mennünk a virtuális gép beállításaiba
Keressük meg a Műveletek részt
Majd azon belül találjuk az automatikus leállítást
Itt be- és ki- tudjuk kapcsolni. Ha a bekapcsolásra kattintunk, akkor az alábbi lehetőségeket állíthatjuk be:
Ütemezett leállítás időpontja (24 órás formátumban, másodperc pontossággal): mikor álljon le a gép (például 18:00:00)
Időzóna: mely időzóna szerint szeretnénk a leállítást
A rendszer küldjön értesítést 15 perccel az automatikus leállítás előtt?: ez a beállítás lehetőséget biztosít nekünk, hogy értesítést kapjunk emailben vagy egy felügyeleti rendszeren keresztül a leállítás előtt 15 perccel. Ekkor még van lehetőségünk elhalasztani a leállítást 1 órával, ami hasznos lehet amikor még benne vagyunk a munkában.
Webhook URL-címe: Ha a 15 percces értesítés be van kapcsolva, akkor egy külső webhook linkre tud értesítést küldeni. (Pl. felügyeleti rendszer)
E-mail cím: email címre tud küldeni egy levelet, amelyben értesít a gép leállításáról. A levél szintén tartalmazza az elhalasztáshoz szükséges linket.
Beállítás létező virtuális gép esetén
Elhalasztani többször is lehet a leállítást, ami bizonyos esetekben hasznos lehet.
Miután elmentjük a beállításokat, létrejön egy új (rejtett!) erőforrás, abban az erőforráscsoporban, ahol a gép is létrejött. Ennek típusa: microsoft.devtestlab/schedules
Ez az erőforrás csak akkor látszik az erőforráscsoportban, ha a portálon a Rejtett típusok megjelenítése jelölőnégyzet be van pipálva.
Amint bekapcsoltuk és beállítottuk, a leállítás a megadott adatok alapján működésbe lép és segít nekünk kordában tartani a költségeinket.
Ugye milyen hasznos dolog ez, hogy akár 60 százalékot is spóroljunk egy gép listaárából? 🙂
Ha többet szeretnél még erről tudni, akkor javaslom, hogy olvasd el a hivatalos dokumentációt.
