iaas

felho-mindenkie-utopia

A felhő mindenkié! Kezdd el most és építs karriert!

, , , , , , , , , ,

A felhő (Cloud) ma már mindennapi életünk része, mégis sokan még mindig misztikus, bonyolult technológiának tartják. Ha Te is azok közé tartozol, akik szeretnék megismerni, hogyan működik a Cloud és milyen lehetőségeket kínál, de tartasz attól, hogy csak programozói tudással lehet benne karriert építeni, akkor ez a cikk Neked szól!

Mi az a Cloud?

Internetről elérhető számítógépek összessége, amelyeken valamilyen alkalmazás és/vagy adatbázis működik

Egyszerűen fogalmazva a Cloud (felhő) egy olyan szolgáltatási modell, amely lehetővé teszi az adatok tárolását, alkalmazások futtatását és informatikai erőforrások igénybevételét az interneten keresztül. Ahelyett, hogy egy adott vállalat vagy személy saját szervereket tartana fenn, a felhő lehetőséget ad arra, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz bárhonnan hozzáférjünk.

Miért fontos a Cloud?

A Cloud a modern vállalatok és technológiák mozgatórugója. Segít a költségek csökkentésében, az adattárolás biztonságának növelésében és az innovatív ötletek gyorsabb megvalósításában. Napjainkban már nemzetközi viszonylatban is átlagosnak tekinthető a felhő használata. Ez motiválhat Téged is arra, hogy belépj ebbe a világba.

Szükséges-e programozói tudás a Cloud karrierhez?

A legnagyobb tévhit a Cloud-dal kapcsolatban, hogy csak programozók és fejlesztők tudnak benne elhelyezkedni. Ez nem igaz! Azt nem tagadom, hogy ha egy projektet indítunk, akkor a felhő kapcsán előbb-utóbb programoznunk kell. Ez a felhő sajátossága. Azonban a Cloud rengeteg más szerepkört is kínál, amelyekhez nincs szükség kódolási tudásra. Ilyenek például:

  • Cloud Sales és marketing: Cloud megoldások értékesítése és promóciója vállalatok számára.
  • Cloud Project Manager: Cloud alapú projektek vezetése, különböző csapatok koordinálása.
  • Cloud Support: Segítségnyújtás és úgyfélszolgálat Cloud szolgáltatásokhoz.
  • Business Analyst: Elemzések készítése, amely segíti a Cloud megoldások bevezetését és optimalizálását.

Hogyan érdemes elkezdeni?

Ha szeretnél megismerkedni a Cloud világával, érdemes az alábbi lépéseket követni:

  1. Tanulj az alapokról: Számos ingyenes forrás áll rendelkezésre, mint például az AWS, Azure és Google Cloud ingyenes oktatási anyagai, vagy az én blogom is, ahol az alapokkal is rendszeresen foglalkozunk.
  2. Próbálj ki Cloud szolgáltatásokat: Készíts saját fiókot egy Cloud platformon, és fedezd fel a lehetőségeket. (Azure-ban kaphatsz 200 USD-t 30 napra. És mindig vannak ingyenes szolgáltatások.)
  3. Vegyél részt tanfolyamokon: Számos online képzés segít az alapok elsajátításában, akár programozói tudás nélkül is. Én a Gerilla Mentor Klub oktatójaként meleg szívvel ajánlom az itteni képzéseket.
  4. Csatlakozz közösségekhez: Facebook csoportok, LinkedIn fórumok és olyan oktatással foglalkozó cégek közössége mint például a Gerilla Mentor Klub kiváló lehetőséget biztosítanak a tanulásra és kapcsolatépítésre.

Hogyan építhetünk Cloud karriert, ha nincs mély informatikai tudásunk?

A Cloud karrierépítés nem igényel feltétlenül mély technikai ismereteket. Ha nincs informatikai háttered, az alábbi lépések segíthetnek:

  1. Fókuszálj az üzleti és menedzsment (vezetői) pozíciókra: A Cloud világában nemcsak mérnöki, hanem üzleti, ügyfélszolgálati és projektmenedzsment szerepek is elérhetők.
  2. Fejleszd a Cloud alapú eszközök ismeretét: Olyan szolgáltatásokat érdemes megismerni, mint a Google Drive, Microsoft 365, OneDrive, vagy bármilyen SaaS (Software-as-a-Service) megoldás.
  3. Szerezz tanúsítványokat: Az olyan belépő szintű tanúsítványok, mint az AWS Certified Cloud Practitioner, az Azure Fundamentals vagy a Google Cloud Digital Leader, segíthetnek megérteni az alapokat és megnövelhetik az esélyeidet a munkaerőpiacon. Habár ehhez kell némi informatikai tudás, bárki számára elérhető.
  4. Vegyél részt Cloud fókuszú képzéseken: Tanulj meg Cloud alapú költségoptimalizálást, digitális transzformációt vagy ügyféltámogatási stratégiákat. Olyan területekre fókuszálj, amelyek habár nem konkrétan a felhővel kapcsolatosak, de a felhőben is létező terletek.
  5. Építs kapcsolatokat Cloud szakemberekkel: Vegyél részt konferenciákon, lépj be online közösségekbe, ahol tapasztaltabb emberektől tanulhatsz. Építs kapcsolatot LinkedIn-en és keress hozzád hasonló, fejlődni vágyó embereket.
  6. Keress gyakornoki vagy junior pozíciókat: Sok vállalat keres olyan embereket, akik nyitottak a tanulásra, és az alapok elsajátítása után fejlődhetnek a vállalaton belül.

Összegzés

A Cloud nem csak a fejlesztők és mérnökök világa. Rengeteg lehetőséget kínál olyanok számára is, akik üzleti, projektmenedzsment vagy ügyfélszolgálati területen szeretnének elhelyezkedni. A legfontosabb lépés az, hogy merj elindulni és felfedezni ezt a dinamikusan fejlődő világot!

Mi lesz az első cikk amit elolvasol a felhőről?

k8s-02-01

Mi is pontosan az a Kubernetes?

, , , , , , , , , , , ,

Legutóbbi cikkemben jelentettem be a Kubernetes-el kapcsolatos sorozatot, melynek ez az első része. Akkor részletesebben írtam az okokról és. az érzelmi kötödésről, ami arra motivált, hogy ezen területtel is foglalkozzunk. Mivel ez a technológia olyannyira része ma már a felhő világának, mint egy virtuális gép vagy egy workflow megoldás, így ennek is helye van itt nálam.

Ami fontos, hogy a Docker technológiáról itt külön nem beszélünk, de fogok nektek írni abban a témában is cikkeket, hogy a teljes képet lássátok. Addig is szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Docker-el kapcsolatos GitHub repository-t.

Akkor most ez mi is

Egy konténer futtatása egy laptopon viszonylag egyszerű. Feltelepítem a Docker Desktop alkalmazást és már használhatom is. Ugye? Azonban a konténerek összekapcsolása, működtetése több host-on (számítógépen) keresztül, azok skálázása, alkalmazások leállás nélküli telepítése és a szolgáltatások felfedezése számos egyéb szempont mellett már nehézségekbe ütközhet.

A Kubernetes ezekre a kihívásokra nyújt megoldást a legegyszerűbb megoldásoktól a bonyolult, komplex, több-rétegű megoldásokig. Mindezt egy igazán robosztus, mégis nyitott és bővíthető API segítségével. Az új objektumok és vezérlők hozzáadásának lehetősége egyszerű testre szabást biztosít a legkülönfélébb igényekhez.

A hivatalos weboldal szerint a Kubernetes:

egy nyílt forráskódú szoftver, amely konténerizált alkalmazások telepítésének, skálázásának és kezelésének automatizálására szolgál

Egy kis történelem

A Kubernetes egyik kulcsfontosságú aspektusa, hogy a Google több mint 1,5 évtizedes tapasztalatára épít, amelyet a borg nevű projekten gyűjtöttek.

A Google infrastruktúrája már a virtuális gépek adatközpontokban való elterjedése előtt nagy méretet ért el, és a konténerek kifinomult megoldást nyújtottak a fürtökön (cluster) futó csomagok (alkalmazások) kezelésére. A konténerek segítségével a Google képes volt maximalizálni a hardverhasználatot és minimálisra csökkenteni az erőforrás-pazarlást, mivel a konténerek könnyűsúlyú, jól izolált környezetet biztosítottak az alkalmazások számára.

Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy különböző alkalmazások egyazon fürtön fussanak anélkül, hogy egymást zavarnák. A fürtök hatékony kihasználása és az elosztott alkalmazások kezelése a Google kihívásainak központi eleme volt, különösen olyan nagy léptékű rendszereknél, mint a Google kereső, YouTube, és Gmail. Ezek a tapasztalatok kulcsszerepet játszottak a Kubernetes fejlesztésében, amelynek célja az volt, hogy ezeket a bevált megoldásokat bárki számára elérhetővé tegye.

Honnan jött a név?

Görögül a κνβερνητης jelentése kormányos vagy hajópilóta. A konténerek (Docker) tengeri témájához kapcsolódva a Kubernetes a konténerek hajójának kormányosa. Mivel a nevet nehéz kiejteni, sokan egy becenevet használnak: K8s. A becenevet úgy ejtik, mint Kate’s (/keɪts/ – ejtsd: kéjtsz), mivel a Kubernetes szóban nyolc betű található K és S között.

Az ember nem is gondolná, hogy milyen előtörténete is van egy-egy meghatározó programnak.

Következő alkalommal megnézzük, miért is jó egy mikroszolgáltatás alapú alkalmazás, mint egy monolitikus.

k8s-01-01

Kubernetes: A modern infrastruktúrák motorja

, , , , , , , , , , ,

Amióta a felhőben élek, mindig is azon technológiák álltak közel a szívemhez, ahol a hatékonyság és az automatizmus dominált. Mindig jó érzéssel tölt el, amikor egy bonyolult folyamat automatikusan és stabila, azaz hatékonyan működik. Ezért is a mikroszolgáltatások (microservices) a kedvenc területem a felhőn belül is.

Hatékonyság és automatizálás

Ezen területhez tartoznak számomra a kiszolgáló nélküli (serverless) megoldások és a Docker is.

Emellett, amint tudjátok, amikor valamibe belevágok vagy egy új technológiát tanulok, akkor igyekszem mindig egy olyan valóságnak megfelelő példán keresztül megtanulni azt, amely később a mindennapokban is azonnal használható tapasztalatot nyújt.

Ebből pedig következik, hogy az egyik kedvenc mikroszolgáltatások kezelésére alkalmas, Docker technológiához közeli automatizálási, üzembe helyezési, skálázási és felügyeleti megoldásom a Kubernetes.

A Kubernetes napjaink IT-infrastruktúrájának alapkövévé vált, lehetővé téve a skálázhatóságot, rugalmasságot és megbízhatóságot, amelyre a modern alkalmazásoknak szüksége van.

Mi köze is van a Kubernetes-nek a felhőhőz?

A Kubernetes mindegyik felhőszolgáltató esetén az egyik meghatározó erőforrás, amelyre több más szolgáltatás is épül.

  • AWS: Elastic Kubernetes Service (EKS)
  • Azure: Azure Kubernetes Service (AKS)
  • GCP: Google Kubernetes Engine (GKE)

Új témakör

Ezért úgy gondoltam, hogy egy új cikksorozatot indítok, ami azoknak szól, akik szeretnének betekintést nyerni a Kubernetes világába, legyen szó fejlesztőkről, üzemeltetőkről vagy más IT-szakértőkről.

Először az elméleti alapokkal fogunk kezdeni és minden cikkel egyre mélyebbre ásunk ezen fenevad lelki világába. Terveim szerint, az alapfogalmaktól a gyakorlati megvalósításig mindent érinteni fogunk, hogy segítsük a technológia megértését és alkalmazását a valódi projektekben.

Nem titkolt célom ezzel, hogy olyan tudást adjak át nektek, amely hosszabb távon akár hozzásegíthet Titeket egy sikeres Certified Kubernetes Administrator (CKA) vizsgához. Ez azonban még a jövő zenéje.

Első lépés és egyben a következő Kubernetes cikkem témája, hogy meghatározzuk: Mi is az a Kubernetes?

Remélem Te is olyan izgalmasnak tartod ezt, ahogyan én is és velem tartasz. 🙂

ac-10

Azure Cloud Shell: Böngésző alapú parancssor

, , , , , , , , , ,

Az elmúlt hetekben megismerhettük a böngészőben használható parancssori eszközt, a Cloud Shell-t a nagyobb felhőszolgáltatóknál, úgy mint az AWS vagy a Google Cloud. Amint láthattuk, a CloudShell egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat. Ez az eszköz kiemelten hasznos mindazok számára, akik szeretnének kísérletezni, alkalmazásokat fejleszteni, tanulni vagy hibákat elhárítani a felhőben. És mindezt nagyon gyorsan.

A korábbi cikkekben bemutatott megoldásokkal ellentétben, az Azure esetén nem lesz olyan rejtett gép a háttérben, amelyen futtathatjuk a parancsainkat. Itt kissé másképpen működik, de ne szaladjunk ennyire előre.

Mi az Azure Cloud Shell?

Az Azure Cloud Shell az egyik legkényelmesebb és legrugalmasabb eszköz, amelyet az Azure felhasználóknak kínál. Ez a böngésző alapú parancssori környezet lehetővé teszi, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről elérd és kezeld az Azure erőforrásaidat. Nincs szükség telepítésekre vagy konfigurációkra, mindössze egy internetkapcsolat és egy web böngésző kell hozzá.

Ami a legjobb ebben és az Azure Cloud Shell-t egyedivé teszi, hogy egy helyen férhetsz hozzá az Azure CLI-hoz, a PowerShell-hez, és számos előre telepített eszközhöz, miközben automatikusan hozzáférsz egy tárhelyhez (tárfiók – storage account) is, ahol a fájljaid és szkriptek is találhatók. Ez az eszköz nemcsak időt takarít meg, de megkönnyíti az Azure erőforrások hatékony és biztonságos kezelését.

Fő funkciók, előnyök és tippek:

  1. Webalapú hozzáférés: Bármilyen böngészőből elérhető (akár mobiltelefonról is), nincs szükség telepítésre.
  2. Beépített eszközök: Bash, PowerShell, Azure CLI, és számos más előre telepített eszköz. (Pl.: Git)
  3. Tárhely integráció: Automatikus kapcsolat egy előre megadott tárfiókkal (Azure Storage Account) a szkriptek és fájlok tárolásához. Ezt a tárhelyet ráadásul felcsatolhatod a helyi számítógépedre is.
  4. Egyszerű erőforrás-kezelés: Parancsok és szkriptek egyszerű, gyors futtatása az Azure erőforrások hatékony kezeléséhez.
  5. Alias-ok beállítása: Gyorsítsd meg a munkádat egyéni parancsokkal.
  6. VS Code integráció: Használd a Cloud Shell-t közvetlenül a Visual Studio Code-ból.
  7. Gyorsbillentyűk: Ismerd meg a legfontosabb billentyűkombinációkat, hogy úgy dolgozz mint egy profi.

PowerShell és Bash együtt

A többi felhőszolgáltatótól eltérően, a Microsoft gondolt azon szakemberekre, akiknél vagy PowerShell vagy Bash tapasztalat a nagyobb. Hiszen előfordulhat, hogy valaki a felhő előtt csak PowerShell-t használt, vagy csak Bash-t. Azure-ban pedig senkinek sem kell újratanulnia semmit vagy megszoknia egy új nyelvet.

Egyetlen kattintással választhatunk Bash vagy PowerShell környezetet és ha meggondolnánk magunkat akkor is bármikor átválthatunk a másikra. Teljes szabadságot kapunk. Ez igazán jó hír mindenkinek. 🙂

Bash:

PowerShell:

Hogyan használhatom a Cloud Shell-t?

Indítása

Egyszerű, mint minden ilyen eszköznek:

  1. Jelentkezz be az Azure Portálba.
  2. Kattint a jobb felső sarokban lévő Cloud Shell ikonra.
  3. Várd meg, míg elindul a futtatókörnyezet és már használhatod is.
Cloud Shell ikon

Első használat

Ekkor szükség van némi beállításra, de ez gyorsan kivitelezhető:

  • Jelentkezz be az Azure Portálba.
  • Kattint a jobb felső sarokban lévő Cloud Shell ikonra.
  • Válaszd ki, hogy Bash-t vagy PowerShell-t szeretnél használni először
  • Utána lehetőséged van Tárfiók nélküli beállításra (ekkor a használat végén minden fájl és parancs előzmény törlődik) vagy ha szeretnéd tárolni a szkriptjeidet és fájljaidat, akkor a Tárfiók csatlakoztatása lehetőséget válaszd.
  • Ezután ki kell választanod azt az előfizetést, amelyben a fájlokat tároló tárfiók van/lesz.
  • Következő lépésben 3 lehetőséged van:
    • Meglévő tárfiók kiválasztása: Ez akkor hasznos, ha a tárfiókod már létezik és azt szeretnéd felcsatolni a Cloud Shell mögé
    • Létrehozunk Önnek egy tárfiókot: Ez esetben az Azure létrehoz egy tárfiókot véletlenszerűen a kijelölt előfizetésben. Ez akkor hasznos, ha gyorsan szeretnék a beállítást elvégezni. (nem javasolt)
    • Szeretnék létrehozni egy tárfiókot: Általában ezt a lehetőséget választjuk a legtöbb esetben, mert így mi adjuk meg, hogy milyen néven és melyik erőforráscsoportba kerüljön a tárfiók.
  • Ha a harmadikat választottuk, akkor a következő lapon meg kell adnunk az alábbi adatokat:
    • Előfizetés neve: Ahová a tárfiókot létrehozzuk
    • Erőforráscsoport: Ahová a tárfiók létrejön
    • Régió: Melyik régióban legyen az erőforráscsoport és a tárfiók
    • Tárfiók neve: Egyedi névnek kell lennie
    • Fájlmegosztás: Fájlmegosztás neve, ahol a fájlokat majd mentjük és amit fel tudunk csatolni a saját gépünkre (Windows, Linux, Mac)
  • Ha ezzel megvagyunk, akkor a Létrehozás gombra kattintva 1-2 perc alatt befejeződik a Cloud Shell beállítása.

Példa parancsok

Amint elindult a Cloud Shell, végtelen lehetőségünk van arra, milyen parancsokat futtatunk. Innen már csak rajtunk és a kitűzött céltól függ a parancsok bonyolultsága és jellege.

Ha mégis szükséged lenne egy kis inspirációra, akkor az alábbi GitHub Repository-ban több hasznos parancsot találhatsz, több felhasználási esetre is: https://github.com/cloudsteak/trn-azure-commandline

Most már csak azt kell eldöntened, hogy PowerShell vagy Bash és már indulhat is a kaland. 🙂

gs-06

Google Cloud Shell: Erőforrások könnyed kezelése

, , , , , , , , ,

Korábban már írtam egy cikket a böngészőből használható parancssori eszközökről. Akkor az AWS CloudShell megoldását mutattam be nektek.

Tekintsünk kicsit vissza, mi is az a CloudShell. Ez egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat. Tehát nincs is más dolgod, csak jelentkezz be a kedvenc felhőszolgáltatódnál regisztrált fiókodba, és keresd meg a navigációs sávon a CloudShell ikont. Ezután már kezdheted is az erőforrások kezelését.

Száz szónak is egy a vége: Ez az eszköz kiemelten hasznos mindazok számára, akik szeretnének kísérletezni, alkalmazásokat fejleszteni, tanulni vagy hibákat elhárítani a felhőben. És mindezt nagyon gyorsan.

Google Cloud Shell

A Google Cloud Shell egy interaktív parancssori felület, amely a Google Cloud Platformhoz csatlakozó, előre konfigurált Linux környezetet biztosít. A környezet tartalmazza a legfontosabb felhő-parancssori eszközt (pl.: git, gcloud, kubectl), valamint az olyan nyelvekhez szükséges futtatókörnyezeteket, mint a Python, Go és NodeJS.

Korábbi ismereteink alapján következik, hogy minden eszközről elérhető, legyen az egy laptop, tablet vagy egy okostelefon. 🙂

Hasonlóan az AWS-hez, itt is egy rejtett virtuális gép indul el a háttérben (1-2 perc legfeljebb), ahol a parancsainkat futtathatjuk. Ez közvetlenül kapcsolódik a Google Cloud projektünkhöz, így miután megnyílt a Cloud Shell, már nem szükséges további bejelentkezés.

A Cloud Shell linux gép 1 vCPU-val és 4 GB RAM-mal rendelkezik, ami a legtöbb feladat végrehajtásához bőven elegendő. Azonban, bonyolult vagy komplex feladatok végrehajtásakor előfordulhat, hogy elérjük ezen környezet határait. Amikor használjuk a Cloud Shell-t akkor erre mindig legyünk tekintettel.

Arra is érdemes felkészülni, hogy a környezet 20 perc inaktivitás után automatikusan leáll és megszakítja az aktuális munkamenetet. A benne tárolt fájlokat, parancs-előzményeket azonban megtartja, így akadályozza meg a lekérdezéseink adatainak elvesztését.

A Cloud Shell-ben előre konfigurált csomagok vannak, hogy ezzel is gyorsítsák számunkra a munkát. Ezeket a Google szakemberei folyamatosan frissítik és bővítik. Készítettem egy rövid listát a legfontosabb elérhető csomagokról és eszközökről:

  • Programozási nyelvek: Python, Node.js, Go, Java.
  • Verziókezelés: Git.
  • Hálózati eszközök: SSH, Curl, Wget.
  • Támogatott keretrendszerek: Google Cloud SDK, Terraform, Docker, Kubernetes CLI.

Ebből is látszik, mennyire hasznos ez az eszköz a mindennapokban.

Leghasznosabb funkciók

  • Cloud Editor: Elérhető egy beépített Cloud Shell Editor, amely egy teljes funkcionalitású webalapú IDE, amely támogatja a forráskód kezelését, hibakeresést és verziókezelést is. Ha valaki ismeri a Visual Studio Code-ot akkir ebben is otthon fogja magát érezni.
  • Parancssori eszközök: A Cloud Shell tartalmazza a legfontosabb eszközöket, amellyel a Google Cloud-ban lévő erőforrásaid kezelheted.
  • Google Drive integráció: Minden Cloud Shell környezethez tartozik egy 5 GB-os, tartós tárhely a felhasználó adataihoz. Ez a tárhely közvetlenül elérhető a környezetben.
  • Ephemeral Cloud Shell: Ez a funkció egy nagyon gyors indítást biztosít a futtató környezetnek. Ha bekapcsoljuk, akkor egy ideiglenes környezetként indítja a Cloud Shell-t, ami azt jelenti, hogy amint befejeztük a munkamenetet, minden adat törlődik. Izolált munkafázisokhoz ideális lehet.

Ezen kívül még rengeteg hasznos funkcióval rendelkezik. A teljesség igénye nélkül: fájlok le- és feltöltése, színsémák és színek módosítása, használati statisztikák, web alapú előnézet.

Hogyan használhatom a Cloud Shell-t?

Indítása egyszerű, mint minden ilyen eszköznek:

  1. Jelentkezz be a Google Cloud Console-ba.
  2. Kattint a jobb felső sarokban lévő CloudShell ikonra.
  3. Várd meg, míg elindul a futtatókörnyezet és már használhatod is.

Megjegyzés: Az első parancs futtatásakor engedélyt kell adnod a parancssornak, a projektjeidhez.

Mutatok is néhány parancsot, amivel kipróbálhatod, akkor is ha még nincs egyetlen erőforrás sem a Google Cloud projektedben.

  • Elérhető projektek listázása
gcloud projects list
  • GCP felhasználói hitelesítés ellenőrzése: Megmutatja az éppen aktív felhasználói információkat.
gcloud auth list
  • Aktuális projekt megjelenítése: Megjeleníti az aktuális projekt nevét, amelyen dolgozol.
gcloud config get-value project
  • Aktívprojekt beállítása: Állítsd be az aktuális projektet a megadott azonosítóval.
gcloud config set project [project-id]
  • Jelenlegi beállítások megtekintése: Kilistázza a jelenlegi konfigurációs beállításokat, például a régiót és zónát.
gcloud config list

Összefoglalva: Mint mindegyik böngésző alapú Cloud Shell megoldás (Azure Cloud Shell, AWS CloudShell), ez is egy fantasztikus és hasznos eszköz.

Már csak Rád vár, hogy használatba vedd. 🙂

aws-cloudshell-1

AWS CloudShell: Parancssor a böngészőben

, , , , , , , ,

Amikor egy új technológiával ismerkedünk (programozási nyelv, felhő, stb.) mindig nagy fejfájást okoz, hogy feltelepítsünk minden olyan alkalmazást, kiegészítőt és modult ,ami az adott technológia kényelmes és zökkenőmentes használatát biztosítja.

Biztosan Te is találkoztál már azzal a jelenséggel, hogy elhatároztad: „Most megtanulok Python-ban programozni”, de amikor nekikezdesz, elbizonytalanodsz, mert nem tudod mit kell telepíteni. És nincs ez másként a felhő világában sem. Nem elég, hogy el kell döntened, melyik nagy felhőszolgáltató világában mélyedj el, még a különböző eszközöket (pl.: parancssori eszközök – CLI) is telepítened kell. Ez sok függőséggel és beállítással is járhat néha. És ha fel is teleptetted, akkor meg kell tanulnod, hogyan is jelentkezz be a megfelelő felhő (Azure, AWS, Google) fiókodba.

Ebben a szorult helyzetben segít nekünk a felhőszolgáltatóknál elérhető Cloud Shell megoldás. Ez egy olyan böngészőben használható parancssori eszköz, amely leegyszerűsíti a „kommunikációt” az aktuális felhőszolgáltatónk és közöttünk. Hiszen nem kell semmi új komponenst nem kell telepítenem a számítógépemre, hogy kezelni tudjam a felhőerőforrásaimat.

Miért is fogalmazok ilyen általánosan? Ennek egyszerű az oka. mindegyik felhőszolgáltatónál ugyanaz ennek az eszköznek a neve. Tehát ha Azure-ban, AWS-ben és Google Cloud-ban is Cloud Shell a neve ennek az eszköznek. Ez fantasztikus, csak egy elnevezéssel kell megbarátkoznunk. 🙂

Ma foglalkozzunk az AWS CloudShell megoldásával, mert ez alapján, már könnyen használatba vehetjük a többi felhőszolgáltató, hasonló nevű eszközét is.

Mi az AWS CloudShell?

Az AWS CloudShell az Amazon Web Services (AWS) által biztosított böngésző alapú parancssori eszköz, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan hozzáférj a felhőalapú erőforrásaidhoz anélkül, hogy helyi környezetet kellene telepítened vagy konfigurálnod. Az AWS CloudShell egy teljesen előkészített Linux-alapú környezetet kínál, amely tartalmazza az AWS Command Line Interface (CLI) legújabb verzióját, valamint számos hasznos eszközt, például a Git-et és támogatja a Python és Node.js használatát is.

Így ideális tanuláshoz, gyors konfigurációk elvégzéséhez, hibakereséshez vagy akár automatizált szkriptek futtatásához. A CloudShell integrációja az AWS konzollal egyszerű hozzáférést biztosít a felhőalapú erőforrásokhoz, anélkül hogy további költségekkel járna.

Előnye, hogy bármilyen eszközről hozzáférhetsz a CloudShell-hez egy böngészőből. Nincs szükség arra, hogy a helyi gépedet AWS CLI-vel vagy más eszközökkel konfiguráld. Az előre telepített AWS CLI, Git és egyéb fejlesztői eszközök gyors indulást biztosítanak. Ezen felül az AWS 1 GB tárhelyet biztosít, amely lehetővé teszi a fájlok, szkriptek és konfigurációk mentését, hogy azok későbbi felhasználását is.

Hogyan lehet használni?

Az AWS CloudShell használata rendkívül egyszerű. Kövesd az alábbi lépéseket:

1. Nyisd meg az AWS konzolt: Jelentkezz be a fiókodba, és keresd meg a navigációs sávon a CloudShell ikont.

2. Kattints a CloudShell gombra: Ez megnyit egy új böngészőablakot vagy alsó panelt.

3. Első indítás: A CloudShell automatikusan elindítja az előkészített környezetet, ami néhány másodpercet vesz igénybe.

4. Használat: Most már futtathatsz parancsokat. Pl.: S3 bucket-ek listázása

aws s3 ls

Integráció

A CloudShell azonban nem csupán parancsok futtatására alkalmas. Közvetlenül integrálva van az előfizetésünk legfontosabb erőforrásaival. Például:

  • AWS CLI: Az AWS CLI előtelepített verziójával közvetlenül hozzáférhetsz szolgáltatásokhoz, például EC2, S3 vagy Lambda.
  • Fájlok kezelése: Az S3-ban tárolt fájlokat könnyedén feltöltheted, letöltheted, vagy kezelheted közvetlenül a CloudShell-ből.
  • IAM jogosultságok: A CloudShell automatikusan használja a felhasználódhoz rendelt jogosultságokat, így nem kell külön hitelesítési adatokat megadnod.

Tippek a használathoz

Van pár dolog, amivel szeretnélek segíteni, hogy könnyedén használd ezt az eszközt.

  • Fájlok feltöltése és letöltése: A CloudShell tartalmaz fájlkezelési lehetőségeket. Az „Upload” vagy „Download” funkcióval helyi fájlokat másolhatsz a CloudShell-be, vagy fordítva. Ezzel fel is tölthetsz már létező fájlokat.
  • Szkriptek mentése: Mivel 1 GB tárhely áll rendelkezésre, a szkripteket vagy fájlokat elmentheted, hogy a következő alkalommal ne kelljen újra feltöltened.
  • Verziókezelés: Git-et közvetlenül használhatod a CloudShell-ben:
git clone https://github.com/cloudsteak/trn-aws-common.git

A többi már csak rajtad múlik. Gondolom, most kíváncsi lettél, vajon hogyan használhatod a többi felhőszolgáltató CloudShell megoldását. Ezekről, hasonló cikket itt találsz:

Nekem ez az egyik kedvenc eszközöm, ha valami újat vagy gyors dolgot szeretnék kipróbálni a felhőben. Biztos vagyok benne, hogy Te is meg fogod kedvelni.

Nincs is más dolgod, csak jelentkezz be a fiókodba, és keresd meg a navigációs sávon a CloudShell ikont. Ugye milyen egyszerű? 🙂

Gerilla Podcast

Felhő és mesterséges intelligencia – Gerilla Karrier Podcast 2024

, , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Már 2023-ban is meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat a felhő technológiák kapcsán. A mesterséges intelligencia elterjedésével, a felhőben is megjelentek az AI alapú megoldások. Ma már ezeket ugyanúgy használhatjuk, mint egy virtuális gépet vagy egy webalkalmazást. A Gerilla Karrier Podcast-ban most erről is beszélgettük:

  • Mit jelent a felhőalapú technológia?
  • Kik a legnagyobb felhőszolgáltatók, és mit kínálnak?
  • Hogyan működik együtt a mesterséges intelligencia és a felhő?
  • Miként kapcsolódhatnak be kisebb vállalkozások is a felhőalapú AI világába?
  • Miért olyan keresettek ma a Cloud szakemberek?
  • Hogyan kezdj bele egy felhő technológiai karrierbe?
  • Milyen tudásra van szükség az egyes munkakörökhöz?
  • Miként alakítja át a mesterséges intelligencia a Cloud területén dolgozók munkáját?
  • Mit érdemes tanulnod, ha gyorsan szeretnél előrelépni ezen a területen?

Nagyon kellemes beszélgetésünk volt ezekben a témákban Andrással, ahol remélhetőleg számotokra is érdekes információkat hallhattatok.

A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:

Ha szeretnél még több hasznos témát szeretnél tanulni, akkor ajánlom neked a Mentor Klub többi képzését is. A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is.

Emellett olvassátok a Gerilla Önéletrajz Műhely cikkeit is. Ezekből csupán néhány, ami segít elindulni:

Ösztönözni szeretnélek Titeket is arra, hogy tanuljatok valami minden nap. 🙂

Gerilla Podcast

Cloud technológiák – Gerilla Karrier Podcast 2023

, , , , , , , , , , , , , , ,

Mindig nagy örömmel osztom meg tudásom és tapasztalataim azokkal, akik érdeklődnek a felhő technológia iránt. 2023-ban meghívást kaptam a Gerilla Karrier Podcast egyik felvételére, hogy osszam meg tapasztalataimat az alábbi témákban:

  • Mi a felhő technológia?
  • Mi köze az Amazonnak a felhőkhöz?
  • Hogyan hozza el a Cloud a jövőt? – aki kimarad, lemarad?
  • Mit és hogyan tanulj, ha érdekel a felhő?
  • 5 tipikus felhő munkakör
  • Miért éri meg ebbe az irányba képezni magad?
  • Mennyit keres egy felhő szakember?
  • Hogy kapcsolódik a Mesterséges Intelligencia a Cloud-hoz?

Örömmel és lelkesen fogadtam el a meghívást, ahol Andrással egy nagyon jó kedélyű és kellemes beszélgetést folytattunk.

Barát Andárssal, már évek óta ápolunk nagyon jó kapcsolatot mind a magánéletben, mind a szakmai életben. Ez nem csak annak köszönhető, hogy én vagyok a Mentor Klub egyik mentora, hanem annak is, hogy hasonló a személyiségünk és az érdeklődési körünk.

A Mentor Klub egy olyan közösség, ahol a tagok soft- és hard skilleket egyaránt tanulhatnak, ráadásul otthonról vagy akár külföldről is. Rengeteg oktatóanyag érhető el itt, amelyek mind azon céllal készültek, hogy bárki sikeresen kezdjen új karrierbe, vagy erősítse meg pozícióját az álláspiacon. Személyes tapasztalatom szerint, aki itt tag, már egy lépéssel közelebb jár a sikeres és felfelé ívelő karrierhez.

A podcast epizódot itt tekinthetitek meg:

Aki szeretne még hasonló érdekes, naprakész és aktuális témákat. hallgatni, annak javaslom, hogy kövesse a Gerilla Mentor Klub YouTube csatornáját, ahol megtalálja az összes Podcast epizódot. Higgyétek el, nem fogtok unatkozni, és már ezekből a kötetlen, mégis tematikus beszélgetésekből is rengeteget lehet tanulni.

És figyeljetek, mert lehet, hogy hamarosan újra találkozhattok velem egy hasonló beszélgetésben. 🙂

pip02

[PIP] Nyilvános IP cím (Azure)

, , , , , , , , , , ,

  • Erőforrás típus: IaaS
  • Felhő szolgáltató: Microsoft Azure
  • Angol név: Public IP
  • Magyar név: Nyilvános IP
  • Rövidített név (ha van ilyen): PIP

A virtuális gépekről már mindent tudunk, legalábbis az összetevőiről Azure-bane. Tehát ismerjük a virtuális gépet, a gépméretet, hálózatot, hálózati kártyát, felügyelt lemezt és az automatikus leállítást. Ezek segítségével, már egy működő gépet létre is tudunk hozni. Azonban ez a gép még nem lesz elérhető az internet felől. Vannak esetek, amikor erre nincs is szükség. Ha neked mégis olyan virtuális gépre van szükséged, amely közvetlenül is elérhető az internet felől, akkor egy újabb erőforrást kell hozzácsatolnod a gépedhez. Ennek neve: nyilvános IP (Public IP).

Mi az Azure nyilvános IP és hogyan működik?

Az Azure nyilvános IP cím olyan egyedi azonosító, amelyet az Azure platformon futó erőforrások (például virtuális gépek, Azure Load Balancer-ek, Azure Application Gateway-ek) kapnak annak érdekében, hogy elérhetők legyenek az internet felől. A nyilvános IP címek lehetővé teszik, hogy ezek az erőforrások kapcsolatba lépjenek más internetes szolgáltatásokkal vagy elérhetők legyenek külső felhasználók számára.

Hogyan kapunk nyilvános IP címet az Azure-ban?

Az Azure-ban többféle módon szerezhetünk nyilvános IP címet:

  1. Automatikus hozzárendelés: Bizonyos erőforrások, például virtuális gépek, alapértelmezés szerint kaphatnak nyilvános IP címet, ha azt igénylik. Az Azure automatikusan biztosít számukra egyet, amikor létrehozzuk az erőforrást.
  2. Kézi hozzárendelés: A felhasználók saját maguk is kérhetnek egy nyilvános IP címet, amelyet hozzárendelhetnek az általuk választott erőforráshoz (virtuális gép esetán valamelyik hálózati kártyához). Ehhez az Azure felületén egy „Nyilvános IP cím” nevű erőforrást kell létrehozni.

Miért fontos a nyilvános IP cím?

A nyilvános IP címek lehetővé teszik, hogy a virtuális gépek és más erőforrások elérhetők legyenek az interneten, például weboldalakat szolgáltathatunk vagy távoli hozzáférést biztosíthatunk egy szerverhez. Ez elengedhetetlen például egy webalkalmazás futtatásához, amelynek elérhetőnek kell lennie globálisan, a világ minden pontjáról.

Dinamikus vagy statikus IP cím

Az Azure-ban kétféle nyilvános IP címet használhatunk:

  1. Dinamikus IP cím: Ez az IP cím időszakosan változik, például amikor az erőforrás (pl.: virtuális gép) újraindul. Ez költséghatékonyabb lehet, de hátránya, hogy az erőforrás IP címe időnként változik, ami megnehezítheti a stabil elérhetőséget. (ezt kiküszöbölhetjük, ha egy DNS bejegyzést rendelünk a nyilvános IP erőforráshoz)
  2. Statikus IP cím: Ez az IP cím nem változik, még akkor sem, ha az erőforrás újraindul vagy más változások történnek. Az olyan helyzetekben hasznos, amikor fontos, hogy mindig ugyanazon az IP címen érjük el az erőforrást, például ha DNS rekordokat használunk vagy SSL tanúsítványokat állítunk be.

Hogyan hozzunk létre egy nyilvános IP címet?

  1. Lépj be az Azure Portálba
  2. Válaszd ki a „Nyilvános IP-címek” erőforrást az Azure portálon.
  3. Kattints az „Létrehozás” gombra, és töltsd ki a szükséges adatokat:
    • Erőforráscsoport: Add meg melyik erőforráscsoportba kerüljön.
    • Régió: Add meg, melyik Azure régióban legyen elérhető az IP cím.
    • Név: Adj egy nevet az IP címnek, ami könnyen azonosítható.
    • IP-verzió: Itt IPv4 (pl.: 192.168.1.1) és IPv6 (pl.: 2001:0db8:85a3:0000:0000:8a2e:0370:7334) közül választhatunk.
    • Termékváltozat: Választhatunk Alapszintű és Standard között. (A nyilvános IP-cím termékváltozatának meg kell egyeznie azon terheléselosztó termékváltozatával, amelyhez használják azt.) Ez a szolgáltatási szintet befolyásolja.
    • Rendelkezésre állási zóna: Megadhatsz egy rendelkezésre állási zónát is, melyben szeretnéd üzembe helyezni a nyilvános IP-címet. Zónaredundáns nyilvános IP-cím létrehozásához válaszd a Zónaredundáns lehetőséget.
    • IP cím típusa: Habár látszik a lehetőség, hogy dinamikus vagy statikus IP címet szeretnél, ennek ellenére kézzel már csak statikusat tudsz létrehozni.
    • Útválasztási preferencia: Itt adhatod meg, hogy miként bonyolódjon az Azure és az Internet közötti forgalom. Ha a Microsoft globális hálózatát választod, a forgalom a felhasználóhoz legközelebbi globális Microsoft-hálózaton keresztül fog bonyolódni. Ha az internetes útvonalat választod, a forgalmat egy átmenő ISP-hálózat (internetszolgáltató) fogja átengedni. A nyilvános IP-címek útválasztási beállítása a megadás után már nem módosítható.
    • Üresjárati időkorlát (perc): Az ügyfelek által küldött életben tartási üzenetek (TTL) nélkül is nyitva tart egy TCP- vagy HTTP-kapcsolatot. (alapértelmezetten ez 4 perc)
    • DNS-névcímke: Itt tudsz egyedi, de azure-os dns nevet adni a nyilvános IP-nek
    • DDoS elleni védelmet is be tudsz itt kapcsolni, a magasabb biztonság elérése érdekében.
  4. Miután létrehoztad az IP címet, hozzárendelheted azt egy meglévő erőforráshoz, például egy virtuális géphez vagy alkalmazáshoz.

Mikor érdemes használni?

Nyilvános IP címeket akkor érdemes használni, ha:

  • Külső hozzáférést szeretnél biztosítani a virtuális gépedhez vagy alkalmazásodhoz.
  • Webszolgáltatásokat hosztolsz, amelyeknek elérhetőnek kell lenniük az interneten.
  • Távoli kapcsolódást (például SSH vagy RDP) szeretnél biztosítani egy szerverhez.

Költségek

Az Azure nyilvános IP címek használata díjköteles. A költségek függnek attól, hogy statikus vagy dinamikus címet választasz, valamint hogy mennyi adatforgalmat bonyolítasz le az adott IP címről. Alapára a nyilvános IP-nek $3 – $8 között van havonta.

Összefoglalás

Az Azure nyilvános IP címek alapvető eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az Azure erőforrásaid közvetlenül elérhetők legyenek az internet felől. Amikor létrehozol egy virtuális gépet, akkor egy ilyen erőforrás mindig automatikusan létrejön, hogy a lehető leghamarabb hozzáférj az új gépedhez.

Az erőforrásaink, különösen a virtuális gépek védelmének módjait és az illetéktelen hozzáférés elleni védekezést a következő cikkekben részletezzük majd.

Addig is hozz létre egy virtuális gépet és nézd meg milyen erőforrások jönnek hozzá létre. 🙂

managed-disk01

[DISK] Felügyelt lemez (Azure)

, , , , , , , , , , ,

  • Erőforrás típus: IaaS
  • Felhő szolgáltató: Microsoft Azure
  • Angol név: Managed Disk
  • Magyar név: Felügyelt lemez
  • Rövidített név (ha van ilyen): DISK

Korábban már beszéltünk a virtuális gépekről és azok összetevőiről, mint a gépméret, hálózat, hálózati kártya vagy az automatikus leállítás. Ezek azonban még kevés hogy legyen egy működőképes virtuális gépünk. Akkor mi hiányzik még? Az adattárolásra szolgáló lemez vagy lemezek.

A lemezek lesznek azok az erőforrások amelyeken az operációs rendszert (Windows, Linux) és a programjaink által használt fájlokat fogom tárolni. Amikor 2008-ban elindult az Azure, akkor még más fajta lemezek voltak elérhetőek, mint ma. Akkor a lemezek még fájlok voltak (vhd, vhdx, vmdk), amelyeket még tárfiókban tartottuk.

Ahogy azonban előrehaladt az idő és minden külön erőforrássá vált, megjelentek a felügyelt lemezek. Ezek már nem fájlokként jelennek meg, hanem különálló erőforrásként az Azure-ban. Ma ezekről lesz szó.

Mi az az Azure Managed Disk?

Az Azure Managed Disk egy felhőalapú tárhely megoldás, amelyet az Azure biztosít. Ha Azure-ban virtuális gépeket hozol létre, szükséged lesz olyan lemezekre, amelyek tárolják az operációs rendszert, az adatokat és egyéb alkalmazásokat. A felügyelt lemez abban segít, hogy ezt a tárhelyet egyszerűen és automatikusan kezeld, anélkül hogy aggódnod kellene a háttérben zajló műszaki részletek miatt, például a méretezhetőség vagy a teljesítmény miatt.

Hogyan működik?

A felügyelt lemez lényege, hogy a Microsoft kezeli helyetted a tárhelyed. Te csak kiválasztod, hogy milyen típusú és méretű lemezre van szükséged, az Azure pedig gondoskodik a teljesítményről, a redundanciáról és a biztonságról.

Típusok: Az Azure Managed Disk különböző típusokban elérhető, attól függően, hogy milyen teljesítményre van szükséged:

  • Standard HDD: Olcsóbb, de lassabb megoldás, alkalmas alacsony forgalmú alkalmazásokhoz.
  • Standard SSD: Közepes árú és teljesítményű, ideális általános célokra.
  • Premium SSD: Magas teljesítményű, alacsony késleltetésű megoldás, amelyet nagy forgalmú alkalmazásokhoz, adatbázisokhoz ajánlanak.

Fontos: Ha egy virtuális gépet hozol létre egy szerepkörre, akkor csak Premium SSD esetén vállalja a VM-re az Azure a rendelkezésreállást.

Miért érdemes használni?

  1. Egyszerű kezelés: Az Azure Managed Disk automatikusan kezeli a lemezek méretezését és teljesítményét, neked csak annyi a dolgod, hogy kiválaszd a megfelelő lemezt.
  2. Biztonság: A Managed Disk automatikusan titkosítja az adatokat, így nem kell aggódnod az adatvédelem miatt.
  3. Redundancia: Az Azure több másolatot is tárol a lemezekből, így az adataid biztonságban vannak egy esetleges hardverhiba esetén is. Rendelkezésreállás: 99,999%
  4. Könnyű méretezhetőség: Ha az alkalmazásod nő, vagy több erőforrásra van szükséged, könnyedén átválthatsz nagyobb kapacitású lemezre, anélkül, hogy manuális beavatkozásra lenne szükség. (Méretét lefelé csökkenteni azonban nem tudod)

Egyéb tudnivalók

A fentiek alapján már láthatod, hogy minden VM-hez, minden feladathoz megtalálhatod a megfelelő felügyelt lemezt. Ezen felül, azonban vannak olyan sajátosságai, amivel jó, ha tisztában vagy.

  • A teljes méretért fizetni kell: Amikor létrehozol a virtuális gépedhez egy felügyelt lemezt, akkor a havi számládon mindig a teljes lemez méretének az ára szerepelni fog, akkor is ha az a lemez üres vagy csak 100 MB hely foglalt rajta. Ezért javasolt, a felhasználáshoz szükséges legkisebb lemez méretet kiválasztani. Majd a növekvő adatok mennyisége alapján, bővíteni a lemez méretét.
  • Saját VHD fájlt is feltölthetsz: Amikor a felhőbe költözünk, lehetőségünk van a hagyományos adatközpontban futó szervereink lemezeit VHD formátumban feltölteni Azure-ba, amit felügyelt lehet konvertálni. A konvertálást Azure-Cli és PowerShell segítségével is elvégezhetjük.
  • Pillanatkép készítése: A virtuális gépeinket mentjük, de előfordulhat olyan eset, amikor egy éppen működő számítógépről szükségünk van egy gyors mentésre. Vagy azért hogy új gépet hozzunk létre belőle, vagy csak azért ,hogy ellenőrizzünk valamit a lemezen. Ez esetben tudunk úgynevezett pillanatképet készíteni (SnapShot) a gépünkről. Ezeket a pillanatképeket használhatjuk új gép létrehozására vagy egyedi képfájlok készítésére is. Ilyenkor egy gombnyomásra létrejön az adott lemeztől egy másolat, amit szabadon felhasználhatunk.
  • Azure Backup: A virtuális gépeket (illetve azok lemezeit) az Azure mentési megoldásával az Azure Backup-al tudjuk ütemezetten és konzisztensen menteni. Ennek beállítása egyszerű és testre szabható.

Az Azure Managed Disk egy megbízható, biztonságos és könnyen használható tárhelymegoldás, amely leegyszerűsíti a virtuális gépekhez szükséges lemezek kezelését. Amikor létrehozol egy virtuális gépet, akkor egy felügyelt lemez mindenképpen létrejön egy lemez. Emellett, több adatlemezt tudsz még hozzácsatolni egy géphez, attól függ mire van szükséged. Ez a rugalmasság és egyszerűség teszi a felügyelt lemezeket a felhőben történő tárolás egyik legjobb megoldásává.

Ha készen állsz, próbáld ki az Azure felügyelt lemezt, és tapasztald meg saját magad, milyen könnyű vele dolgozni.

Load More