Előző videómban néhány percben beszéltem a Microsoft Azurefelhő megoldásról, mint lehetséges tanulási vagy karrierváltási irányról 2026-ban.
Ma az AWS-ről beszélek, aki az egyik legrugalmasabb és legszélesebb szolgáltatás-palettával rendelkező felhő alapú megoldásokat szállító hyperscaler.
Ebben a videóban megosztom, hogyan látom az AWS helyét a felhőpiacon, és mikor lehet számodra ez reális választás.
Röviden, miről is lesz szó ebben a videóban:
AWS helye a felhőválasztásban
Technológiai szabadság és ökoszisztéma-függetlenség
Miért piacvezető az AWS?
Globális jelenlét, skálázhatóság, alapelvek
Serverless, konténerek, Big Data, AI, IoT
Tanulási görbe és nehézségek
Miért piacképes az AWS tudás?
Mikor ideális és mikor nem?
Ha szeretnél ebben az irányban tisztábban látni, érdemes követned a további cikkeimet és feliratkozni az InfoPack hírlevélre vagy a Youtube csatornámra.
Itt az év elején kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy megválaszoljam az egyik leggyakrabban felmerülő kérdést a cloud világában, amit rendszeresen feltesznek nekem a diákjaim és a mentoráltjaim is:
Azure, AWS vagy GCP?
Ez a kérdés szinte mindenkinél előjön. Kezdőknél, karrierváltóknál, de még olyanoknál is, akik már dolgoztak valamelyik platformmal. Megnézel pár videót, elolvasol néhány cikket, és könnyen azt érzed, hogy most azonnal döntened kell. Mintha ez egy végleges választás lenne.
Én viszont mást tapasztaltam. Az elmúlt években többször változott, hogy melyik platform áll közelebb hozzám, és ez teljesen rendben van. A cikk végén el is árulom, 2026 elején én személy szerint melyiket kedvelem jobban – és miért.
Ez az írás nem egy részletes összehasonlítás, hanem egy iránymutatás és gondolatindító, amely segít csökkenteni a döntés körüli bizonytalanságot.
Ez azt jelenti, hogy hosszú távon egyik platform sem korlátoz technikailag. A különbség inkább ott jön elő, mennyire könnyű elindulni és átlátni, hogy mi történik a háttérben.
Azure – érthető nyelv, strukturált gondolkodás
A Microsoft Azure egyik legnagyobb előnye az őszinte, egyértelmű elnevezés.
Ez tanulás közben óriási segítség. Nem kell egy külön „cloud nyelvet” megtanulnod ahhoz, hogy megértsd az alapokat, hanem mindent úgy használhatsz, ahogy eddig hallottad, olvastad vagy tudtad.
A portál megjelenése sokszor konzervatív, de cserébe nagyon jól támogatja az átláthatóságot. Az erőforráscsoportok, címkék és szűrők segítenek rendet tartani, ami később költség és üzemeltetés szempontjából is kritikus.
Fontos különbség kezdőknek: az Azure felülete és dokumentációja magyar nyelven is elérhető. Ez nem kötelező, de az elején komoly mentális terhet vesz le a válladról. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy a magyar nyelv gépi fordítású, tehát bizonyos esetekben nem a legkellemesebb olvasni azt. Ezen felül a portálon is észrevehető több esetben hogy egy-egy szolgáltatás több néven szerepel, attól függően, hová kattintunk. Ez zavaró lehet.
2026. elején az Azure iránti érdeklődés különösen erős az AI-integrációk miatt, főleg az OpenAI-hoz kapcsolódó szolgáltatások és az enterprise fókusz miatt.
AWS – cloud-native szemlélet, maximális rugalmasság
Az Amazon Web Services filozófiája más. Itt szolgáltatásokban gondolkodsz, nem projektekben.
A konzol letisztult, gyors, viszont nem mutat meg mindent egy helyen. Kezdőként ez zavaró lehet, később viszont sokkal hasznosabb lehet, mert nagy rendszereknél jobban átlátható, ahol egy-egy szolgáltatást szeretnénk csupán egyszerre kezelni.
Az integrációk erősek, az automatizálás természetesen konfigurálható, a cloud-native irány itt nagyon hangsúlyos. Ha valaki szeret mélyebben rendszerekben gondolkodni, az AWS kiváló terep.
A klasszikus nehézség a jogosultságkezelés. Az IAM nagyon erős, de kezdőként könnyű túlbonyolítani. Ha egyszer összeáll a kép, utána már nem probléma – de az elején hosszabb a tanulási folyamat. Ezt tovább nehezíti, hogy kifinomult jogosultságokat több módon is be lehet állítani, amelyeket nagyrészt JSON objektumokon keresztül érhetünk el. Semmi esetre sem hátrány ez, csupán egy lassabban elsajátítható tulajdonság.
Fontos különbség: AWS esetén nincs magyar nyelvű felület vagy dokumentáció, minden angolul érhető el.
GCP – mérnöki logika, adat és AI fókusz
A Google Cloud Platform sokszor kevesebb figyelmet kap, pedig technikailag nagyon erős.
A GCP egyik legnagyobb előnye a letisztult, mérnöki megközelítés. Sok szolgáltatás mögött ugyanaz a technológia van, amit a Google saját rendszereinél is használ. Ez különösen az adatfeldolgozás és AI területén érződik.
A felület általában egyszerűbb, kevésbé zsúfolt, mint a másik kettőnél. Elsőre is könnyű átlátni, mi történik, viszont kisebb az „enterprise cucc”, mint Azure vagy AWS esetén. Ez nem azt jelenti, hogy nem alkalmas nagyvállalati megoldások megvalósítására.
A GCP erős:
adatplatformokban
gépi tanulásban
Kubernetes-közeli megoldásokban
Ugyanakkor fontos látni: GCP-nél sincs magyar nyelvű felület vagy dokumentáció, minden angolul érhető el, és bizonyos enterprise minták kevésbé nyilvánvalóak, mint Azure-ban.
Mesterséges Intelligencia 2026-ban – mindhárom jó választás
Azure, AWS és GCP is komolyan veszi az AI-t. Más hangsúlyokkal, más eszközökkel, de mindhárom platform alkalmas valós üzleti megoldásokra.
Amit viszont mindig hangsúlyozok: az AI sem varázslat. Cloud alapokra épül, hálózatra, biztonságra, költségkeretekre. Ha ezek nincsenek rendben, az AI sem fog csodát tenni.
A felhő is csak akkor költséghatékony, ha okosan használjuk.
Hogyan válassz, ha most kezdesz bele?
Én ezt a gondolkodást javaslom:
ne technológiát válassz, hanem tanulási élményt: melyik esik kézre, melyik megértése egyszerűbb számodra
melyik motivál hosszabb távon: amelyik tetszik, azt válaszd
ne akarj mindent egyszerre megtanulni: a fokozatosság a kulcs
fogadd el, hogy a döntés nem végleges: a szolgáltatók is változnak és Te is. Ma még ezt kedveled, holnap a másikat. Ez rendben van.
Ha számodra a Microsoft-os háttér és az OpenAI a fontos, akkor merülj el az Azure világában. Cloud-native megoldások érdekelnek és a mély technikai megvalósítások, ez esetben az AWS lesz a Te utad. Ha pedig az adat, vagy a gépi tanulás, esetleg a Kubernetes-közeli világ foglalkoztat, akkor nézd meg a GCP-t.
Amit vállalati oldalon látok
A nagyvállalati valóság az, hogy a cégek többsége egyetlen hyperscaler-re fókuszál. Nem azért, mert ne ismernék a vendor lock-in kockázatát, hanem mert a gyorsaság, az egyszerűbb működés és a költségkezelés fontosabb számukra.
Sok esetben a vendor lock-in tudatos kompromisszum. Mire valódi problémává válna, a rendszer már annyira mélyen beágyazódott az adott felhő ökoszisztémájába, hogy a kiszállás csak jelentős költségek és komoly átalakítás árán lenne lehetséges. Ilyenkor inkább együtt élnek vele.
Reális alternatívaként gyakran hibrid megoldások jelennek meg, főleg hagyományos rendszerek, adatvédelmi vagy compliance okok miatt. Ez sokszor kezelhetőbb, mint több hyperscaler párhuzamos használata.
Én az ideális állapotot máshogy látom. Egy olyan több-felhős megközelítésben, ahol minden szolgáltatótól azt használom, amiben valóban erős, miközben tudatosan figyelek arra, hogy ne zárjam be magam visszafordíthatatlanul egyetlen platformba.
Számomra ez olyan, mintha egy különleges menüt állítanék össze a legjobb éttermek kínálatából. A végeredmény kiváló lehet, de több tervezést, nagyobb szakmai érettséget és folyamatos odafigyelést igényel. Nem a legegyszerűbb út, de hosszú távon a legkiegyensúlyozottabb.
A siker nem azon múlik, melyik platformot választod, hanem azon, hogy:
érted-e az alapelveket
költségtudatosan tervezel-e
biztonságban gondolkodsz-e már az elején
egyszerű és a megfelelő megoldásokkal indulsz-e
Számomra melyik?
2026 elején összességében az AWS áll közelebb hozzám. Nem azért, mert az Azure rossz lenne – sőt, AI területen jelenleg egyértelműen erős, különösen enterprise környezetben. Ezt kár lenne vitatni.
Amiért nálam most mégis az AWS a „nyerő”, az inkább rendszerszintű gondolkodás kérdése. Az AWS szolgáltatásai, integrációi és a cloud-native szemlélet sok esetben jobban illeszkednek ahhoz, ahogyan ma infrastruktúrát és platformokat tervezek. Nagyobb szabadságot ad, kevesebb röghöz kötött megoldással, ami számomra most előny.
Hangsúlyozom: Ez nem végleges álláspont. Volt már olyan időszak, amikor az Azure volt előrébb, és könnyen lehet, hogy lesz még ilyen. A cloud világában a technológia és az igények is gyorsan változnak – ezzel együtt a preferenciák is.
A lényeg nem az, hogy melyik platform jobb, hanem az, hogy tudd, miért választasz egyet egy adott helyzetben.
Zárásképpen
Az Azure, az AWS és a GCP valós piaci versenytársak. Más üzleti fókusz, más ökoszisztéma, más erősségek mentén fejlődnek. A gyakorlatban viszont a legtöbb mérnök és cég nem „platformhűség”, hanem konkrét problémák és költségek alapján dönt.
Továbbra sem az a legfontosabb kérdés, hogy melyiket választod elsőre, hanem az, hogy:
értsd a cloud alapelveket,
tudd, mikor melyik platform miért jó választás,
és képes legyél később váltani vagy több platformban gondolkodni.
A platformválasztás csak egy döntés. A valódi érték abból jön, ha tudatosan és magabiztosan használod.
Ha ebben szeretnél előrébb lépni, több módon is tudlak támogatni:
Az előző cikk végén ott hagytuk abba, hogy 2026-ban a cloud már nem cél, hanem eszköz. Egy gondolkodásmód, amire a legtöbb digitális rendszer épül. A következő lépés viszont már nem pusztán erről szól. Az igazi változás ott kezdődik, amikor az AI nem csak használja ezt az alapot, hanem formálni is kezdi a felhőt.
Ez a cikk erről a személetváltásról szól. Nem arról, hogy melyik modell jobb, és nem is technikai útmutató. Sokkal inkább arról, milyen szerepe lett és lesz az AI-nak a cloud működésében, és milyen következményei vannak ennek technológiai, gazdasági és döntési szinten.
Az AI szerepe a Cloud-ban megváltozott
Az AI ma már nem külön projektként jelenik meg a felhőben. Nem egy újabb doboz a sok közül, hanem platformszintű képesség. A cloud szolgáltatók nem egyszerűen futtatási környezetet adnak hozzá, hanem olyan rétegeket építenek köré, amelyek az AI-t beemelik a mindennapi működésbe. Mindehol ott a Co-Pilot jellegű működés, amely arra hivatott, hogy segítse a mindennapjainkat. Bár néha kifejezetten idegesítő.
Ez jól látszik abban, ahogyan a hyperscalerek pozicionálják az AI-t. Nem egyetlen „AI termékről” beszélnek, hanem olyan szolgáltatásokról, amelyek architektúra-tervezést, skálázást, költségoptimalizálást vagy incidensek értelmezését is támogatják. Fontos: Az AI nem helyettesít, hanem döntési teret alakít át.
Azure, AWS és GCP – „minden út Budára vezet”
A Microsoft Azure esetében az AI erősen az LLM-vonal köré szerveződik. Az Azure OpenAI Service és az erre épülő enterprise megoldások azt mutatják, hogy az AI szorosan integrálódik az üzleti folyamatokba. Nem önmagában érdekes, hanem azért, mert ott jelenik meg, ahol a felhasználók dolgoznak. Persze ez csak egy nagyon apró része annak az AI funkcionalitásnak és trendnek, amit ma ismerünk.
Az AWS más irányból érkezett. Régóta erős a machine learning területén, és ezt a tapasztalatot vitte tovább platformlogikába. A Bedrock a generatív AI-t teszi elérhetővé felügyelt módon, míg a SageMaker AI a klasszikus ML-életciklust fedi le. Az üzenet itt nem a modell, hanem az eszköztár és az irányíthatóság.
A Google Cloud Platform pedig azért érdekes, mert az AI nem új irány nála. A Google belső rendszerei évek óta AI-ra épülnek, és ez a szemlélet jelent meg a Vertex AI köré szervezett cloud kínálatban. Itt az adat és az AI szoros összekapcsolása kerül fókuszba.
A közös pont mindhárom esetben az, hogy az AI nem kiegészítő, hanem a platform működésének része lett.
Miért lett a cloud az AI természetes közege?
Sokan még mindig hardveroldalról közelítik meg az AI-t: milyen GPU kell hozzá, mennyi memória, elég-e egy erős otthoni gép. Ez a gondolkodás érthető, de egyre kevésbé írja le a valóságot.
A cloud egyik legnagyobb előnye az AI esetében nem pusztán a teljesítmény, hanem a skálázhatóság és az időbeliség. Olyan erőforrások érhetők el rövid időre is – több terabájt memória, több nagy teljesítményű GPU egy környezetben –, amelyek otthoni vagy kisebb on-prem környezetben nem reálisak.
A valódi szemléletváltás azonban ott történik, hogy az AI jellemzően felügyelt (managed) szolgáltatásként jelenik meg. Nem kell CPU-, RAM- vagy GPU-konfigurációval foglalkozni, nem kell drivereket, frameworköket karbantartani. Ezeket a problémákat a platform kezeli.
Személyes megjegyzésként idekívánkozik, hogy 2026-ban én is szert tettem egy aránylag erős helyi gépre, kifejezetten AI-val való kísérletezésre és fejlesztésre. Egy Ryzen 7 7800X3D, 64 GB RAM és egy RTX 3090 24GB körüli konfiguráció már alkalmas arra, hogy kis- és közepes modellekkel dolgozzak, tanuljak, prototípusokat építsek.
De ez a tapasztalat inkább megerősítette bennem: amit helyben lehet, az tanulás és kísérletezés.Amint skálázni, párhuzamosítani vagy üzemszerűen használni szeretnék, a cloud egyszerűen más ligában játszik.
És itt előtérbe kerül az árazás és az árazási modellek megértése a felhőben. Otthon az a kérdés, hogy elég-e a gép. A felhőben az, hogy mennyibe kerül, ha így használom. Ez az egyik oka annak, hogy az AI a cloud-ban nem hobbi-megoldásként, hanem üzemszerűen terjedt el.
Az AI hatása a hardverpiacra
Az AI és a cloud együtt nem csak szoftveres változást hozott. A hardverpiacon is érezhető a hatása. Az adatközponti AI igény nem csak GPU-kat szív fel, hanem memóriát is – különösen nagy sávszélességű és szerveroldali megoldásokat.
A piaci elemzések és üzleti hírek egyre gyakrabban kötik össze a memóriaárak alakulását az AI-adatközpontok növekvő igényével. A hangsúly eltolódott: a gyártók és beszállítók számára a hyperscalerek váltak a legfontosabb ügyfelekké.
A változás egyik leglátványosabb következménye az árakon látszik. Egyes GPU- és memóriaszegmensekben 2024–2025 során 1,5–3× közötti áremelkedés volt tapasztalható, különösen ott, ahol az adatközponti AI-igény közvetlenül megjelent. Ez nem egységes a teljes piacon, de jól mutatja az irányt: amikor a hyperscalerek és nagyvállalatok tömegesen vásárolnak, a fogyasztói és kisebb üzleti piac háttérbe szorul.
Ezt a folyamatot jól szemlélteti az NVIDIA bevételeit bemutató ábra. A sávok azt mutatják, hogyan vált a Data Center (DC) üzletág – vagyis a Cloud-os, AI-fókuszú infrastruktúra – a domináns bevételi forrássá, miközben a Gaming és az egyéb szegmensek aránya háttérbe szorult. A grafikon nem csak növekedést, hanem súlypont-eltolódást jelez: az AI ma már elsősorban adatközpontokban él.
Adatbiztonság és a félreértések
Az AI + Cloud kapcsán az egyik legtöbb bizonytalanságot az adatkezelés okozza. Sok félelem nem konkrét tapasztalatból, hanem feltételezésekből fakad. Gyakori gondolat, hogy a Cloud-os AI „biztos betanítja az adatokat”.
A valóság ennél árnyaltabb. A nagy cloud szolgáltatók dokumentációja különbséget tesz az alapértelmezett működés és az explicit engedélyezett tréning között. Enterprise környezetben az ügyféladatok jellemzően elkülönítve maradnak, és nem kerülnek más ügyfelekhez vagy alapmodell-tréningbe engedély nélkül.
Ugyanakkor fontos kimondani: a cloud nem varázslat. Az adatbiztonság nem automatikus. A shared responsibility modell itt is érvényes. A platform adja az alapokat, de a jogosultságkezelés, a hozzáférések és az adathasználat kontrollja továbbra is az ügyfél döntése.
A félelmek egy része abból fakad, hogy sokan a mai napig nem értik pontosan, hogyan működik egy AI. A modell, a tréning, az inference és az adatkezelés gyakran egyetlen „fekete dobozzá” mosódik össze a fejekben. Ha nem világos, mi történik egy kérdés elküldésekor, hol fut a feldolgozás, és mi marad meg belőle, akkor természetes reakció a bizalmatlanság. Ez a bizonytalanság nem rosszindulatból fakad, hanem információhiányból.
Ezért a zavar valószínűleg 2026-ban sem fog teljesen eltűnni. Nem azért, mert a szolgáltatók ne lennének egyre transzparensebbek, hanem mert az AI használata gyorsabban terjed, mint ahogy a szervezetek megtanulják helyesen értelmezni a működését.
Mit várhatunk 2026-ban az AI + Cloud területén?
Az AI és a Cloud együtt nem új trend, hanem új működési környezet. Kevesebb manuális döntés látszik, de több döntés történik a háttérben. Kevesebb technikai akadály, de nagyobb felelősség.
Azok járnak jól ebben a világban, akik nem csodát várnak az AI-tól, hanem értik, mire használják, és hajlandók felelősséget vállalni a döntéseikért.
2026-ban az AI nem egy kísérleti technológia lesz, hanem egy stratégiai alapvetés, amely a cloud működésének mindennapi részévé válik. A nagy technológiai szolgáltatók és elemzők szerint több irányban is érdemes felkészülni:
• Az AI szerepe tovább mélyül: A korábbi „AI mint eszköz” fázist teljesen felváltja az „AI mint partner” logika – az AI nem csak kérdésekre válaszol, hanem támogatja a döntéseket, együttműködik munkafolyamatokban és gyorsítja a kutatást. Ez nem csak technikai előny, hanem szervezeti és működési átalakulás is.
• Agentic AI és intelligens automatizálás erősödik: A vállalati környezetben 2026-ra szélesebb körben terjednek az olyan AI-agentek, amelyek nem csak input-output feladatokat végeznek, hanem autonómabban lépnek kölcsönhatásba rendszerekkel és döntési folyamatokkal.
• Adat és AI governance fókuszba kerül: A fogyasztók és szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan használja az AI az adatokat, hogyan magyarázható és kontrollálható a működése. Ez nem csupán technikai kérdés, hanem a bizalom és jogi megfelelés alapja.
• Biztonság és infrastruktúra kiemelt téma: A növekvő AI-használat új támadási felületeket és identitás-vezérelt kihívásokat hoz, ezért a kiberbiztonság nem csak háttérfeladat, hanem stratégiai prioritás lesz az AI + Cloud környezetben.
Ezek az irányok nem csupán az én gondolataim, hanema legfrissebb szakmai előrejelzésekkel egybevágó vélemény is.
Az AI nem külön dolog többé, hanem a Cloud működésének szerves, strukturális része lesz.
2026-ban már nem az a kérdés, használod-e az AI-t a Cloudban, hanem az, hogy jól használod-e. Ha ebben szeretnél biztosabb lenni, iratkozz fel az InfoPack hírlevélre vagy kövesd a cikkeimet.
Amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt először dolgoztam felhővel, még egészen más kérdések foglalkoztatták a cégeket. Mekkora szervert vegyünk? Elég lesz-e két év múlva is? Mikor kell új vasat rendelni, és mennyi idő alatt ér ide? A döntések hónapokra, vagy évekre előre szóltak, és minden hibának ára volt.
Ma, 2026 elején, egészen másról beszélünk. A kérdés már nem az, hogy „használjunk-e felhőt”, hanem az, hogy hogyan használjuk jól.
Ez a cikk nem arról szól, hogyan kell kattintgatni a konzolon, inkább egy helyzetkép: hol tart most a cloud, mit tanultunk az elmúlt években, és mire érdemes készülni rövid távon.
Mi a cloud computing ma, röviden és érthetően
A cloud computing nem egy konkrét technológia, hanem egy működési modell. A lényege egyszerű: erőforrásokat használsz akkor, amikor kell, és csak addig fizetsz értük, amíg valóban szükséged van rájuk. Nem te vásárolsz szervert, nem te cseréled a meghibásodott alkatrészt, és nem neked kell minden részletet kézben tartani.
Fontos kimondani azt is, ami sokszor kimarad: a cloud nem ingyenes, és nem varázslat. Nem lesz tőle automatikusan gyorsabb vagy jobb egy alkalmazás. Viszont ad egy rugalmasságot, amit korábban csak nagyvállalatok tudtak megfizetni.
Egy egyszerű példa: egy webalkalmazás elindítása saját szerverrel ma is működik. Viszont ha hirtelen tízszer annyi felhasználó kezdi el használni, a cloud adja azt a mozgásteret, amivel ezt különösebb kapkodás és túlterhelés miatti leállás nélkül le lehet kezelni.
Mi változott az elmúlt években, és miért fontos ez 2026-ban
Néhány évvel ezelőtt sok helyen uralkodó gondolat volt, hogy „mindent vigyünk fel a felhőbe”. Ez azonban hibás gondolat, úgy ahogy a Scrum sem való minden projekthez. Emiatt ez a hozzáállás ma már egyértelműen kiforrottabb lett. A cégek megtanulták, hogy a cloud nem automatikusan olcsóbb, és a rosszul megtervezett rendszerek itt is gyorsan drágává és átláthatatlanná válhatnak.
2026-ra a cloud érett technológiává vált. Nem a kísérletezésről szól, hanem a tudatos döntésekről. Egyre több szervezet ismeri fel, hogy kevesebb szolgáltatás, egyszerűbb architektúra és átgondolt működés sokszor többet ér, mint a legújabb megoldások halmozása. Annak ellenére, hogy a felhőszolgáltatók sokszor mást sugallnak.
A cloud nem lett rosszabb. Mi lettünk tapasztaltabbak. És elkezdtük hatékonyabban használni.
Mire használják a cégek a felhőt 2026-ban valójában
A legtöbb vállalat ma nem csupán „innovációs lehetőségként” tekint a felhőre. Sokkal inkább stabil alapként. Tipikus felhasználási területek:
üzleti webalkalmazások futtatása
belső rendszerek és API-k
adatfeldolgozás és jelentéskészítés
fejlesztői és tesztkörnyezetek gyors létrehozása
Ezekben a felhasználási esetekben a cloud legnagyobb értéke a gyors indulás és a skálázhatóság. Nem kell mindent előre megtervezni évekre. Lehet kipróbálni, tapasztalni, majd dönteni.
Itt jelenik meg egyre természetesebben az AI is. Nem külön projektként, hanem funkcióként. Keresésben, ügyfélszolgálati automatizmusokban, vagy éppen adatok értelmezésében. A cloud biztosítja azt az alapot, amely nélkül ezek a megoldások nem lennének gazdaságosan működtethetők.
Hogyan indul ma egy kis cég?
Vegyünk egy mai, valós helyzetet. Egy kisebb cég szeretne egy webes alkalmazást indítani, aminek eleinte csak néhány száz felhasználója van, de nem tudják, fél év múlva mi lesz belőle.
2026-ban ilyenkor már ritkán merül fel az, hogy saját szervert vegyenek. Ehelyett:
és tárolják az adatokat egy felhőalapú storage-ban.
Ha az alkalmazás sikeres lesz, a rendszer skálázható. Ha nem válik be, egyszerűen leállítható, nagy veszteség nélkül.
Ez a cloud egyik legnagyobb ereje: nem kell előre mindent tudni, mégis van mozgástér. Ez üzleti oldalról legalább akkora előny, mint technikai szempontból.
Hol találkozol a felhővel a gyakorlatban?
Sokan úgy gondolnak a felhőre, mint valami elvont, „nagyvállalati” dologra, pedig a legtöbben már most is naponta használják – csak nem így hívják. Ha azt mondom: Instagram, TikTok, Gmail, OneDrive és Netflix, akkor azoknak a szolgáltatásoknak a nevét sorolom, ahol naponta találkozol Te is a felhővel.
Amikor egy webalkalmazás gyorsan betölt, amikor egy online rendszer gond nélkül kiszolgál sok felhasználót egyszerre, vagy amikor egy szolgáltatás mögött nincs látható leállás, ott nagyon gyakran „cloud fut a háttérben”.
A felhő a nagy szolgáltatóknál nagyon hasonló alapokra épül.
Például:
Microsoft Azure esetén tipikusan virtuális gépek, menedzselt adatbázisok és tárolószolgáltatások adják az alapot.
Amazon Web Services ugyanezt az elvet követi, csak más elnevezésekkel, megközelítéssel és hangsúlyokkal.
A lényeg nem az, hogy melyik platformon vagy, hanem az, hogy nem nulláról építkezel, hanem kész, kipróbált építőelemekből dolgozol.
Mit jelent a cloud a felhasználók számára
A legtöbb végfelhasználó nem gondolkodik cloudban. Nem is kell. Ők gyors, megbízható szolgáltatásokat várnak el, lehetőség szerint zéró leállással és elfogadható válaszidőkkel. Ha egy alkalmazás lassú vagy elérhetetlen, nem az érdekli őket, hogy hol fut, hanem az, hogy miért nem működik.
2026-ra a cloud ebből a szempontból láthatatlanná vált. Ott van minden mögött, de csak akkor kerül szóba, ha valami nem úgy működik, ahogy kellene. Ez önmagában jelzi az érettségét. Pontosan olyan alapszolgáltatásként tekintünk rá, mint a vezetékes vízre vagy az áramra.
Mit jelent a cloud a karrierváltóknak és pályakezdőknek
Sokan kérdezik tőlem, hogy érdemes-e ma még cloud irányba indulni. A válaszom röviden: igen, de másképp, mint pár éve. Nem az számít, hogy hány szolgáltatás nevét ismered, hanem az, hogy érted-e az alapokat.
2026-ban a cloud jó belépési pont az IT világába azoknak is, akik nem szeretnének mélyen programozni. A rendszerszemlélet, az alap biztonsági gondolkodás és az üzleti igények megértése sokkal fontosabb lett, mint a konkrét implementációs részletek.
Az AI ebben a tanulási folyamatban segíthet, magyarázhat és irányt mutathat, de nem veszi le a döntés terhét a válladról.
A cloud szakember nem attól lesz jó, hogy mindent automatizál vagy mindent tud, hanem attól, hogy felelősséget vállal a döntéseiért és tanul a hibáiból.
Az AI szerepe röviden
Talán észrevetted az AI itt nem főszereplő még, de nem lehet megkerülni. 2026-ban egyértelműen látszik, hogy az AI felerősíti a cloud jelentőségét. Skálázás, költségoptimalizálás, automatizált elemzés mind olyan területek, ahol a kettő együtt ad valódi értéket.
Ugyanakkor fontos határt húzni. A cloud itt még az alap, az infrastruktúra és a platform. Az igazi változás ott kezdődik, amikor az AI már nem csak használja a felhőt, hanem formálja is. Erről szól majd a következő cikkem.
Korlátok, amik 2026-ban is megmaradnak
A cloud nem old meg rossz döntéseket. Nem helyettesíti a gondolkodást, és nem javítja ki a szervezeti problémákat. Rosszul használva továbbra is drága, és könnyen átláthatatlanná válik.
Ez AI-val együtt sincs másképp. Ha nincs világos cél, nincs felelősség és nincs kontroll, akkor a legmodernebb technológia is csak gyorsabban visz rossz irányba.
Útravaló
2026-ban a cloud nem trend, hanem alap. Nem cél, hanem eszköz. Azok a csapatok és szakemberek járnak jól, akik nem csodát várnak tőle, hanem tudatosan használják. A következő lépés viszont már nem csak erről szól. Az AI és a cloud együtt új kérdéseket vet fel, és új válaszokat kényszerít ki.
Erről fog szólni a folytatás…
Ha érdekel, merre halad ez az irány, és hogyan érdemes rá felkészülni, akkor iratkozz fel az InfoPack hírlevélre vagy kövesd a cikkeim.
Aki régóta dolgozik AWS-el, mint én is, jól ismeri azokat az értesítéseket, amelyekben a szolgáltató biztonsági vagy karbantartási okokból módosításokat kér az infrastruktúrán. Október végén ismét érkezett egy ilyen e-mail, ezúttal az Amazon Bedrock felhasználóinak címezve. A levélben az Anthropic Claude 3.7 Sonnetmodell kivezetéséről (deprecation) értesítik az ügyfeleket.
A Claude 3.7 Sonnet modellt az AWS Bedrockon keresztül sok fejlesztő és szervezet használta az elmúlt hónapokban különféle természetes nyelvi feldolgozási (NLP) és generatív AI feladatokra. Az Anthropic most hivatalosan megkezdte ennek a modellnek a kivezetését, amely több lépcsőben történik.
A legfontosabb dátumok
2026. január 27. – a modell az úgynevezettExtended Accessállapotba kerül. Ez a szakasz már nem tartalmaz új kvótanöveléseket, és a támogatás is korlátozott lesz.
2026. április 28. – a modell End-of-Life (EOL) státuszba kerül, vagyis végleg elérhetetlenné válik. Ezt követően minden, a Claude 3.7 Sonnet modell ID-jére küldött kérés automatikusan hibát fog adni.
Érintett régiók
A változás az összes fő Bedrock-régiót érinti, többek között az európai adatközpontokat is (pl. eu-central-1, eu-north-1, eu-west-1, eu-west-3).
US-EAST-1
US-EAST-2
US-WEST-2
AP-NORTHEAST-1
AP-NORTHEAST-2
AP-NORTHEAST-3
AP-SOUTH-1
AP-SOUTH-2
AP-SOUTHEAST-1
AP-SOUTHEAST-2
EU-CENTRAL-1
EU-NORTH-1
EU-WEST-1
EU-WEST-3
Mit kell tenni?
Az AWS azt javasolja, hogy a felhasználók mielőbb váltsanak az Anthropic Claude Sonnet 4.5 modellre. Ez az új verzió fejlettebb teljesítményt és jobb biztonsági támogatást kínál.
Frissítés lépései az AWS Bedrock konzolon:
Lépj be az Amazon Bedrock konzolra.
A bal oldali menüben válaszd a Model catalog menüpontot.
Keresd meg a Claude 3.7 Sonnet modellt, és jegyezd fel a modellazonosítót (Model ID).
Ezután válaszd ki az új Claude 4.5 Sonnet modellt a listából (Model ID).
A fejlesztői környezetedben (például Python SDK-ban vagy API hívásban) cseréld le a régi modellazonosítót az újra.
A dokumentációkban pontos példák is találhatók, hogyan frissíthető a modell az API-hívásokban vagy SDK-ban. Ezek a Bedrock Model IDs és a Bedrock API Reference oldalon érhetők el.
Összefoglalva
A Claude 3.7 Sonnet kivezetése egy tervezett, fokozatos folyamat, amely 2026 tavaszára zárul le. Akik jelenleg is használják a modellt, érdemes minél előbb átállni a Claude Sonnet 4.5 verzióra, hogy az alkalmazások működése zavartalan maradjon.
Amikor először léptél be a felhő világába – akár csak kísérletezőként –, elképzelted talán, hogy a virtuális gépeken minden „mindent a semmiből” kezdünk, és amikor ez a gép eltűnik, minden adat is vele. Nos, az Amazon Elastic Compute Cloud (EC2) kezdeti időszakában ez így is volt sokszor: az „instance store” típusú tárolók a virtuális gép életciklusához kötődtek.
Ha korábban már foglalkoztál azzal, hogy naplókat, metrikákat vagy adatokat felhőben kell megőrizni, akkor az EBS adja ehhez az alapot: megbízható, gyors és rugalmas tároló-eszköz. Most nézzük meg részletesen – kezdők számára is – mit jelent az EBS volume, mik az előnyei, mire használható és milyen korlátai vannak.
Mi az EBS Volume?
Az EBS volume egy virtuális blokkszintű tárolóegység, amelyet az Amazon EBS-en belül hozol létre, és amelyet egy EC2 példányhoz csatolhatsz, mintha egy fizikai merevlemezt adnál hozzá. Fő jellemzői:
Az EBS volume az EC2 példánytól függetlenül is megőrzi az adatokat – tehát a tárolt információ nem vész el, ha a gépet leállítod vagy újraindítod.
Minden volume egy adott Availability Zone-hoz tartozik, és csak ott használható.
A felhasználó formázhatja, mountolhatja, olvashat és írhat rá, ugyanúgy, mint egy helyi meghajtóra.
Virtuális blokkszintű tárolóegység
Olyan felhőben létrehozott háttértár, amely az operációs rendszer számára úgy viselkedik, mint egy hagyományos merevlemez. Az adatokat blokkokra osztva tárolja és kezeli, így az alkalmazások közvetlenül olvashatják vagy írhatják ezeket a blokkokat. A „virtuális” jelző azt jelenti, hogy nem egy konkrét fizikai lemezen, hanem a szolgáltató (például az AWS) elosztott tárolórendszerében található az adat — a felhasználó számára mégis egyetlen logikai meghajtónak látszik.
Hogyan működik a háttérben?
Bár az EBS-t úgy látjuk, mintha egy „saját” merevlemezünk lenne a felhőben, valójában nem egyetlen fizikai lemezről van szó. Az EBS mögött az Amazon belső, elosztott tárolórendszere dolgozik, amely több fizikai háttértáron, különböző szervereken tárolja és replikálja az adatokat. Ez a felhasználó számára átlátszó: a blokkeszköz úgy viselkedik, mint egy hagyományos disk, de a valóságban több háttértár és redundáns adatmásolat biztosítja az állandóságot és a teljesítményt. Ez a megoldás teszi lehetővé, hogy:
az adatok automatikusan védve legyenek hardverhiba esetén,
egyetlen lemezhiba ne okozzon adatvesztést,
az EBS skálázni tudja a háttérkapacitást emberi beavatkozás nélkül.
Tehát az EBS nem egy konkrét „disk”, hanem egy blokkszintű, hálózaton keresztül elérhető tárolószolgáltatás, amelyet az AWS menedzsel helyetted.
Erősségek és lehetőségek
Megbízhatóság és tartósság
Az EBS automatikusan több alrendszer között replikálja az adatokat, így egy hardverhiba sem okoz adatvesztést. Ha az EC2 példány leáll, az EBS adatai akkor is megmaradnak (amennyiben a beállítás ezt engedi).
Skálázhatóság és rugalmasság
Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy a méretét, típusát vagy IOPS-értékét akár működés közben is módosíthatod. Az AWS több típusú EBS volument kínál: SSD-alapú (pl. gp2, gp3, io1, io2) és HDD-alapú (pl. st1, sc1) változatokat. Az előbbiek gyors, tranzakciós feladatokra, az utóbbiak nagy adatátviteli igényű munkákra ideálisak.
Biztonság és mentés
Az EBS snapshot segítségével pillanatképet készíthetsz a volume-ról, amelyet később visszaállíthatsz, vagy akár más régióba is átmásolhatsz. Támogatja a titkosítást is: a KMS-kulcsokkal titkosíthatók a volume-ok és snapshotok, így az adatok védettek mind tárolás, mind átvitel közben.
Típusok
Az Amazon EBS (Elastic Block Store) többféle volume típust kínál, amelyek különböző teljesítmény- és költségigényekhez igazodnak. Ezeket alapvetően két fő kategóriába soroljuk: SSD-alapú (alacsony késleltetésű, tranzakciós műveletekre) és HDD-alapú (nagy áteresztésű, szekvenciális feldolgozásra) kötetekre.
SSD-alapú volume-ok (alacsony késleltetésű, gyors műveletekhez)
Ezek ideálisak operációs rendszerekhez, adatbázisokhoz, webalkalmazásokhoz és más tranzakciós jellegű munkákhoz.
Típus
Jellemző
Ideális felhasználás
Teljesítmény / IOPS
Árszint
gp3(General Purpose SSD, új generáció)
Alapértelmezett típus. Fix áron magasabb teljesítményt ad, mint a gp2.
Általános célú alkalmazások, web- és adatbázisszerverek.
Olyan rendszerek, ahol nem kritikus a skálázhatóság.
3 IOPS / GB (max 16 000 IOPS)
Közepes
io1(Provisioned IOPS SSD)
Nagy teljesítmény, garantált IOPS.
Kritikus adatbázisok, pl. Oracle, SAP HANA.
100 – 64 000 IOPS
Magas
io2(Provisioned IOPS SSD, új generáció)
Jobb tartósság (99,999%) és magasabb IOPS-arány.
Nagyvállalati adatbázisok, alacsony késleltetést igénylő alkalmazások.
100 – 256 000 IOPS
Magas
HDD-alapú volume-ok (nagy adatátvitel, olcsóbb)
Ezeket főként nagy mennyiségű, szekvenciális adat feldolgozására használják, például logok, biztonsági mentések, adatarchívumok esetén.
Típus
Jellemző
Ideális felhasználás
Átviteli sebesség
Árszint
st1(Throughput Optimized HDD)
Nagy áteresztés, költséghatékony tárolás.
Nagy adatfolyamot kezelő rendszerek (pl. log-elemzés, Big Data).
Max 500 MB/s
Alacsony
sc1(Cold HDD)
Archív, ritkán elérhető adatokhoz.
Biztonsági mentések, ritka hozzáférésű adatok.
Max 250 MB/s
Legolcsóbb
Összehasonlítás röviden
Kategória
Típusok
Teljesítmény
Költség
Tartósság
Fő cél
SSD
gp3, gp2, io1, io2
Nagyon gyors
Közepes–magas
99,8–99,999%
Adatbázis, OS, tranzakciók
HDD
st1, sc1
Mérsékelt
Alacsony
99,8%
Archívum, log, backup
Egyszerű példák
Webalkalmazás: van egy EC2-n futó weboldalad, amely adatbázist használ. Külön EBS volument csatolsz az adatbázishoz, így az adatok nem vesznek el akkor sem, ha a példányt újratelepíted.
Adatfeldolgozás: egy log-gyűjtő rendszer nagy mennyiségű adatot olvas és ír. Ilyenkor érdemes nagy áteresztésű, HDD-alapú (pl. st1) EBS-t választani.
Szolgáltatási szint (SLA)
Az AWS az EBS-re 99,999%-os tartóssági és 99,99%-os rendelkezésre állási szintet vállal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente mindössze néhány percnyi szolgáltatáskiesés valószínű. A tartóssági garancia kifejezetten magas: az AWS belső infrastruktúrája több adatmásolatot tart, így az adatok elvesztésének esélye rendkívül alacsony.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség mentésre – az AWS maga is javasolja a rendszeres snapshot-készítést, hiszen az SLA csak a szolgáltatás elérhetőségére és megbízhatóságára, nem pedig az emberi hibákból eredő adatvesztésre vonatkozik.
Hogyan segíti a cégeket és felhasználókat
Gyorsan növekvő szoftvercég az EBS-t használhatja skálázható háttértárként: ha nő az ügyfélbázis, a volume-ot egyszerűen bővíthetik vagy nagyobb teljesítményűre cserélhetik, leállás nélkül.
Egy startup az alacsonyabb árú, gp3 típusú volume-val indíthatja el alkalmazását, így kezdetben nem kell túlfizetnie a tárolásért.
Kisvállalkozás, amely webáruházat működtet az AWS-en, EBS-t használhat a vásárlói adatok és képek biztonságos, tartós tárolására.
Korlátok és megfontolások
Egy EBS volume csak abban az Availability Zone-ban használható, ahol létrejött.
A díjazás méret- és típusfüggő, és a lefoglalt kapacitás után fizetsz, nem a tényleges használat után.
A teljesítményt a választott volume-típus és az EC2 példány típusa együtt határozza meg.
Az EBS általában csak egy példányhoz csatolható; több géphez csak speciális beállításokkal.
Az adott régió kiesése esetén a volume is elérhetetlenné válhat, ezért érdemes snapshotokkal biztonsági mentést készíteni.
Összegzés
Az AWS EBS volume egy megbízható, tartós és skálázható blokktárolási megoldás, amely ideális választás virtuális gépekhez. Segítségével az adatok függetlenek maradnak az EC2 példány életciklusától, könnyen bővíthetők, és egyszerűen menthetők snapshotokkal.
Erősségei közé tartozik a stabilitás, a gyors adatkezelés, a rugalmas méretezhetőség és a titkosítási lehetőség. Ugyanakkor érdemes figyelni az elérhetőségi zónák korlátaira és a költségek optimalizálására. Ha a felhőben adatbázist, webalkalmazást vagy akár nagy adatfeldolgozó rendszert építesz, az EBS az egyik legfontosabb építőkockád lesz – megbízható, mint egy jó merevlemez, csak épp a felhőben.
A felhőben a rendelkezésre állás és a hibatűrés kulcsfontosságú, hiszen a legtöbb vállalat napi működése az ilyen szolgáltatásokra épül. Az Amazon Web Services (AWS) például 99,99%-os SLA-t (Service Level Agreement) vállal a legtöbb szolgáltatására, ami éves szinten mindössze egy órányi megengedett leállást jelent. Ennek ellenére időnként előfordulhatnak átmeneti fennakadások – ilyen volt a 2025. október 20-i esemény is, amely jól demonstrálta, mennyire gyorsan képes reagálni az AWS egy globális szintű problémára.
A hiba gyökere az US-East-1 (Észak-Virginia) régióban jelentkezett, és több mint 140 AWS-szolgáltatás működésére is kihatott – különösen azokra, amelyek DNS-feloldásra vagy központi vezérlősíkra (control plane) támaszkodnak.
Bár az európai (Frankfurt, EU-Central-1) régió nem volt közvetlenül az esemény központja, számos szolgáltatás itt is tapasztalt átmeneti hibákat. Ennek oka, hogy több globális AWS-komponens – például az IAM/SAML bejelentkezés, az ECR image-tárolás vagy a globális API-végpontok – részben az US-East-1-hez kapcsolódik.
Hivatalos idővonal (CEST)
09:11 – AWS vizsgálja a megnövekedett hibaarányokat és késéseket több szolgáltatásban (US-EAST-1).
09:51 – A hibák megerősítést nyernek, az AWS Support API és konzol is érintett.
10:26 – A DynamoDB végpontoknál jelentős hibák lépnek fel, további szolgáltatások is érintettek.
11:01 – Az AWS azonosítja a probléma lehetséges okát: DNS-feloldási hiba a DynamoDB végpontnál.
11:22 – Kezdeti helyreállítási jelek tapasztalhatók néhány szolgáltatásnál.
11:27 – Jelentős javulás, a legtöbb kérés már sikeresen teljesül.
12:03 – A globális szolgáltatások (IAM, DynamoDB Global Tables) is helyreállnak.
12:35 – A DNS-hiba teljesen elhárítva, a legtöbb művelet ismét normálisan működik.
13:08 – 14:10 – Az EC2 indítási hibák és a Lambda polling-késések fokozatosan javulnak.
14:48 – 15:48 – Az EC2 indítási korlátozások enyhülnek, a legtöbb Availability Zone újra működik.
16:42 – 18:43 – A hálózati terheléselosztó (Network Load Balancer) egészség-ellenőrző alrendszer hibát okoz több szolgáltatásban (Lambda, CloudWatch, DynamoDB).
18:43 – 20:13 – További mitigációk, a hálózati problémák fokozatosan megszűnnek.
20:22 – 21:15 – Szinte minden AWS szolgáltatás helyreállt, csak néhány EC2-indítás és Lambda maradt részben érintett.
22:03 – 23:52 – Teljes szolgáltatás-visszaállás az US-EAST-1 régióban.
00:01 (október 21.) – Az AWS hivatalosan is normál működést jelent.
Hatások és tapasztalatok
A kiesés során világszerte számos ismert platform – többek között a Snapchat, a Fortnite, a Reddit és a Venmo – részleges vagy teljes leállást tapasztalt. A felhőszolgáltatások közötti erős függőségek miatt a hiba nem csupán az AWS-t érintette, hanem több külső rendszer és alkalmazás működésében is zavart okozott.
A vizsgálat szerint a probléma nem biztonsági incidens vagy kibertámadás következménye volt, hanem egy belső DNS-feloldási hiba, amely a DynamoDB szolgáltatás elérhetetlenségéhez vezetett, majd tovagyűrűzött az azt használó szolgáltatásokon keresztül.
Tanulságok
Az AWS kiesése emlékeztetett arra, hogy még a legnagyobb globális felhőszolgáltatók esetében is előfordulhatnak ritka, rövid ideig tartó fennakadások. Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen események rendkívül ritkák, és az AWS gyors helyreállítási folyamatai miatt a szolgáltatások általában néhány órán belül normalizálódnak.
Ez az eset is jól mutatta az AWS infrastruktúra érettségét és reakcióképességét – a hibát hamar azonosították, a helyreállítás fokozatosan zajlott, és az ügyfelek többsége számára a szolgáltatások néhány órán belül elérhetővé vált. Az esemény így inkább megerősítette, mintsem gyengítette a felhőszolgáltatásokba vetett bizalmat: az AWS ökoszisztéma bizonyította, hogy képes gyorsan és hatékonyan kezelni váratlan globális problémákat.
Az elmúlt időszak eseményei olyanok, mint egy mese, ami váratlanul rémálommá vált. Képzeld el, hogy van egy kis kikötő, ahol a hajók évek óta ugyanazt a megbízható szállítótól kapják az alkatrészeket, ráadásul ingyen. A kapitányok megszokták, hogy mindig időben érkezik az utánpótlás, és minden zökkenőmentesen működik. Egy nap azonban a kikötőt átveszi egy új tulajdonos, aki közli: a régi, készleten lévő alkatrészek ugyan még elérhetők, de újak már nem lesznek, legalábbis nem ingyen.
A kapitányok előtt három út marad: átállnak az új, drágább rendszerre, saját megoldást keresnek, vagy alternatív kikötőt választanak.
Technológiailag ez a helyzet tükrözi, amit néhány napja a Bitnami Docker image-k kapcsán bejelentettek. Sok fejlesztői közösség számára hirtelen egy új realitással kell szembenézni – és most megnézzük együtt, mit is jelent ez a változás, és milyen lehetőségeink vannak.
Mi az a Bitnami?
A Bitnami egy régóta ismert projekt, amely célul tűzte ki, hogy nyílt forrású szoftvereket (pl. adatbázisokat, webkiszolgálókat, cache-rendszereket) „do‐it‐yourself” egyszerűségű csomagként kínáljon: konténerképek, Helm chartok, könnyű telepíthetőség. Évtizedeken át sok Kubernetes-projekt, fejlesztő és üzemeltető használta ki előre konfigurált Bitnami image-eket és chartokat, mivel ezek stabilan, dokumentáltan és viszonylag kevés törés mellett működtek.
A Bitnami projekt most a Broadcom portfóliójába tartozik (Broadcom a VMware-t vásárolta fel), és ennek kapcsán stratégiai átalakítást hajt végre a konténerkép-disztribúciójában.
Miért fontos ez a változás?
A Bitnami eddig szerepelt sok Kubernetes infrastruktúra alapvető építőköveként: telepíthető komponensek, megbízható konténerképek, és helm chartok, amelyek akadálymentesítették az alkalmazások bevezetését. Amikor ez a támogatás visszavonul, többféle technikai és gyakorlati kockázat jelenik meg:
A docker.io/bitnami publikus regisztrációs hely (ahonnan sok image eddig szabadon letölthető volt) a változások hatására mérséklődik, és sok verziós címke eltűnik.
Az eddigi képek átkerültek egy Bitnami Legacy (bitnamilegacy) regiszterbe, ahol nem kapnak több kiadást, frissítést, biztonsági javítást.
Egy új, Bitnami Secure Images (bitnamisecure) hivatalosan nem „közösségi” szolgáltatás, hanem vállalati előfizetéshez kötött, fizetős kínálat.
A publikus Helm chartok (az OCI manifestjeik) frissítése is szünetel: a forráskód továbbra is elérhető marad GitHub-on, de az automatikus képek, verziófrissítések nem mindig jönnek majd.
A végleges “központi” publikus Bitnami regiszter törlése 2025. szeptember 29-én volt.
A Bitnami Secure Images vállalati előfizetésként érhető el, ára a források szerint több ezer dollár havonta, jellemzően 6 000 USD/hó körüli szinten indul.
Mindez azt jelenti, hogy ha nem léptünk időben, a Kubernetes klaszterekben, CI/CD folyamatokban, frissítési és automatikus skálázási műveletek során hirtelen hibaüzenetekkel (például ImagePullBackOff, ErrImagePull) találkozhatunk, amikor a rendszer nem tudja letölteni a szükséges képeket.
Mit okozhat a Kubernetes alapú rendszerekben?
Ha nem készültünk fel:
Új podok nem indulnak el – amikor a fürt új csomópontot indít vagy új replika szükséges, a rendszer letöltené a Bitnami image-t, de ha az már nem elérhető, hibát kapunk: ErrImagePull vagy ImagePullBackOff.
Frissítés vagy skálázás meghiúsul – ha egy alkalmazást új verzióra frissítenénk, de a chartban vagy a konfigurációban Bitnami image hivatkozás van, akkor az update művelet elbukhat.
Biztonsági elmaradások halmozódnak – a bitnamilegacy képek fagyottak: nem kapnak további biztonsági frissítést, így elavult, sérülékeny komponensek maradhatnak használatban.
Rejtett függőségek okozta meglepetések – nemcsak közvetlen alkalmazásaink használhatják Bitnami képeket, hanem alcsomagok, segédkonténerek, init container-ek is, amelyek rejtetten hivatkozhatnak a bitnami regiszterre.
CI/CD pipeline-ok hibái – ha build vagy teszt folyamat során Bitnami képet húzunk be (pl. adatbázis konténer, migrációs konténer), akkor az egész pipeline leállhat.
Összességében tehát egy jól működő rendszerben sok esetben „hallgatólagos” függőségek fognak megbukni, és váratlan leállások vagy hibák léphetnek fel.
Milyen lehetőségeink vannak a problémák megoldására?
Ahogy a halász a történetben új kikötőt vagy hajót választhat, nekünk is több stratégiánk van:
1. Átirányítás a Bitnami Legacy Registry (bitnamilegacy)
Ez a legegyszerűbb ideiglenes megoldás: módosítjuk a konfigurációkat (helm values, deployment spec) úgy, hogy a repository: bitnamilegacy/… formát használjuk, és tartsuk meg a jelenlegi címkéket, amíg át tudunk térni.
Előny: viszonylag kevés munkával elérhető átmeneti működés. Hátrány: ezek az image-ek nem kapnak új frissítéseket vagy biztonsági javításokat — idővel elavultak lesznek.
Ha ezt választjuk, erősen ajánlott saját privát regiszterbe tükrözni (mirror), hogy legalább ne függjünk harmadik féltől.
2. Használjuk a Bitnami Secure Images (BSI) szolgáltatást
A Bitnami bejelentette, hogy új, „secure”, hardened képek és Helm chartok szolgáltatása indul, amely verziókezelést, SBOM-ot, CVE-transzparenciát, és egyéb vállalati tulajdonságokat ad. Ez a megoldás azonban jellemzően fizetős, és inkább vállalati környezetekben lesz értelmes választás. Ha előfizetünk, akkor a képek és chartok publikusan már nem a bitnami regiszteren lesznek, hanem automatikus privát vagy dedikált OCI regisztereken. A Bitnami beígérte, hogy a Secure Images kínálat kisebb, de biztonságosabb verziókat fog tartalmazni (distroless képek, kisebb támadási felület).
3. Teljes elszakadás a Bitnami képektől – alternatívák és saját build
Ez a leginkább javasolt hosszú távon: magunknak választunk más képeket (például hivatalos Docker képeket, más közösségi projektek képeit), vagy akár a Bitnami számára elérhető open source konténerforrásokból saját képeket építünk és menedzselünk.
A Bitnami-forráskódok (Dockerfile-ok, Helm chartok) továbbra is elérhetők GitHubon Apache 2 licenccel — tehát jogilag megengedett saját építésre.
Kiválaszthatunk megbízható, aktív közösségű alternatívákat (pl. hivatalos image-ek, distro-specifikus build-ek).
Szükség lehet az értékek és beállítások átalakítására, mert nem minden image viselkedik ugyanúgy, mint a korábbi Bitnami verziók.
Célszerű bevezetni folyamatos integrációs (CI) pipeline-ban a képek tesztelését, vulnerability scan-t, hogy újabb függőségi hibák ne csússzanak be.
Lépésként részleges migráció is szóba jöhet: először a kritikus komponenseket „lecsupaszított”, alternatív képekkel cserélni, majd haladni tovább.
4. Audit és függőségek feltérképezése
Mielőtt döntenénk, célszerű átfogó auditot végezni:
Kikeresni az összes konténerkép-hivatkozást (pl. grep bitnami a manifestekben).
Megszámolni azokat a fürtön belüli podokat, amelyek Bitnami képet használnak (pl. kubectl get pods -A -o json | jq … | grep bitnami)
Felmérni, mely komponensek kritikusak, melyek kevésbé veszélyeztetettek, hogy prioritásokat állíthassunk.
Tesztelni a migrált konfigurációkat staging környezetben, hogy ne érjen minket meglepetés élesben.
5. Fokozatos átállás, párhuzamos környezetek
Nem feltétlenül kell mindent egyszerre lecserélni. Lehet fokozatosan:
Kritikus komponensek migrálása
Tesztkörnyezetek kipróbálása
Monitorozás, visszajelzések gyűjtése
Végleges átállás
Ez csökkentheti a kockázatot, és lehetőséget ad arra, hogy közbe avatkozzunk, ha valami nem működik.
Összegzés
Ez jelentős változás a konténeres és Kubernetes-alapú rendszerek világában. Ha nem készültünk fel, akkor ImagePull hibák, skálázási problémák és biztonsági elmaradások várnak ránk.
A legbiztosabb megoldás hosszú távon az, ha függetlenedünk a Bitnami-tól: alternatív képeket használunk, saját építésű konténereket alkalmazunk, és megfelelő folyamatokat építünk be (audit, tesztelés, scanning). Addig is átmeneti megoldásként a Bitnami Legacy regiszter használata segíthet.
Az AWS használatának első lépése a fiók létrehozása. Régebben ilyenkor az volt a bevett gyakorlat, hogy létrehoztunk egy IAMfelhasználót, és ezzel kezdtük a munkát. Ma már azonban ez nem számít ajánlott megoldásnak. Az AWS best practice szerint az IAM Identity Center (korábbi nevén AWS SSO) a javasolt megközelítés.
Miért jobb ez nekünk? Az Identity Center lehetővé teszi, hogy egyetlen felhasználói azonosítóval több AWS fiókhoz és több szerepkörhöz férjünk hozzá. Ez különösen akkor hasznos, ha nagyobb környezetben dolgozunk, ahol több fiókot kezelünk egyszerre. Nem kell külön-külön jelszavakat tárolni vagy hozzáféréseket kezelni, hiszen a rendszer központilag irányítja a jogosultságokat.
Az Identity Center előnyei közé tartozik a központosított felhasználó- és jogosultságkezelés, a Single Sign-On élmény, valamint az integráció külső identitásszolgáltatókkal (például Microsoft Entra ID vagy Okta). Ez jelentősen növeli a biztonságot, csökkenti a hibalehetőségeket, és egyszerűbbé teszi a mindennapi munkát.
Korlátai között említhető, hogy kisebb, egyfiókos környezetekben talán túlméretezettnek tűnhet a használata. Emellett a kezdeti konfiguráció több időt vehet igénybe, mint egy hagyományos IAM user létrehozása, viszont hosszú távon ez a befektetés megtérül.
Az Identity Center szorosan kapcsolódik az AWS Control Tower szolgáltatáshoz is. A Control Tower-rel könnyedén kialakítható egy többfiókos környezet, ahol az Identity Center biztosítja az egységes hozzáférés-kezelést. Így már az első perctől biztonságosan, skálázható módon működhet a rendszer.
Az Identity Center tehát a modern AWS hozzáférés-kezelés alapja. Ha ma hozunk létre új fiókot, érdemes már az elején ezzel kezdeni, hogy ne kelljen később bonyolult átállásokkal szembenézni.
Voltál már olyan helyzetben, hogy egy weboldal lassan töltött be, és közben azon gondolkodtál, vajon megéri-e várni? A mai digitális világban a türelem egyre fogyóban van: a felhasználók másodpercek alatt döntenek, és ha a tartalom nem érkezik gyorsan, egyszerűen „továbbállnak”. Ez a vállalkozások számára komoly kihívás, hiszen a lassú oldal bevételkiesést és bizalomvesztést is jelenthet.
A legutóbbi cikkben a CDN-ek világát jártuk körbe, ahol megismertük, hogyan lehet a tartalmakat közelebb hozni a felhasználókhoz. Most az AWS CloudFront kerül a középpontba, amely az Amazon saját, globális CDN megoldása. Vajon mitől különleges a CloudFront, és hogyan segíthet a cégeknek és a felhasználóknak egyaránt?
Mi is az a CloudFront?
A CloudFront egy globálisan elérhető tartalomelosztó hálózat, amely több száz földrajzi helyen – úgynevezett edge location-ökben – működtet szervereket. Ezek a pontok a világ különböző régióiban találhatók, így a felhasználó mindig a legközelebbi szervertől kapja a kért tartalmat. Ez a megoldás nemcsak gyorsítja az adatátvitelt, hanem csökkenti a hálózati terhelést és növeli a felhasználói élményt.
Az AWS CloudFront erősségei
Sebesség: a tartalom a felhasználóhoz legközelebbi pontból érkezik.
Integráció: könnyedén összekapcsolható más AWS szolgáltatásokkal (pl. S3, EC2, Elastic Load Balancer).
Biztonság: támogatja a titkosítást, és együttműködik az AWS Shield és WAF szolgáltatásokkal a támadások kivédésére.
Rugalmasság: lehetőség van testreszabott cache-szabályokra és földrajzi alapú hozzáférés korlátozásra.
A CloudFront lehetőségei és korlátai
A CloudFront alkalmas statikus fájlok (például képek, videók, PDF-ek) és dinamikus tartalmak (webalkalmazások, API-hívások) gyorsítására is. Támogatja a streaming szolgáltatásokat, képes HTTPS tanúsítványokat kezelni, és beállíthatók részletes cache szabályok is.
Ugyanakkor van néhány korlát is: a konfiguráció kezdők számára bonyolult lehet, és a költségeket is figyelni kell, hiszen nagy forgalom esetén a használatarányos díjak gyorsan megemelkedhetnek.
Néhány felhasználási eset
1. Webshop gyorsítása Egy nagy forgalmú webshop akár több ezer termékképet és videót tárolhat az S3 tárhelyen. Ha ezeket minden vásárló közvetlenül egy amerikai szerverről töltené be, Európában és Ázsiában hosszabb betöltési idővel kellene számolni. A CloudFront segítségével azonban a képek és videók automatikusan elérhetővé válnak a legközelebbi edge location-ökben, így a felhasználók szinte azonnal látják a terméket. Ez nemcsak jobb élményt nyújt, hanem növeli a vásárlási hajlandóságot is.
2. Streaming szolgáltatás Képzelj el egy vállalatot, amely oktatóvideókat kínál világszerte. Ha a tartalom egyetlen központi szerverről jönne, a felhasználóknak pufferelést és akadozást kellene tapasztalniuk. A CloudFront ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a videók a felhasználóhoz legközelebbi szerverről érkezzenek, így a lejátszás folyamatos és élvezetes marad. Ez különösen fontos olyan szolgáltatásoknál, ahol a minőség a márka része.
3. Vállalati belső alkalmazások Egy globálisan működő cég esetén gyakori, hogy a belső HR vagy CRM rendszerek lassúak a távolabbi irodákban dolgozóknak. A CloudFront segítségével ezek a belső alkalmazások is gyorsabban elérhetők, így a munkavállalók produktívabbak maradnak, és kevesebb időt vesztegetnek a várakozásra.
4. API gyorsítása mobilalkalmazásoknál Egy nemzetközi mobilalkalmazás napi több millió API-hívást bonyolíthat. Ha ezek mindig az eredeti szerverhez futnának be, az nagy leterheltséget és lassú válaszidőket eredményezne. A CloudFront képes az API-hívások gyorsítótárazására és optimalizálására, így a felhasználók világszerte gyorsan és megbízhatóan kapják az adatokat. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol a valós idejű adatok számítanak, például közlekedési vagy pénzügyi appok esetében.
Összegzés
Az AWS CloudFront egy olyan eszköz, amely a sebességet, a biztonságot és a megbízhatóságot egyesíti. A cégeknek segít abban, hogy a tartalmaik világszerte gyorsan és biztonságosan jussanak el a felhasználókhoz, legyen szó e-kereskedelemről, médiáról, vállalati alkalmazásokról vagy mobilappokról. A felhasználók számára pedig mindez láthatatlan háttérmunka, amely azonnali élményt, kevesebb várakozást és nagyobb elégedettséget jelent.
