Aki régóta dolgozik AWS-el, mint én is, jól ismeri azokat az értesítéseket, amelyekben a szolgáltató biztonsági vagy karbantartási okokból módosításokat kér az infrastruktúrán. Október végén ismét érkezett egy ilyen e-mail, ezúttal az Amazon Bedrock felhasználóinak címezve. A levélben az Anthropic Claude 3.7 Sonnetmodell kivezetéséről (deprecation) értesítik az ügyfeleket.
A Claude 3.7 Sonnet modellt az AWS Bedrockon keresztül sok fejlesztő és szervezet használta az elmúlt hónapokban különféle természetes nyelvi feldolgozási (NLP) és generatív AI feladatokra. Az Anthropic most hivatalosan megkezdte ennek a modellnek a kivezetését, amely több lépcsőben történik.
A legfontosabb dátumok
2026. január 27. – a modell az úgynevezettExtended Accessállapotba kerül. Ez a szakasz már nem tartalmaz új kvótanöveléseket, és a támogatás is korlátozott lesz.
2026. április 28. – a modell End-of-Life (EOL) státuszba kerül, vagyis végleg elérhetetlenné válik. Ezt követően minden, a Claude 3.7 Sonnet modell ID-jére küldött kérés automatikusan hibát fog adni.
Érintett régiók
A változás az összes fő Bedrock-régiót érinti, többek között az európai adatközpontokat is (pl. eu-central-1, eu-north-1, eu-west-1, eu-west-3).
US-EAST-1
US-EAST-2
US-WEST-2
AP-NORTHEAST-1
AP-NORTHEAST-2
AP-NORTHEAST-3
AP-SOUTH-1
AP-SOUTH-2
AP-SOUTHEAST-1
AP-SOUTHEAST-2
EU-CENTRAL-1
EU-NORTH-1
EU-WEST-1
EU-WEST-3
Mit kell tenni?
Az AWS azt javasolja, hogy a felhasználók mielőbb váltsanak az Anthropic Claude Sonnet 4.5 modellre. Ez az új verzió fejlettebb teljesítményt és jobb biztonsági támogatást kínál.
Frissítés lépései az AWS Bedrock konzolon:
Lépj be az Amazon Bedrock konzolra.
A bal oldali menüben válaszd a Model catalog menüpontot.
Keresd meg a Claude 3.7 Sonnet modellt, és jegyezd fel a modellazonosítót (Model ID).
Ezután válaszd ki az új Claude 4.5 Sonnet modellt a listából (Model ID).
A fejlesztői környezetedben (például Python SDK-ban vagy API hívásban) cseréld le a régi modellazonosítót az újra.
A dokumentációkban pontos példák is találhatók, hogyan frissíthető a modell az API-hívásokban vagy SDK-ban. Ezek a Bedrock Model IDs és a Bedrock API Reference oldalon érhetők el.
Összefoglalva
A Claude 3.7 Sonnet kivezetése egy tervezett, fokozatos folyamat, amely 2026 tavaszára zárul le. Akik jelenleg is használják a modellt, érdemes minél előbb átállni a Claude Sonnet 4.5 verzióra, hogy az alkalmazások működése zavartalan maradjon.
Amikor először léptél be a felhő világába – akár csak kísérletezőként –, elképzelted talán, hogy a virtuális gépeken minden „mindent a semmiből” kezdünk, és amikor ez a gép eltűnik, minden adat is vele. Nos, az Amazon Elastic Compute Cloud (EC2) kezdeti időszakában ez így is volt sokszor: az „instance store” típusú tárolók a virtuális gép életciklusához kötődtek.
Ha korábban már foglalkoztál azzal, hogy naplókat, metrikákat vagy adatokat felhőben kell megőrizni, akkor az EBS adja ehhez az alapot: megbízható, gyors és rugalmas tároló-eszköz. Most nézzük meg részletesen – kezdők számára is – mit jelent az EBS volume, mik az előnyei, mire használható és milyen korlátai vannak.
Mi az EBS Volume?
Az EBS volume egy virtuális blokkszintű tárolóegység, amelyet az Amazon EBS-en belül hozol létre, és amelyet egy EC2 példányhoz csatolhatsz, mintha egy fizikai merevlemezt adnál hozzá. Fő jellemzői:
Az EBS volume az EC2 példánytól függetlenül is megőrzi az adatokat – tehát a tárolt információ nem vész el, ha a gépet leállítod vagy újraindítod.
Minden volume egy adott Availability Zone-hoz tartozik, és csak ott használható.
A felhasználó formázhatja, mountolhatja, olvashat és írhat rá, ugyanúgy, mint egy helyi meghajtóra.
Virtuális blokkszintű tárolóegység
Olyan felhőben létrehozott háttértár, amely az operációs rendszer számára úgy viselkedik, mint egy hagyományos merevlemez. Az adatokat blokkokra osztva tárolja és kezeli, így az alkalmazások közvetlenül olvashatják vagy írhatják ezeket a blokkokat. A „virtuális” jelző azt jelenti, hogy nem egy konkrét fizikai lemezen, hanem a szolgáltató (például az AWS) elosztott tárolórendszerében található az adat — a felhasználó számára mégis egyetlen logikai meghajtónak látszik.
Hogyan működik a háttérben?
Bár az EBS-t úgy látjuk, mintha egy „saját” merevlemezünk lenne a felhőben, valójában nem egyetlen fizikai lemezről van szó. Az EBS mögött az Amazon belső, elosztott tárolórendszere dolgozik, amely több fizikai háttértáron, különböző szervereken tárolja és replikálja az adatokat. Ez a felhasználó számára átlátszó: a blokkeszköz úgy viselkedik, mint egy hagyományos disk, de a valóságban több háttértár és redundáns adatmásolat biztosítja az állandóságot és a teljesítményt. Ez a megoldás teszi lehetővé, hogy:
az adatok automatikusan védve legyenek hardverhiba esetén,
egyetlen lemezhiba ne okozzon adatvesztést,
az EBS skálázni tudja a háttérkapacitást emberi beavatkozás nélkül.
Tehát az EBS nem egy konkrét „disk”, hanem egy blokkszintű, hálózaton keresztül elérhető tárolószolgáltatás, amelyet az AWS menedzsel helyetted.
Erősségek és lehetőségek
Megbízhatóság és tartósság
Az EBS automatikusan több alrendszer között replikálja az adatokat, így egy hardverhiba sem okoz adatvesztést. Ha az EC2 példány leáll, az EBS adatai akkor is megmaradnak (amennyiben a beállítás ezt engedi).
Skálázhatóság és rugalmasság
Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy a méretét, típusát vagy IOPS-értékét akár működés közben is módosíthatod. Az AWS több típusú EBS volument kínál: SSD-alapú (pl. gp2, gp3, io1, io2) és HDD-alapú (pl. st1, sc1) változatokat. Az előbbiek gyors, tranzakciós feladatokra, az utóbbiak nagy adatátviteli igényű munkákra ideálisak.
Biztonság és mentés
Az EBS snapshot segítségével pillanatképet készíthetsz a volume-ról, amelyet később visszaállíthatsz, vagy akár más régióba is átmásolhatsz. Támogatja a titkosítást is: a KMS-kulcsokkal titkosíthatók a volume-ok és snapshotok, így az adatok védettek mind tárolás, mind átvitel közben.
Típusok
Az Amazon EBS (Elastic Block Store) többféle volume típust kínál, amelyek különböző teljesítmény- és költségigényekhez igazodnak. Ezeket alapvetően két fő kategóriába soroljuk: SSD-alapú (alacsony késleltetésű, tranzakciós műveletekre) és HDD-alapú (nagy áteresztésű, szekvenciális feldolgozásra) kötetekre.
SSD-alapú volume-ok (alacsony késleltetésű, gyors műveletekhez)
Ezek ideálisak operációs rendszerekhez, adatbázisokhoz, webalkalmazásokhoz és más tranzakciós jellegű munkákhoz.
Típus
Jellemző
Ideális felhasználás
Teljesítmény / IOPS
Árszint
gp3(General Purpose SSD, új generáció)
Alapértelmezett típus. Fix áron magasabb teljesítményt ad, mint a gp2.
Általános célú alkalmazások, web- és adatbázisszerverek.
Olyan rendszerek, ahol nem kritikus a skálázhatóság.
3 IOPS / GB (max 16 000 IOPS)
Közepes
io1(Provisioned IOPS SSD)
Nagy teljesítmény, garantált IOPS.
Kritikus adatbázisok, pl. Oracle, SAP HANA.
100 – 64 000 IOPS
Magas
io2(Provisioned IOPS SSD, új generáció)
Jobb tartósság (99,999%) és magasabb IOPS-arány.
Nagyvállalati adatbázisok, alacsony késleltetést igénylő alkalmazások.
100 – 256 000 IOPS
Magas
HDD-alapú volume-ok (nagy adatátvitel, olcsóbb)
Ezeket főként nagy mennyiségű, szekvenciális adat feldolgozására használják, például logok, biztonsági mentések, adatarchívumok esetén.
Típus
Jellemző
Ideális felhasználás
Átviteli sebesség
Árszint
st1(Throughput Optimized HDD)
Nagy áteresztés, költséghatékony tárolás.
Nagy adatfolyamot kezelő rendszerek (pl. log-elemzés, Big Data).
Max 500 MB/s
Alacsony
sc1(Cold HDD)
Archív, ritkán elérhető adatokhoz.
Biztonsági mentések, ritka hozzáférésű adatok.
Max 250 MB/s
Legolcsóbb
Összehasonlítás röviden
Kategória
Típusok
Teljesítmény
Költség
Tartósság
Fő cél
SSD
gp3, gp2, io1, io2
Nagyon gyors
Közepes–magas
99,8–99,999%
Adatbázis, OS, tranzakciók
HDD
st1, sc1
Mérsékelt
Alacsony
99,8%
Archívum, log, backup
Egyszerű példák
Webalkalmazás: van egy EC2-n futó weboldalad, amely adatbázist használ. Külön EBS volument csatolsz az adatbázishoz, így az adatok nem vesznek el akkor sem, ha a példányt újratelepíted.
Adatfeldolgozás: egy log-gyűjtő rendszer nagy mennyiségű adatot olvas és ír. Ilyenkor érdemes nagy áteresztésű, HDD-alapú (pl. st1) EBS-t választani.
Szolgáltatási szint (SLA)
Az AWS az EBS-re 99,999%-os tartóssági és 99,99%-os rendelkezésre állási szintet vállal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente mindössze néhány percnyi szolgáltatáskiesés valószínű. A tartóssági garancia kifejezetten magas: az AWS belső infrastruktúrája több adatmásolatot tart, így az adatok elvesztésének esélye rendkívül alacsony.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség mentésre – az AWS maga is javasolja a rendszeres snapshot-készítést, hiszen az SLA csak a szolgáltatás elérhetőségére és megbízhatóságára, nem pedig az emberi hibákból eredő adatvesztésre vonatkozik.
Hogyan segíti a cégeket és felhasználókat
Gyorsan növekvő szoftvercég az EBS-t használhatja skálázható háttértárként: ha nő az ügyfélbázis, a volume-ot egyszerűen bővíthetik vagy nagyobb teljesítményűre cserélhetik, leállás nélkül.
Egy startup az alacsonyabb árú, gp3 típusú volume-val indíthatja el alkalmazását, így kezdetben nem kell túlfizetnie a tárolásért.
Kisvállalkozás, amely webáruházat működtet az AWS-en, EBS-t használhat a vásárlói adatok és képek biztonságos, tartós tárolására.
Korlátok és megfontolások
Egy EBS volume csak abban az Availability Zone-ban használható, ahol létrejött.
A díjazás méret- és típusfüggő, és a lefoglalt kapacitás után fizetsz, nem a tényleges használat után.
A teljesítményt a választott volume-típus és az EC2 példány típusa együtt határozza meg.
Az EBS általában csak egy példányhoz csatolható; több géphez csak speciális beállításokkal.
Az adott régió kiesése esetén a volume is elérhetetlenné válhat, ezért érdemes snapshotokkal biztonsági mentést készíteni.
Összegzés
Az AWS EBS volume egy megbízható, tartós és skálázható blokktárolási megoldás, amely ideális választás virtuális gépekhez. Segítségével az adatok függetlenek maradnak az EC2 példány életciklusától, könnyen bővíthetők, és egyszerűen menthetők snapshotokkal.
Erősségei közé tartozik a stabilitás, a gyors adatkezelés, a rugalmas méretezhetőség és a titkosítási lehetőség. Ugyanakkor érdemes figyelni az elérhetőségi zónák korlátaira és a költségek optimalizálására. Ha a felhőben adatbázist, webalkalmazást vagy akár nagy adatfeldolgozó rendszert építesz, az EBS az egyik legfontosabb építőkockád lesz – megbízható, mint egy jó merevlemez, csak épp a felhőben.
A felhőben a rendelkezésre állás és a hibatűrés kulcsfontosságú, hiszen a legtöbb vállalat napi működése az ilyen szolgáltatásokra épül. Az Amazon Web Services (AWS) például 99,99%-os SLA-t (Service Level Agreement) vállal a legtöbb szolgáltatására, ami éves szinten mindössze egy órányi megengedett leállást jelent. Ennek ellenére időnként előfordulhatnak átmeneti fennakadások – ilyen volt a 2025. október 20-i esemény is, amely jól demonstrálta, mennyire gyorsan képes reagálni az AWS egy globális szintű problémára.
A hiba gyökere az US-East-1 (Észak-Virginia) régióban jelentkezett, és több mint 140 AWS-szolgáltatás működésére is kihatott – különösen azokra, amelyek DNS-feloldásra vagy központi vezérlősíkra (control plane) támaszkodnak.
Bár az európai (Frankfurt, EU-Central-1) régió nem volt közvetlenül az esemény központja, számos szolgáltatás itt is tapasztalt átmeneti hibákat. Ennek oka, hogy több globális AWS-komponens – például az IAM/SAML bejelentkezés, az ECR image-tárolás vagy a globális API-végpontok – részben az US-East-1-hez kapcsolódik.
Hivatalos idővonal (CEST)
09:11 – AWS vizsgálja a megnövekedett hibaarányokat és késéseket több szolgáltatásban (US-EAST-1).
09:51 – A hibák megerősítést nyernek, az AWS Support API és konzol is érintett.
10:26 – A DynamoDB végpontoknál jelentős hibák lépnek fel, további szolgáltatások is érintettek.
11:01 – Az AWS azonosítja a probléma lehetséges okát: DNS-feloldási hiba a DynamoDB végpontnál.
11:22 – Kezdeti helyreállítási jelek tapasztalhatók néhány szolgáltatásnál.
11:27 – Jelentős javulás, a legtöbb kérés már sikeresen teljesül.
12:03 – A globális szolgáltatások (IAM, DynamoDB Global Tables) is helyreállnak.
12:35 – A DNS-hiba teljesen elhárítva, a legtöbb művelet ismét normálisan működik.
13:08 – 14:10 – Az EC2 indítási hibák és a Lambda polling-késések fokozatosan javulnak.
14:48 – 15:48 – Az EC2 indítási korlátozások enyhülnek, a legtöbb Availability Zone újra működik.
16:42 – 18:43 – A hálózati terheléselosztó (Network Load Balancer) egészség-ellenőrző alrendszer hibát okoz több szolgáltatásban (Lambda, CloudWatch, DynamoDB).
18:43 – 20:13 – További mitigációk, a hálózati problémák fokozatosan megszűnnek.
20:22 – 21:15 – Szinte minden AWS szolgáltatás helyreállt, csak néhány EC2-indítás és Lambda maradt részben érintett.
22:03 – 23:52 – Teljes szolgáltatás-visszaállás az US-EAST-1 régióban.
00:01 (október 21.) – Az AWS hivatalosan is normál működést jelent.
Hatások és tapasztalatok
A kiesés során világszerte számos ismert platform – többek között a Snapchat, a Fortnite, a Reddit és a Venmo – részleges vagy teljes leállást tapasztalt. A felhőszolgáltatások közötti erős függőségek miatt a hiba nem csupán az AWS-t érintette, hanem több külső rendszer és alkalmazás működésében is zavart okozott.
A vizsgálat szerint a probléma nem biztonsági incidens vagy kibertámadás következménye volt, hanem egy belső DNS-feloldási hiba, amely a DynamoDB szolgáltatás elérhetetlenségéhez vezetett, majd tovagyűrűzött az azt használó szolgáltatásokon keresztül.
Tanulságok
Az AWS kiesése emlékeztetett arra, hogy még a legnagyobb globális felhőszolgáltatók esetében is előfordulhatnak ritka, rövid ideig tartó fennakadások. Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen események rendkívül ritkák, és az AWS gyors helyreállítási folyamatai miatt a szolgáltatások általában néhány órán belül normalizálódnak.
Ez az eset is jól mutatta az AWS infrastruktúra érettségét és reakcióképességét – a hibát hamar azonosították, a helyreállítás fokozatosan zajlott, és az ügyfelek többsége számára a szolgáltatások néhány órán belül elérhetővé vált. Az esemény így inkább megerősítette, mintsem gyengítette a felhőszolgáltatásokba vetett bizalmat: az AWS ökoszisztéma bizonyította, hogy képes gyorsan és hatékonyan kezelni váratlan globális problémákat.
Az elmúlt időszak eseményei olyanok, mint egy mese, ami váratlanul rémálommá vált. Képzeld el, hogy van egy kis kikötő, ahol a hajók évek óta ugyanazt a megbízható szállítótól kapják az alkatrészeket, ráadásul ingyen. A kapitányok megszokták, hogy mindig időben érkezik az utánpótlás, és minden zökkenőmentesen működik. Egy nap azonban a kikötőt átveszi egy új tulajdonos, aki közli: a régi, készleten lévő alkatrészek ugyan még elérhetők, de újak már nem lesznek, legalábbis nem ingyen.
A kapitányok előtt három út marad: átállnak az új, drágább rendszerre, saját megoldást keresnek, vagy alternatív kikötőt választanak.
Technológiailag ez a helyzet tükrözi, amit néhány napja a Bitnami Docker image-k kapcsán bejelentettek. Sok fejlesztői közösség számára hirtelen egy új realitással kell szembenézni – és most megnézzük együtt, mit is jelent ez a változás, és milyen lehetőségeink vannak.
Mi az a Bitnami?
A Bitnami egy régóta ismert projekt, amely célul tűzte ki, hogy nyílt forrású szoftvereket (pl. adatbázisokat, webkiszolgálókat, cache-rendszereket) „do‐it‐yourself” egyszerűségű csomagként kínáljon: konténerképek, Helm chartok, könnyű telepíthetőség. Évtizedeken át sok Kubernetes-projekt, fejlesztő és üzemeltető használta ki előre konfigurált Bitnami image-eket és chartokat, mivel ezek stabilan, dokumentáltan és viszonylag kevés törés mellett működtek.
A Bitnami projekt most a Broadcom portfóliójába tartozik (Broadcom a VMware-t vásárolta fel), és ennek kapcsán stratégiai átalakítást hajt végre a konténerkép-disztribúciójában.
Miért fontos ez a változás?
A Bitnami eddig szerepelt sok Kubernetes infrastruktúra alapvető építőköveként: telepíthető komponensek, megbízható konténerképek, és helm chartok, amelyek akadálymentesítették az alkalmazások bevezetését. Amikor ez a támogatás visszavonul, többféle technikai és gyakorlati kockázat jelenik meg:
A docker.io/bitnami publikus regisztrációs hely (ahonnan sok image eddig szabadon letölthető volt) a változások hatására mérséklődik, és sok verziós címke eltűnik.
Az eddigi képek átkerültek egy Bitnami Legacy (bitnamilegacy) regiszterbe, ahol nem kapnak több kiadást, frissítést, biztonsági javítást.
Egy új, Bitnami Secure Images (bitnamisecure) hivatalosan nem „közösségi” szolgáltatás, hanem vállalati előfizetéshez kötött, fizetős kínálat.
A publikus Helm chartok (az OCI manifestjeik) frissítése is szünetel: a forráskód továbbra is elérhető marad GitHub-on, de az automatikus képek, verziófrissítések nem mindig jönnek majd.
A végleges “központi” publikus Bitnami regiszter törlése 2025. szeptember 29-én volt.
A Bitnami Secure Images vállalati előfizetésként érhető el, ára a források szerint több ezer dollár havonta, jellemzően 6 000 USD/hó körüli szinten indul.
Mindez azt jelenti, hogy ha nem léptünk időben, a Kubernetes klaszterekben, CI/CD folyamatokban, frissítési és automatikus skálázási műveletek során hirtelen hibaüzenetekkel (például ImagePullBackOff, ErrImagePull) találkozhatunk, amikor a rendszer nem tudja letölteni a szükséges képeket.
Mit okozhat a Kubernetes alapú rendszerekben?
Ha nem készültünk fel:
Új podok nem indulnak el – amikor a fürt új csomópontot indít vagy új replika szükséges, a rendszer letöltené a Bitnami image-t, de ha az már nem elérhető, hibát kapunk: ErrImagePull vagy ImagePullBackOff.
Frissítés vagy skálázás meghiúsul – ha egy alkalmazást új verzióra frissítenénk, de a chartban vagy a konfigurációban Bitnami image hivatkozás van, akkor az update művelet elbukhat.
Biztonsági elmaradások halmozódnak – a bitnamilegacy képek fagyottak: nem kapnak további biztonsági frissítést, így elavult, sérülékeny komponensek maradhatnak használatban.
Rejtett függőségek okozta meglepetések – nemcsak közvetlen alkalmazásaink használhatják Bitnami képeket, hanem alcsomagok, segédkonténerek, init container-ek is, amelyek rejtetten hivatkozhatnak a bitnami regiszterre.
CI/CD pipeline-ok hibái – ha build vagy teszt folyamat során Bitnami képet húzunk be (pl. adatbázis konténer, migrációs konténer), akkor az egész pipeline leállhat.
Összességében tehát egy jól működő rendszerben sok esetben „hallgatólagos” függőségek fognak megbukni, és váratlan leállások vagy hibák léphetnek fel.
Milyen lehetőségeink vannak a problémák megoldására?
Ahogy a halász a történetben új kikötőt vagy hajót választhat, nekünk is több stratégiánk van:
1. Átirányítás a Bitnami Legacy Registry (bitnamilegacy)
Ez a legegyszerűbb ideiglenes megoldás: módosítjuk a konfigurációkat (helm values, deployment spec) úgy, hogy a repository: bitnamilegacy/… formát használjuk, és tartsuk meg a jelenlegi címkéket, amíg át tudunk térni.
Előny: viszonylag kevés munkával elérhető átmeneti működés. Hátrány: ezek az image-ek nem kapnak új frissítéseket vagy biztonsági javításokat — idővel elavultak lesznek.
Ha ezt választjuk, erősen ajánlott saját privát regiszterbe tükrözni (mirror), hogy legalább ne függjünk harmadik féltől.
2. Használjuk a Bitnami Secure Images (BSI) szolgáltatást
A Bitnami bejelentette, hogy új, „secure”, hardened képek és Helm chartok szolgáltatása indul, amely verziókezelést, SBOM-ot, CVE-transzparenciát, és egyéb vállalati tulajdonságokat ad. Ez a megoldás azonban jellemzően fizetős, és inkább vállalati környezetekben lesz értelmes választás. Ha előfizetünk, akkor a képek és chartok publikusan már nem a bitnami regiszteren lesznek, hanem automatikus privát vagy dedikált OCI regisztereken. A Bitnami beígérte, hogy a Secure Images kínálat kisebb, de biztonságosabb verziókat fog tartalmazni (distroless képek, kisebb támadási felület).
3. Teljes elszakadás a Bitnami képektől – alternatívák és saját build
Ez a leginkább javasolt hosszú távon: magunknak választunk más képeket (például hivatalos Docker képeket, más közösségi projektek képeit), vagy akár a Bitnami számára elérhető open source konténerforrásokból saját képeket építünk és menedzselünk.
A Bitnami-forráskódok (Dockerfile-ok, Helm chartok) továbbra is elérhetők GitHubon Apache 2 licenccel — tehát jogilag megengedett saját építésre.
Kiválaszthatunk megbízható, aktív közösségű alternatívákat (pl. hivatalos image-ek, distro-specifikus build-ek).
Szükség lehet az értékek és beállítások átalakítására, mert nem minden image viselkedik ugyanúgy, mint a korábbi Bitnami verziók.
Célszerű bevezetni folyamatos integrációs (CI) pipeline-ban a képek tesztelését, vulnerability scan-t, hogy újabb függőségi hibák ne csússzanak be.
Lépésként részleges migráció is szóba jöhet: először a kritikus komponenseket „lecsupaszított”, alternatív képekkel cserélni, majd haladni tovább.
4. Audit és függőségek feltérképezése
Mielőtt döntenénk, célszerű átfogó auditot végezni:
Kikeresni az összes konténerkép-hivatkozást (pl. grep bitnami a manifestekben).
Megszámolni azokat a fürtön belüli podokat, amelyek Bitnami képet használnak (pl. kubectl get pods -A -o json | jq … | grep bitnami)
Felmérni, mely komponensek kritikusak, melyek kevésbé veszélyeztetettek, hogy prioritásokat állíthassunk.
Tesztelni a migrált konfigurációkat staging környezetben, hogy ne érjen minket meglepetés élesben.
5. Fokozatos átállás, párhuzamos környezetek
Nem feltétlenül kell mindent egyszerre lecserélni. Lehet fokozatosan:
Kritikus komponensek migrálása
Tesztkörnyezetek kipróbálása
Monitorozás, visszajelzések gyűjtése
Végleges átállás
Ez csökkentheti a kockázatot, és lehetőséget ad arra, hogy közbe avatkozzunk, ha valami nem működik.
Összegzés
Ez jelentős változás a konténeres és Kubernetes-alapú rendszerek világában. Ha nem készültünk fel, akkor ImagePull hibák, skálázási problémák és biztonsági elmaradások várnak ránk.
A legbiztosabb megoldás hosszú távon az, ha függetlenedünk a Bitnami-tól: alternatív képeket használunk, saját építésű konténereket alkalmazunk, és megfelelő folyamatokat építünk be (audit, tesztelés, scanning). Addig is átmeneti megoldásként a Bitnami Legacy regiszter használata segíthet.
Az AWS használatának első lépése a fiók létrehozása. Régebben ilyenkor az volt a bevett gyakorlat, hogy létrehoztunk egy IAMfelhasználót, és ezzel kezdtük a munkát. Ma már azonban ez nem számít ajánlott megoldásnak. Az AWS best practice szerint az IAM Identity Center (korábbi nevén AWS SSO) a javasolt megközelítés.
Miért jobb ez nekünk? Az Identity Center lehetővé teszi, hogy egyetlen felhasználói azonosítóval több AWS fiókhoz és több szerepkörhöz férjünk hozzá. Ez különösen akkor hasznos, ha nagyobb környezetben dolgozunk, ahol több fiókot kezelünk egyszerre. Nem kell külön-külön jelszavakat tárolni vagy hozzáféréseket kezelni, hiszen a rendszer központilag irányítja a jogosultságokat.
Az Identity Center előnyei közé tartozik a központosított felhasználó- és jogosultságkezelés, a Single Sign-On élmény, valamint az integráció külső identitásszolgáltatókkal (például Microsoft Entra ID vagy Okta). Ez jelentősen növeli a biztonságot, csökkenti a hibalehetőségeket, és egyszerűbbé teszi a mindennapi munkát.
Korlátai között említhető, hogy kisebb, egyfiókos környezetekben talán túlméretezettnek tűnhet a használata. Emellett a kezdeti konfiguráció több időt vehet igénybe, mint egy hagyományos IAM user létrehozása, viszont hosszú távon ez a befektetés megtérül.
Az Identity Center szorosan kapcsolódik az AWS Control Tower szolgáltatáshoz is. A Control Tower-rel könnyedén kialakítható egy többfiókos környezet, ahol az Identity Center biztosítja az egységes hozzáférés-kezelést. Így már az első perctől biztonságosan, skálázható módon működhet a rendszer.
Az Identity Center tehát a modern AWS hozzáférés-kezelés alapja. Ha ma hozunk létre új fiókot, érdemes már az elején ezzel kezdeni, hogy ne kelljen később bonyolult átállásokkal szembenézni.
Voltál már olyan helyzetben, hogy egy weboldal lassan töltött be, és közben azon gondolkodtál, vajon megéri-e várni? A mai digitális világban a türelem egyre fogyóban van: a felhasználók másodpercek alatt döntenek, és ha a tartalom nem érkezik gyorsan, egyszerűen „továbbállnak”. Ez a vállalkozások számára komoly kihívás, hiszen a lassú oldal bevételkiesést és bizalomvesztést is jelenthet.
A legutóbbi cikkben a CDN-ek világát jártuk körbe, ahol megismertük, hogyan lehet a tartalmakat közelebb hozni a felhasználókhoz. Most az AWS CloudFront kerül a középpontba, amely az Amazon saját, globális CDN megoldása. Vajon mitől különleges a CloudFront, és hogyan segíthet a cégeknek és a felhasználóknak egyaránt?
Mi is az a CloudFront?
A CloudFront egy globálisan elérhető tartalomelosztó hálózat, amely több száz földrajzi helyen – úgynevezett edge location-ökben – működtet szervereket. Ezek a pontok a világ különböző régióiban találhatók, így a felhasználó mindig a legközelebbi szervertől kapja a kért tartalmat. Ez a megoldás nemcsak gyorsítja az adatátvitelt, hanem csökkenti a hálózati terhelést és növeli a felhasználói élményt.
Az AWS CloudFront erősségei
Sebesség: a tartalom a felhasználóhoz legközelebbi pontból érkezik.
Integráció: könnyedén összekapcsolható más AWS szolgáltatásokkal (pl. S3, EC2, Elastic Load Balancer).
Biztonság: támogatja a titkosítást, és együttműködik az AWS Shield és WAF szolgáltatásokkal a támadások kivédésére.
Rugalmasság: lehetőség van testreszabott cache-szabályokra és földrajzi alapú hozzáférés korlátozásra.
A CloudFront lehetőségei és korlátai
A CloudFront alkalmas statikus fájlok (például képek, videók, PDF-ek) és dinamikus tartalmak (webalkalmazások, API-hívások) gyorsítására is. Támogatja a streaming szolgáltatásokat, képes HTTPS tanúsítványokat kezelni, és beállíthatók részletes cache szabályok is.
Ugyanakkor van néhány korlát is: a konfiguráció kezdők számára bonyolult lehet, és a költségeket is figyelni kell, hiszen nagy forgalom esetén a használatarányos díjak gyorsan megemelkedhetnek.
Néhány felhasználási eset
1. Webshop gyorsítása Egy nagy forgalmú webshop akár több ezer termékképet és videót tárolhat az S3 tárhelyen. Ha ezeket minden vásárló közvetlenül egy amerikai szerverről töltené be, Európában és Ázsiában hosszabb betöltési idővel kellene számolni. A CloudFront segítségével azonban a képek és videók automatikusan elérhetővé válnak a legközelebbi edge location-ökben, így a felhasználók szinte azonnal látják a terméket. Ez nemcsak jobb élményt nyújt, hanem növeli a vásárlási hajlandóságot is.
2. Streaming szolgáltatás Képzelj el egy vállalatot, amely oktatóvideókat kínál világszerte. Ha a tartalom egyetlen központi szerverről jönne, a felhasználóknak pufferelést és akadozást kellene tapasztalniuk. A CloudFront ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a videók a felhasználóhoz legközelebbi szerverről érkezzenek, így a lejátszás folyamatos és élvezetes marad. Ez különösen fontos olyan szolgáltatásoknál, ahol a minőség a márka része.
3. Vállalati belső alkalmazások Egy globálisan működő cég esetén gyakori, hogy a belső HR vagy CRM rendszerek lassúak a távolabbi irodákban dolgozóknak. A CloudFront segítségével ezek a belső alkalmazások is gyorsabban elérhetők, így a munkavállalók produktívabbak maradnak, és kevesebb időt vesztegetnek a várakozásra.
4. API gyorsítása mobilalkalmazásoknál Egy nemzetközi mobilalkalmazás napi több millió API-hívást bonyolíthat. Ha ezek mindig az eredeti szerverhez futnának be, az nagy leterheltséget és lassú válaszidőket eredményezne. A CloudFront képes az API-hívások gyorsítótárazására és optimalizálására, így a felhasználók világszerte gyorsan és megbízhatóan kapják az adatokat. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol a valós idejű adatok számítanak, például közlekedési vagy pénzügyi appok esetében.
Összegzés
Az AWS CloudFront egy olyan eszköz, amely a sebességet, a biztonságot és a megbízhatóságot egyesíti. A cégeknek segít abban, hogy a tartalmaik világszerte gyorsan és biztonságosan jussanak el a felhasználókhoz, legyen szó e-kereskedelemről, médiáról, vállalati alkalmazásokról vagy mobilappokról. A felhasználók számára pedig mindez láthatatlan háttérmunka, amely azonnali élményt, kevesebb várakozást és nagyobb elégedettséget jelent.
Korábban már írtam olyan felhőszolgáltatásokról, amelyek nem csupán hasznosak, hanem kifejezetten izgalmasak is. Például az AI-t használó SageMaker Canvas, amely segít egyszerűen elindulni a gépi tanulás világában. A felhő világában azonban nemcsak az intelligencia, hanem a sebesség és a megbízhatóság is kulcsfontosságú. Gondoljunk csak bele: ha egy weboldal lassan töltődik be, a felhasználók nagy része azonnal bezárja.
Képzelj el egy mesebeli könyvtárat, ahol a világ összes könyve elérhető. Amikor keresel valamit, nem kell a fővárosba utaznod, mert minden nagyobb városban van egy helyi fiók, amelyben a legnépszerűbb könyvek ott várnak rád. Így bárhol jársz a világban, mindig gyorsan megkapod, amit keresel. A digitális világban pontosan ezt a szerepet tölti be a CDN (Content Delivery Network).
Mi az a CDN?
A CDN egy globális szerverhálózat, amely a weboldalak és alkalmazások statikus tartalmát (képeket, videókat, JavaScript és CSS fájlokat) a felhasználóhoz földrajzilag közel tárolja.
Amikor egy látogató megnyit egy weboldalt, a tartalom nem feltétlenül az eredeti központi szerverről érkezik, hanem a hozzá legközelebb lévő „edge” szerverről. Ez a közeli kiszolgálás drámaian lecsökkenti a betöltési időt, és így javítja a felhasználói élményt.
Hogyan működik?
Cache-elés (gyorsítótár): A statikus tartalmak (pl. képek, videók) előre másolatként elérhetőek a CDN pontokon.
Edge szerverek: Ezek a földrajzilag szétszórt szerverek a világ számos pontján elhelyezkednek.
Intelligens forgalomirányítás: A felhasználó mindig a legközelebbi edge szervertől kapja meg a tartalmat.
Frissítés kezelése: Amikor a központi szerveren változik egy fájl, a CDN gondoskodik róla, hogy az új verzió a cache-elt példányokat is felülírja.
Milyen előnyöket nyújt a CDN?
Gyorsabb betöltési idő: A tartalom a felhasználóhoz közeli szerverről érkezik. Egy tokiói látogató nem Budapestről tölti le a képet, hanem Japánból.
Megbízhatóság és redundancia: Ha egy szerver kiesik, a hálózat más pontjai átveszik a terhelést.
Skálázhatóság: Nagy forgalomnövekedés esetén (pl. Black Friday, kampányidőszak) a CDN elosztja a terhelést.
Biztonság: Sok CDN véd DDoS támadások ellen és automatikus HTTPS támogatást kínál.
Példák a CDN használatára
WordPress weboldal Képzelj el egy WordPress blogot, amely tele van képekkel és videókkal. A szerver Budapesten van, de az olvasóid Németországból, az USA-ból és Ázsiából is érkeznek. Ha minden tartalom csak Budapestről érkezne, a távoli látogatóknak lassan töltődne be. Ha viszont a képeket és videókat a CDN tárolja, akkor a felhasználók mindenhol ugyanolyan gyorsan kapják meg az oldal tartalmát – a legközelebbi edge szerverből. Ez jobb élményt ad, és az oldal Google-keresési rangsorolása is javulhat.
Globális SaaS szolgáltatás Egy CRM rendszert több ezer cég használ világszerte. Az alkalmazás szerverei Frankfurtban vannak, de az ügyfelek Dél-Amerikában és Ázsiában is dolgoznak vele. CDN nélkül mindenki ugyanarra a központi szerverre kapcsolódna, ami lassulást és instabilitást okozhatna. A CDN azonban gondoskodik róla, hogy az alkalmazás statikus részei (UI, JavaScript, képek) a felhasználókhoz közeli edge szerverekről töltődjenek le. Az élmény olyan, mintha az alkalmazás helyben futna.
Médiaoldal vagy streaming szolgáltatás Egy nagy hírportálnál vagy streaming cégnél kritikus, hogy a videók megszakítás nélkül fussanak, még akkor is, ha milliók nézik egyszerre. A CDN segít elkerülni a túlterhelést, és biztosítja, hogy a tartalom folyamatosan, késleltetés nélkül érkezzen a felhasználókhoz.
Hogyan kapcsolódik a felhőhöz?
A nagy felhőszolgáltatók kínálnak saját CDN megoldást:
Amazon CloudFront (AWS)
Azure Front Door
Google Cloud CDN
Ezek közvetlenül integrálhatók más szolgáltatásokkal (például tárhellyel, webalkalmazás-szerverekkel), így szinte automatikusan skálázható és globálisan gyors rendszer hozható létre.
Vannak korlátai is
Költség: Nagy adatforgalom esetén a CDN komoly költséget jelenthet.
Beállítási komplexitás: A kezdőknek a konfiguráció elsőre bonyolult lehet (cache szabályok, TTL értékek).
Nem minden tartalomhoz ideális: A CDN főként statikus fájloknál hatékony. Dinamikus tartalom, például adatbázis-lekérdezések nem gyorsíthatók vele közvetlenül.
Mikor érdemes CDN-t használni?
A weboldalad vagy alkalmazásod nemzetközi közönséget céloz.
Kritikus számodra a sebesség és felhasználói élmény.
Gyakoriak a nagy forgalmi hullámok.
Ha a biztonságot szeretnéd növelni.
Összefoglalás
A CDN a modern web egyik alapköve. Olyan, mintha a digitális világ könyvtárát földrajzi fiókokra osztanánk, így mindig gyorsan és biztonságosan elérhető lenne a tartalom. Nem minden projektnél szükséges, de ahol a sebesség, a stabilitás és a globális jelenlét fontos, ott a CDN szinte kötelező.
A Te weboldalad vagy alkalmazásod is profitálna a gyorsabb betöltésből és a stabilabb működésből – lehet, hogy épp most jött el az idő a CDN kipróbálására.
Mint biztosan tudod, az Amazon Web Services (AWS) a világ egyik vezető felhőszolgáltatója, amelyet világszerte cégek, fejlesztők és tanulók egyaránt használnak. Eddig ez volt az egyetlen szolgáltató, akinél nem kaphattunk ingyenes keretet arra, hogy kipróbáljuk a képességeit.
Ez azonban nemrég megváltozott. Így, ha most gondolkodsz azon, hogy kipróbáld az AWS szolgáltatásait, jó hírem van: 2025 július 15-től, az új fiók létrehozásakor minden felhasználó automatikusan 200 USDértékű ingyen kreditet kap. Ez a kedvezmény nagy segítséget jelenthet azoknak, akik szeretnék megismerni a felhő alapjait, kísérletezni szeretnének különböző szolgáltatásokkal, vagy elindulnának a felhőalapú tanulás útján.
Az AWS két konstrukciót kínál a kredit felhasználására. Az első lehetőség, hogy a teljes 200 USD keretet 6 hónapon belül elhasználjuk. Ebben az esetben, ha a keret elfogy, vagy lejár a határidő, a fiók nem használható tovább. Ez ideális választás azoknak, akik intenzíven szeretnének tesztelni és rövid idő alatt szeretnének minél több tapasztalatot szerezni.
A második lehetőség a hagyományos Pay-As-You-Go modell. Itt a kredit felhasználása után a rendszer automatikusan a megadott bankkártyáról vonja le a további használat költségeit. Ez a konstrukció rugalmasabb, és azoknak ajánlott, akik hosszabb távon is szeretnének AWS-t használni, vagy akár éles projekteket futtatni a felhőben.
Az AWS által kínált 200 USD kredit remek belépési lehetőség mind kezdőknek, mind haladó felhasználóknak. Az ingyenes keret segítségével biztonságosan, kockázatmentesen próbálhatók ki olyan szolgáltatások, mint az EC2 virtuális gépek, az S3 tárhely, a RDS adatbázisok, vagy akár a modern AI és gépi tanulási megoldások.
Ha tehát szeretnél lépést tartani a jövő technológiáival és gyakorlatban is kipróbálni a felhőmegoldásokat, érdemes kihasználni ezt a lehetőséget.
Az AWS fiók regisztrációja egyszerű, néhány perc alatt elvégezhető, és az ingyen kredit segítségével azonnal elkezdheted a gyakorlati tanulást.
Ugye nem is olyan bonyolult. Neked van már AWS fiókod?
Minden nap sok weboldalt böngészünk, akár órákon keresztül. Biztos vagyok benne, tudod, hogy a weboldalak szervereken futnak. A sok felhasználót, akik látogatják a legnépszerűbb oldalakat, nem egy szerver szolgálja ki. Esetekben ez több mint 10 vagy akár száz is lehet. Ekkor pedig felvetődik a kérdés: A felhasználó, hogyan. éri el például az Intagram szervereit, vagy terheléselosztóját?
A helyes kérdés azonban: A számítógépem, hogyan tudja melyik szervert kell meglátogatnia, ha beütöm a böngészőmbe a CloudMentor weboldalának címét?
És itt jön képbe a DNS. Ahogy az internet egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapi és üzleti életben, úgy válik egyre fontosabbá az, hogy hogyan jut el a felhasználó egy weboldalhoz, alkalmazáshoz vagy API-hoz. Ebben központi szerepe van a DNS-nek (Domain Name System), ami a domainnevek és IP-címek között teremt kapcsolatot.
Most bemutatom a DNS működését, elmagyarázom, hogyan illeszkedik ebbe a rendszerbe az Amazon Route 53 szolgáltatás, és mikor érdemes használni. MEgmutatom neked azt is, hogyan használható a Route 53 egy .hu végződésű domain esetében.
Mi az a DNS és hogyan működik?
A DNS (Domain Name System) az internet telefonkönyveként működik. Ahogy a telefonkönyv segítségével egy név alapján megtalálod valaki telefonszámát, a DNS is egy domainnév (pl. cloudmentor.hu) alapján megmondja, melyik IP-címet kell elérnie a számítógépnek vagy a böngészőnek.
A folyamat lépései leegyszerűsítve a következők:
A felhasználó beír egy webcímet.
A számítógép DNS-lekérdezést indít, hogy megtudja a hozzá tartozó IP-címet.
Autoritatív névszerverek (például amit a Route 53 vagy az Azure DNS biztosít)
A böngésző megkapja az IP-címet, és elkezdi letölteni az oldalt.
Ez a folyamat rendkívül gyors, de kulcsfontosságú a webes szolgáltatások működése szempontjából.
Mi az az Amazon Route 53?
Az Amazon Route 53 egy nagy rendelkezésre állású, skálázható DNS-szolgáltatás, amelyet az Amazon Web Services (AWS) kínál. A neve a DNS-szolgáltatás TCP/UDP portjáról kapta: 53.
A Route 53 három fő szolgáltatást kínál:
DNS névfeloldás – villámgyors és globálisan elérhető IP-cím-lekérdezések.
Domain regisztráció – bizonyos végződéseket az AWS felületén keresztül is megvásárolhatsz.
Routing és monitoring – intelligens forgalomirányítás és elérhetőség-ellenőrzés.
Erősségek és lehetőségek
Nagy megbízhatóság – az AWS globális infrastruktúrájára épül, így a névszerverek hibatűrők és földrajzilag elosztottak.
Gyors válaszidő – anycast routing révén mindig a legközelebbi Route 53 szerver válaszol a lekérdezésre.
Routing policy-k támogatása – támogatja a failover, latency-alapú, weighted és geolocation routingot is.
Health check funkció – figyelheted a cél IP-címed elérhetőségét, és automatikusan átválthatsz másik IP-re, ha a fő szolgáltatás elérhetetlenné válik.
Integrálható AWS szolgáltatásokkal – EC2, ELB, CloudFront, S3, API Gateway, stb.
Korlátai
Fizetős szolgáltatás – a hosted zone-ökért, lekérdezésekért és health check-ekért külön díjat számítanak fel.
Nem támogat minden domain végződést – például a .hu domaint nem lehet regisztrálni az AWS felületén.
Haladó beállításokhoz technikai tudás szükséges – bár a kezelőfelület felhasználóbarát, a komplex routing logikákhoz ismeretek kellenek.
Hogyan? – Több régiós webáruház DNS irányítása
Képzeld el, hogy van egy webáruházad, amelynek van egy szerverpéldánya Frankfurtban és egy másik Oregonban. A cél az, hogy az európai látogatók Frankfurtba, az amerikaiak Oregonba kerüljenek – ezzel csökken a késleltetés és gyorsabb lesz az oldal.
A Route 53 geolocation vagy késleltetés (latency) alapú routing policy segítségével automatikusan oda irányítja a látogatót, amelyik földrajzilag vagy válaszidő szerint a legmegfelelőbb.
Továbbá, ha az egyik szerver kiesik, a Route 53 észleli a hibát (health check segítségével), és automatikusan a működő példányra irányítja a forgalmat – mindezt felhasználói beavatkozás nélkül.
Hogyan? – .hu domain használata Route 53 névszerverként
Az Amazon Route 53 sajnos nem támogatja a .hu végződésű domainek regisztrációját, így ezeket nem tudod közvetlenül az AWS-en keresztül megvásárolni. Ennek ellenére teljes mértékben használhatod a Route 53-at névszerverként – a DNS-zóna kezelése átadható az AWS-nek.
Így használd Route 53-at egy más szolgáltatónál regisztrált .hu domainnel:
Hozz létre egy Public Hosted Zone-t az AWS Route 53-ban Például pelda.hu néven. Ekkor automatikusan kapsz egy NS rekordot, amely 4 AWS névszervert tartalmaz (pl. ns-123.awsdns-45.com, stb.).
Másold át ezeket az NS rekordokat a domainregisztrátorod admin felületére Ezáltal a domainhez tartozó névfeloldás innentől kezdve a Route 53-on keresztül történik.
Kezeld a DNS rekordokat Route 53-ban A, AAAA, CNAME, MX, TXT, SRV, ALIAS rekordokat is hozzáadhatsz, amelyek az infrastruktúrádra vagy külső szolgáltatásokra mutatnak.
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy magyar domainnel is élvezd az AWS DNS-kezelés előnyeit – például intelligens routing, gyors válaszidők, monitoring és könnyű automatizálás formájában.
Összegzés
A DNS a modern internet gerince, és aki webes szolgáltatást üzemeltet – akár kis projektről, akár globális platformról van szó – annak előbb-utóbb szüksége lesz megbízható, gyors és rugalmas DNS-kezelésre. Az Amazon Route 53 pontosan ezt nyújtja: ipari szintű megbízhatóságot, haladó routing képességeket, és kiváló integrációt az AWS többi szolgáltatásával.
Akkor is megéri használni, ha a domain nem az AWS-nél van – akár .hu domain esetén is egyszerűen beállítható, hogy a Route 53 végezze a névfeloldást. Ezáltal egységesíthető és automatizálható az infrastruktúra DNS-kezelése, amit hosszú távon minden fejlesztő és üzemeltető értékelni fog.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén az elmúlt években hatalmas a hype. Egyre több vállalat szeretné az adatait hatékonyabban használni, előrejelzéseket készíteni, automatizált döntéstámogatást bevezetni. A probléma legtöbbször az, hogy a gépi tanulás bevezetéséhez általában Data Scientist-okra (adatkutató, adatszakértő), fejlesztőkre és komoly programozói háttérre van szükség. Emellett a megfelelő minőségű eredmény hihetetlenül sok adatot ás így rengeteg időt kíván.
Ezt a belépési korlátot oldja fel az Amazon Web Services (AWS) egyik szolgáltatása, a SageMaker Canvas, amely a NoCode megközelítésnek köszönhetően egyszerűsíti le a gépi tanulás folyamatát.
Mi az a SageMaker Canvas?
A SageMaker Canvas az AWS SageMaker család része, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy kódírás nélkül is lehessen prediktív modelleket létrehozni. A felület egy vizuális, drag-and-drop alapú eszköz, ahol a felhasználó a teljes gépi tanulási folyamatot végigviheti:
adatforrások csatlakoztatása,
adattisztítás és előfeldolgozás,
modellépítés és tanítás,
predikciók készítése és megosztása.
Mindez úgy történik, hogy közben nincs szükség Python-kódra vagy statisztikai algoritmusok mély ismeretére. A Canvas a háttérben az AWS erőforrásait használja, és automatikusan a legmegfelelőbb algoritmusokat választja ki az adott feladathoz.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A SageMaker Canvas első lépésként adatkapcsolatok felépítését teszi lehetővé. Ide csatolhatók CSV fájlok, Amazon S3-ban tárolt adatok, vagy akár relációs adatbázisok. Ezután a rendszer segít az adatok előkészítésében:
hiányzó értékek kezelése,
duplikált sorok kiszűrése,
típuskonverziók,
vizualizációk létrehozása az adatok megértéséhez.
A következő lépés a modellépítés, ahol a felhasználónak mindössze ki kell választania, hogy milyen típusú előrejelzést szeretne: például osztályozás (igen/nem döntés), regresszió (számérték előrejelzés) vagy idősort elemző predikciók. A Canvas az AutoML (automated machine learning) módszereit használja: több algoritmust futtat párhuzamosan, és kiválasztja a legjobban teljesítőt.
A modell elkészülte után a felhasználó azonnal kipróbálhatja a predikciókat. Például új adatokat adhat meg, és megnézheti, hogyan reagál a modell. A végeredmény exportálható és megosztható másokkal, vagy integrálható üzleti folyamatokba.
Erősségei
NoCode használat – Teljesen grafikus, kódírás nélküli környezet.
Gyors prototípus-készítés – Az üzleti oldalon dolgozó kollégák gyorsan tudják validálni ötleteiket.
AWS integráció – Könnyen összekapcsolható más AWS szolgáltatásokkal (pl. S3, Redshift).
Automatizált modellezés – Nem szükséges az algoritmusok közötti választás, a Canvas maga találja meg a legjobbat.
Vizualizációk és magyarázhatóság – Grafikonokkal és elemzésekkel segít megérteni, hogy a modell miért hozott adott döntést.
Korlátai
Komplex projektekhez kevés – Ha speciális algoritmusokra vagy finomhangolásra van szükség, a Canvas már nem elegendő.
Adatminőség (kritikus) – A rossz adat nem ad jó eredményt, még akkor sem, ha az eszköz egyszerű.
Költségvonzat – A Canvas mögött futó számítások AWS erőforrásokat igényelnek, amelyek költsége gyorsan nőhet nagy adatállományoknál.
Nem minden üzleti kérdésre jó – A modell típusai korlátozottak, így nem minden problémát lehet vele lefedni.
Kapcsolódó AWS megoldások a SageMaker Canvas mellett
A SageMaker Canvas önmagában is hasznos NoCode eszköz, de az AWS-en belül több kapcsolódó szolgáltatás is erősíti a képességeit. Ezek együtt egy teljes gépi tanulási életciklust fednek le:
Amazon SageMaker Studio A Canvas „profi testvére”. Egy teljes körű fejlesztői környezet (IDE), ahol adattudósok és fejlesztők kódolva készíthetnek és finomhangolhatnak modelleket. A Canvas felhasználói gyakran ide továbbítják a sikeres prototípusokat további optimalizálásra.
Amazon S3 Az egyik legfontosabb adatforrás és adattár. A legtöbb felhasználó ide tölti fel a modellhez használt nyers adatokat, amelyekhez a Canvas közvetlenül kapcsolódhat.
Amazon Redshift Ha a vállalat nagy mennyiségű strukturált adatot kezel adatbázisban, a Canvas képes közvetlenül csatlakozni a Redshifthoz, és onnan beolvasni az adatokat modellezéshez.
AWS Glue Adat-előkészítési és ETL (Extract, Transform, Load) folyamatokhoz használható. Segít megtisztítani és átalakítani az adatokat, mielőtt azok a Canvas-ba kerülnek.
Amazon QuickSight Az előrejelzések és eredmények vizualizálásához használható BI (Business Intelligence) eszköz. A Canvas által készített predikciók integrálhatók QuickSight dashboardokba, így az üzleti döntéshozók egyszerűen láthatják az elemzések eredményeit.
AWS Identity and Access Management (IAM) Fontos kiegészítő, amely biztosítja, hogy a különböző felhasználók csak a számukra engedélyezett adatokhoz és Canvas-funkciókhoz férjenek hozzá.
Ezek a szolgáltatások együtt alkotják azt a környezetet, ahol a SageMaker Canvas valóban ki tudja bontakoztatni a NoCode gépi tanulási lehetőségeit: a nyers adatok betöltésétől kezdve a modellezésen át egészen az üzleti irányítópultokig.
Kinek való a SageMaker Canvas?
A Canvas ideális választás azok számára, akik szeretnének a gépi tanulás világába belépni, de nem rendelkeznek fejlesztői tudással. Például:
Üzleti döntéshozók: gyors előrejelzésekhez, üzleti forgatókönyvek modellezéséhez.
Adatelemzők: akik szeretnének kódírás nélkül kísérletezni ML-modellekkel.
Oktatók és diákok: akik bevezetésként ismerkednek a gépi tanulással.
Kisebb cégek: ahol nincs külön adatkutató csapat, de mégis szeretnének adatvezérelt döntéseket hozni.
Jöjjön egy példa
Képzeljünk el egy üzletláncot, amelynek több telephelye van Magyarország különböző városaiban. A vállalat rendelkezik több évre visszamenőleg bevételi adatokkal, beleértve a világjárvány időszakát is. A cég elemzői most a vezetőség számára szeretnének egy minimum hat hónapos előrejelzést (predikciót) készíteni minden egyes üzlet jövőbeli bevételére.
A SageMaker Canvas lehetővé teszi, hogy az elemzők feltöltsék az eddigi adatokat, és kiegészítsék azokat olyan külső tényezőkkel, mint például a magyarországi nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. Így a modell nemcsak a múltbeli trendekből tanul, hanem figyelembe tudja venni azokat az időszakokat is, amikor az üzletek forgalma rendszerint megváltozik.
Miért tökéletes megoldás erre a Canvas?
Nincs szükség programozói tudásra, az elemzők önállóan tudják használni
Könnyen integrálhatók külső tényezők, például ünnepnapok vagy speciális időszakok
Gyorsan elkészíthető prototípus, ami azonnali üzleti értéket ad
A modell eredményei egyszerűen megoszthatók a vezetőséggel, vizualizációk formájában
Az így elkészült prediktív modell pontosabb előrejelzéseket ad a bevételekre, ami segíti a vezetőséget a készletezésben, a munkaerő-beosztás megtervezésében, valamint a marketingkampányok időzítésében.
Összegzés
A SageMaker Canvas az egyik legígéretesebb NoCode eszköz arra, hogy a gépi tanulás világát közelebb hozza azokhoz, akik nem fejlesztők vagy adatkutatók. Könnyű használata révén üzleti szakemberek is képesek lesznek prediktív modelleket készíteni, és ezzel adatvezérelt döntéseket hozni. Bár nem helyettesíti a szakértői munkát, remek eszköz gyors prototípusokhoz, hitelesítéshez és az AI használatának bevezetéséhez egy szervezetben.
