Korábban már beszéltem az Azure-ről és az AWS-ről, mint lehetséges felhőplatformról 2026-ban. Ebben a videóban a Google Cloud Platformot (GCP) mutatom be, ami egy AI-first szemléletű felhő.
Az AI-first stratégia lényege, hogy a Google a mesterséges intelligenciát tette minden terméke és szolgáltatása alapvető mozgatórugójává, így az már nem csak egy extra funkció, hanem az elsődleges fejlesztési szempont. Ez a szemléletmód a felhasználóhoz alkalmazkodó, segítőkész technológiát és saját, specifikus hardveres infrastruktúrát (például TPU-kat) állít a cég teljes működésének középpontjába.
A Google Cloud egyik legnagyobb erőssége, hogy itt az AI nem kiegészítő, hanem alapértelmezett része a platformnak. A videóban szó lesz a Gemini modellcsaládról, a Vertex AI-ról, az adatplatformok szerepéről, és arról is, hogy kinek lehet jó választás a GCP.
Azt is elmondom, mikor nem ideális a Google Cloud, például klasszikus enterprise lift-and-shift megközelítés esetén.
Amikor pár éve az AI megjelent, sokan érezték úgy, hogy „elveszik a munkát”. Erről, sokat beszéltünk a képzéseimen is. Aztán kiderült, hogy nem elvette, hanem átalakította. Kevesebb manuális feladat, több kreatív dolog. Kevesebb tűzoltás, több tervezés. Már akkor is azt jósolták, hogy hamarosan az AI írja a programokat és alkalmazásokat.
Azóta is ugyanez történik újra, csak gyorsabban.
Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban látom azt, hogy fejlesztők nem azért írnak kevesebb kódot, mert lusták lennének, hanem mert nincs már értelme mindent kézzel megírni. Az AI nem „segít”, hanem konkrét munkarészeket vesz át. És ez most először nem elméleti vita, hanem napi gyakorlat.
Egy friss írásban a Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei egészen konkrét állítást fogalmazott meg: szerinte 6–12 hónapon belül az AI képes lesz elvégezni a szoftverfejlesztők munkájának nagy részét, akár egészét is.
Ez a mondat önmagában félrevezető lenne. A részletek viszont sokkal érdekesebbek.
Amodei szerint az Anthropicnál már most dolgoznak olyan mérnökök, akik egyáltalán nem írnak kódot. Az AI generálja, ők pedig szerkesztik, ellenőrzik és döntéseket hoznak. Ez nem kísérlet, hanem működő munkamodell.
Az állítások szerint ehhez a Claude Opus 4.5 modellt használják, és az Anthropic egyik új terméke, a Cowork, szinte teljes egészében AI által generált kóddal készült el, nagyjából másfél hét alatt. A projekt mögött álló Boris Cherny pedig azt nyilatkozta, hogy az elmúlt hónapban a Cowork-höz való hozzájárulásainak 100%-át AI írta, ő pedig szerkesztett és irányított.
Ez fontos pont: nem arról van szó, hogy „a gép mindent megold”, hanem arról, hogy a fejlesztői munka súlypontja eltolódik.
És itt jön az a kérdés, amit szerintem érdemes feltenni. Nem az a kérdés, hogy eltűnnek-e a fejlesztők. Hanem az, hogy mivé válik a fejlesztői munka, hol lesz az emberi hozzáadott érték, és mit jelent ez cloud, DevOps, architect és platform oldalról.
Amit ma az AI nagyon hatékonyan csinál, az a repetitív, szabályalapú munka. API-k váza, CRUD logika, config fájlok, pipeline-ok első verziói, Terraform sablonok. Ezek eddig is sok időt vittek el, és kevés valódi üzleti döntést igényeltek. Ha ezt átveszi egy eszköz, az nem veszteség, hanem felszabaduló kapacitás.
Viszont vannak határok, és ezt az eredeti cikk is hangsúlyozza.
Több, egymástól független szakember is kritikát fogalmazott meg. David Heinemeier Hansson, a Ruby on Rails megalkotója szerint az AI-alapú kódolási eszközök még nem érik el egy junior fejlesztő megbízhatóságát, különösen akkor, amikor valódi üzleti rendszerekről, nem pedig demókról van szó.
Hasonlóan óvatosan fogalmazott Matt Garman, az Amazon Web Services vezetője is. Szerinte a junior fejlesztők kiszorítása rövid távon hatékonynak tűnhet, de hosszú távon veszélyes, mert ők jelentik a jövő szakmai utánpótlását. Ha nincs tanulási út, nem lesz tapasztalt szakember sem.
Sok fejlesztő gyakorlati tapasztalata is ezt erősíti meg. Az AI gyakran jól működik izolált példákon, de valós rendszereknél rendszeresen hibázik – én is sokszor tapasztalok hasonlókat – , főleg igen speciális esetekben és biztonsági kérdéseknél. Ezeknél a hibáknál pedig nem hivatkozhatunk arra, hogy „ezt az AI írta”.
Cloud és DevOps szemmel nézve számomra egyértelmű a kép. Kevesebb lesz a kézzel írt kód, de nagyobb lesz a felelősség. Több architekturális döntés, több költség- és security kompromisszum, több platform-szintű gondolkodás. Nem az tűnik el, aki ért a rendszerekhez, hanem az a szerep, amely csak végrehajt.
Az eredeti cikk konklúziója szerint a szoftverfejlesztői szakma nem szűnik meg, de példátlan tempóban alakul át. A mérnökök egyre inkább olyan szerepbe kerülnek, amit talán legjobban úgy lehet leírni, hogy AI-t irányító és felügyelő szakemberek lesznek. Kevesebb aktív gépelés, több döntés, több kontroll.
Ha ebből egy dolgot érdemes hazavinni, az szerintem ez:
Nem az a kérdés, hogy az AI tud-e kódot írni. Hanem az, hogy te tudod-e, mit miért íratsz meg vele.
Ha ezek a kérdések benned is felmerülnek, érdemes róla beszélni. Írj nyugodtan, szívesen megosztom a saját tapasztalataimat.
Az elmúlt években látványosan felgyorsult a mesterséges intelligencia fejlődése. Ami pár éve még kísérleti játéknak tűnt, ma már napi szinten segít fejlesztésben, elemzésben, ügyféltámogatásban vagy akár tartalomkészítésben. Én is végigkövettem ezt az utat az első, még bizonytalan válaszokat adó modellektől egészen a mai, komplex rendszerekig. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a ChatGPT 5.2 megjelenése, ami egyértelműen nem csak egy apró frissítés, hanem egy fontos lépcsőfok lehet.
Ez egy új verziója az 5-ös modellnek, amitől én azt várom, hogy nem lesz olyan mogorva és merev. Habár meg kell jegyezni, hogy nemrég érkezett frissítés, hogy kiválasztható az 5.1-es modellhez a beszédstílusa, sokat javított az 5-ös okozta csalódáson. A 5.2 azonban már alapjaiban próbál reagálni ezekre az észrevételekre, nem csak felszíni finomhangolással.
Kezdjük azzal, hogy mit jelent a ChatGPT 5.2 a gyakorlatban. Ez jelenleg az OpenAI legfejlettebb, úgynevezett „frontier” modellje, amelyet kifejezetten valós feladatokra és agent jellegű működésre optimalizáltak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem csak válaszol egy kérdésre, hanem képes hosszabb folyamatokban gondolkodni, eszközöket használni, és több lépésen keresztül eljutni egy eredményig.
A frontier modell kifejezés az aktuálisan elérhető legfejlettebb, technológiai élvonalat képviselő AI modelleket jelenti. Ezek a modellek mutatják meg, meddig jutott el adott pillanatban a mesterséges intelligencia képességekben, például gondolkodásban, kódolásban, képfeldolgozásban vagy komplex feladatok megoldásában. Jellemzően nem tömegfelhasználásra optimalizáltak, hanem új határokat feszegetnek, és irányt mutatnak a következő generációs, szélesebb körben elérhető modellek számára.
Kontextus kezelés
Az egyik legfontosabb előrelépés a hosszú kontextus kezelése. Egyszerűen fogalmazva: a modell sokkal jobban megérti a hosszú dokumentumokat, összetett leírásokat vagy „adatgazdag” anyagokat. Ha például egy több oldalas specifikációról, riportokról vagy vegyes, nem teljesen egyértelmű információkról van szó, a 5.2 lényegesen stabilabban tartja a fonalat – Állítja az OpenAI. Nem véletlen, hogy olyan cégek számoltak be erről pozitívan, mint a Notion, a Box vagy a Databricks.
AgenticAI
Szintén komoly előrelépés történt az eszközhívások terén. A ChatGPT 5.2 jobban tud külső rendszerekhez, API-khoz vagy belső funkciókhoz nyúlni, és ezek használatát megbízhatóbban illeszti bele egy hosszabb folyamatba. Ez azoknál a megoldásoknál különösen fontos, ahol az AI nem csak „beszélget”, hanem ténylegesen műveleteket végez, adatot kér le, majd az eredményt tovább dolgozza fel.
Vizuális képességek
A modell jelenleg az OpenAI legerősebb látásalapú megoldása. Diagramok, dashboard-ok, felhasználói felületek értelmezésében több mint 50 százalékkal csökkentek a hibák. Ez nekem azért különösen érdekes, mert egyre több üzleti alkalmazás és belső rendszer vizuális elemekre épül, ahol eddig az AI gyakran félreértelmezett összefüggéseket.
Kódírás
Fejlesztői szemmel a kódolási képességek erősödése sem elhanyagolható. A ChatGPT 5.2 átveheti a vezetést is a komplex programozási feladatokat mérő benchmark-okon. Nem csak új kód generálásában jobb, hanem hibakeresésben, refaktorálásban és meglévő rendszerek javításában is. Ez nem azt jelenti, hogy kivált egy fejlesztőt, de nagyon komoly gyorsító eszközzé válik a mindennapi munkában.
Túlgondolás?
Technikai szempontból fontos újdonság, hogy a modell a feladat bonyolultságához igazítja a gondolkodását – Hurrá! Ez az ahol az 5.1-es modell is megbukott. Jó hír, hogy az API-ban külön beállítható, mennyi „érvelési energiát” használjon: a legegyszerűbb válaszoktól egészen az extra magas szintű, mély elemzésekig. Ez nem csak minőségi, hanem költségszempontból is releváns, mert pontosabban lehet optimalizálni a felhasználást.
Drágább lett, de nem mindenkinek
Az árakról is érdemes őszintén beszélni. A ChatGPT 5.2 körülbelül 40 százalékkal drágább, mint az 5-ös és az 5.1-es verziók. Ugyanakkor a gyorsítótárazott bemenetekre jelentős kedvezmény jár, és elérhető különböző feldolgozási módokban, beleértve a batch feldolgozást is. Ez azt jelzi, hogy a modell elsősorban professzionális, üzleti és fejlesztői felhasználásra lett pozícionálva.
A remény
Összességében én úgy látom, hogy a ChatGPT 5.2 egy érettebb, kiegyensúlyozottabb lépés előre. Nem forradalmi abban az értelemben, hogy mindent újraírna, de nagyon határozottan a „használhatóbb AI” irányába mozdul. Ha az 5-ös modell kicsit hűvös és merev volt, a 5.2 már inkább egy jól képzett, megbízható munkatárs benyomását kelti. Kezdőknek pedig azért különösen érdekes, mert jól mutatja, merre tart az AI: kevesebb látványos ígéret, több valódi, mindennap használható fejlődés.
Remélem hosszútávon sikerül kellemesen csalódnom ebben a modellben, ugyanis, jelenleg szinte teljesen átálltam Claude Sonnet 4.5 és Claude Opus 4.5 modellek pro verzióinak használatára. Nem csupán a mindennapokban, hanem a kódolásban is.
Nem rég fejeztem be egy videós képzési anyagot a Mentor Klub részére, ahol a résztvevők megismerhették az Azure-on belül elérhető OpenAI megoldásokat. Ennek részeként bemutattam az Azure OpenAI Studio felületét is, ami valójában az Azure AI Foundry egyik funkcionális eleme. Mindkettőt elég gyakran használom, különböző projektekben és különböző célokra. Hogy éppen melyik a jobb egy adott feladathoz, azt többnyire az aktuális projekt igényei döntik el.
A Microsoft azonban az elmúlt hónapokban egy olyan változtatást indított el, amely alapjaiban alakítja át azt, ahogyan eddig AI-megoldásokat építettünk Azure-ban. A Foundry platform fokozatosan átveszi az Azure OpenAI Studio szerepét, kiszélesítve annak lehetőségeit és egységesítve az AI-fejlesztés teljes ökoszisztémáját.
Mi volt az Azure OpenAI Studio szerepe
A Microsoft az Azure OpenAI Studio felületet arra hozta létre, hogy egyszerű legyen kipróbálni és tesztelni az Azure által kínált OpenAI modelleket. A felület segítségével lehetett:
modelleket kipróbálni egy játszótérben
finomhangolt modelleket kezelni
API-végpontokat és kulcsokat elérni
kötegelt feldolgozást és tárolt befejezéseket használni
értékeléseket futtatni
és még sok hasznos AI programozást segítő funkciót.
Az Azure OpenAI Studio azonban alapvetően egy modelltípusra, az Azure által értékesített OpenAI modellekre épült. Ez a projektjeim során is érezhető volt: ha más modellgyártó megoldását szerettem volna használni, akkor azt külön kellett integrálni vagy külső szolgáltatásból kellett elérni.
Ez az a pont, ahol a Foundry teljesen más szemléletet hoz.
Mit kínál a Microsoft Foundry?
A Microsoft Foundry egy egységes AI-platform, amely több modellszolgáltatót, több szolgáltatást és teljes életciklus-kezelést egy felületre hoz. A Microsoft Learn dokumentum így fogalmaz: a Foundry egy nagyvállalati szintű platform, amely ügynököket, modelleket és fejlesztői eszközöket egy helyen kezel, kiegészítve beépített felügyeleti, monitorozási és értékelési képességekkel .
A legfontosabb különbségek a következők.
Széles modellkínálat
Az Azure OpenAI-val szemben a Foundry nem korlátozódik egyetlen gyártóra. Elérhetők többek között:
Azure OpenAI modellek
DeepSeek
Meta
Mistral
xAI
Black Forest Labs
Stability, Cohere és más közösségi modellek
És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Ügynökszolgáltatás és többügynökös alkalmazások (AgenticAI)
A Foundry API kifejezetten ügynökalapú fejlesztéshez készült, ahol több modell és komponens együttműködésére van szükség.
Egységes API különböző modellekhez
A Foundry egységes API-t biztosít, így a fejlesztőnek nem kell minden gyártó logikáját külön megtanulnia.
Vállalati funkciók beépítve
A Foundry felületén eleve jelen vannak:
nyomkövetés
monitorozás
értékelések
integrált RBAC és szabályzatok
hálózati és biztonsági beállítások
Gyakorlatilag, minden ami a nagyvállalati és biztonságos működéshez elengedhetetlen.
Projektalapú működés
A Foundry projektek olyan elkülönített munkaterületek, amelyekhez külön hozzáférés, külön adatkészletek és külön tároló tartozik. Így egy projektben lehet modelleket, ügynököket, fájlokat és indexeket is kezelni anélkül, hogy más projektekhez keverednének.
Amikor még csak Azure OpenAI-val dolgoztam, előfordult, hogy egy ügyfél Meta vagy Mistral modellt szeretett volna kipróbálni összehasonlításként. Ezt külön rendszerben kellett megoldani. A Foundry megjelenésével ugyanabban a projektben elérhetővé vált:
GPT-típusú modell
Mistral
Meta
DeepSeek
és még sok más
Egy projekten belül egyszerre lehet kísérletezni, mérni és értékelni különböző modellek viselkedését.
Mit jelent ez a felhőben dolgozó szakembereknek
A Foundry nem egyszerűen egy új kezelőfelület. A gyakorlati előnyei:
Egységes platform, kevesebb különálló eszköz
Könnyebb modellválasztás és modellváltás
Átláthatóbb üzemeltetés, biztonság és hálózatkezelés
Bővíthető modellkínálat
Konszolidált fejlesztői élmény és API
A dokumentáció többször hangsúlyozza, hogy a Foundry nemcsak kísérletezésre, hanem üzleti szintű, gyártásra kész alkalmazásokra is alkalmas. Ez a mindennapi munkában is érezhető.
Miért előnyös ez a vállalatoknak
A vállalatok számára a Foundry több szempontból stratégiai előrelépés:
Egységes biztonsági és megfelelőségi keretrendszer
Több modellgyártó támogatása egy platformon
Könnyebb üzemeltetési kontroll
Gyorsabb AI-bevezetési ciklus
Rugalmasabb fejlesztési irányok
A Foundry megjelenésével a cégek már nem csak egyetlen modellre vagy ökoszisztémára építenek, hanem több szolgáltató képességét is bevonhatják anélkül, hogy töredezett lenne a rendszer.
Tulajdonság
Azure OpenAI
Foundry
Közvetlenül az Azure által értékesített modellek
Csak Azure OpenAI
Azure OpenAI, Black Forest Labs, DeepSeek, Meta, xAI, Mistral, Microsoft
Partner és Közösség modellek a Marketplace-en keresztül – Stability, Cohere stb.
✅
Azure OpenAI API (köteg, tárolt befejezések, finomhangolás, értékelés stb.)
Az Azure OpenAI Studio jó kiindulási pont volt az Azure AI-képességeinek megismerésére és modellek kipróbálására.
A Microsoft Foundry azonban túlnő ezen a szerepen: egységes platformot biztosít a teljes AI-fejlesztési életciklushoz, több modellgyártóval és kiterjesztett vállalati funkciókkal.
A Microsoft nem leváltja az Azure OpenAI-t, hanem beépíti egy nagyobb, átfogóbb rendszerbe. Ez a lépés hosszú távon kiszámíthatóbb, hatékonyabb és sokkal rugalmasabb AI-fejlesztést tesz lehetővé.
Amikor az OpenAI bejelentette a ChatGPT Atlas-t, azonnal letöltöttem és feltelepítettem a gépemre, hogy kipróbáljam. Első gondolatom az volt, hogy a ChatGPT vastagkliensét használom. Majd ahogy elmélyedtem benne, rájöttem, hogy ez egy teljesen más megközelítése az internetezésnek.
Az AI alapvetően a kérdéseinkre válaszol és az utasításainkat követi, de közben teljesen kihasználja azt, hogy ez egy böngésző. Amikor egy linkre kattintok a megszokott kinézetű chat-ablakban, osztott képernyőn megnyílik a weboldal. Itt lehetőségem van arra, hogy a megnyitott weboldal tartalmaival kiegészítve beszélgessek tovább az AI-val. Ez olyan érzés, mintha a GitHub CoPilot-ot használnám a Visual Studio Code-ban – csak éppen a teljes interneten.
Szerintem ez mindenképpen egy új dimenzióba helyezi az online böngészést. Talán ahhoz tudnám hasonlítani, amikor Elon Musk előrukkolt a Tesla-val, vagy Steve Jobs bemutatta az első iPhone-t. És ezen hasonlatokban nem arra gondolok, hogy valami forradalmian újat mutattak be, hanem arra, hogy újragondolták azt, amit addig ismertünk. A ChatGPT Atlas is ilyen – az internetes élményt formálja újra, alapjaiban.
Amit viszont nem értek: miért nem a Google-nak jutott ez eszébe? Megöregedtek? Elfáradtak? A Google mesterséges intelligencia-kiegészítése a keresőben amúgy is inkább vicces, mint hasznos. Nem ezt vártam. Bár tudom, ha a keresőóriás meglépte volna azt, amit most az OpenAI az Atlas-szal, akkor elesett volna sok milliárdnyi reklámbevételtől.
Nem véletlen, hogy az elmúlt egy évben már nem használom a Google keresőjét – egyszerűen elavult és szinte használhatatlan. A ChatGPT Atlas viszont megmutatta, hogyan nézhet ki a böngészés a jövőben, ha a mesterséges intelligencia nem csak válaszol, hanem valóban együtt gondolkodik velem.
Amikor a böngésző és az AI összeér, megszűnik a határ az információ és a megértés között. Nem kell külön keresnem, olvasnom, értelmeznem, majd kérdeznem – a rendszer ezt mind egyben teszi. Az Atlas nem egyszerűen egy böngésző: ez az első olyan felület, ahol az internet és az AI világa egyesül. És ahogy most látom, ez csak a kezdet.
Mitől különleges ez a böngésző?
A ChatGPT Atlas nem egyszerűen egy új termék, hanem az internethasználat újragondolása. Az OpenAI szerint ez a böngésző „a ChatGPT-vel a középpontban” készült, és célja, hogy a felhasználó munkáját, kontextusát és eszközeit egyetlen, intelligens felületen egyesítse.
A tavalyi évben a ChatGPT-ben megjelent a keresés funkció, amely azonnal az egyik legnépszerűbbé vált. Most azonban az OpenAI ezt a funkcionalitást egy teljes böngészőbe emelte át. Az Atlas lehetővé teszi, hogy a ChatGPT mindenhol ott legyen – megértse, mit csinálok, és segítsen anélkül, hogy másik oldalt vagy alkalmazást kellene megnyitnom.
A böngésző emlékezete („Browser memories”) teljesen opcionális, és a felhasználó kezében marad az irányítás – az adatok bármikor törölhetők, archiválhatók, vagy kikapcsolható a funkció.
Agent mód: Ez az egyik legizgalmasabb rész – bizonyos előfizetési szinteken (Plus, Pro, Business) elérhető. Az Agent (ügynők) mód segítségével az AI nem csak beszélget, hanem „kattint, navigál, feladatokat végez” a böngészőn belül. Például: „Keresd meg ezt az éttermet, rendeld meg az alapanyagokat”, „Készíts piackutatást a versenytársakról, majd írj belőle összefoglalót” – mindez anélkül, hogy külön programban kellene dolgoznom.
Az OpenAI hangsúlyozza, hogy a biztonság és adatvédelem kiemelt: az AI nem fér hozzá automatikusan a fájlrendszerhez, nem futtat kódot, és minden érzékeny műveletnél megerősítést kér a felhasználótól. Az Atlas jelenleg macOS-re áll rendelkezésre, más platformokra (Windows, iOS, Android) hamarosan érkezik.
Hol tart most és mit érdemes tudni?
Az Atlas most indul – egy ígéretes, de még fejlődő termék. A korai felhasználói élmények szerint bár az integráció izgalmas, néhány funkció még finomításra szorul. Például a keresési eredmények listája korlátozott, és a folyamatok még nem mindig zökkenőmentesek. Biztonsági szakértők figyelmeztettek, hogy az AI-alapú böngészők érzékenyek lehetnek a „prompt-injection” típusú támadásokra – vagyis olyan webes instrukciókra, amelyek képesek befolyásolni az AI viselkedését. Az OpenAI szerint dolgoznak a védelem erősítésén.
Miért érdekes ez nekünk?
Ha kezdő vagy az AI és az internetes böngészés ilyen modern formái felé, akkor az Atlas számunkra több okból is izgalmas:
Egyszerűbbé tesszük az internetezést: nem kell külön alkalmazást megnyitni, nem kell másolgatni-beilleszteni a tartalmakat a ChatGPT-be – mindent egy helyen tehetek.
Azonnali segítséget kapok: ha találok egy weboldalt, és nem vagyok biztos a tartalmában, az AI-val azonnal beszélhetek róla: „Mi a lényege?”, „Mi az, amit kiemelnél?”, „Hol van erre alternatív forrás?” – így nem csak passzívan olvasok, hanem aktívan gondolkodom.
Több időm marad a tényleges feladatra: mivel az AI képes részmunkákat átvenni (pl. Agent mód), nekem nem kell annyit kattintgatnom – az értelmezésre, döntéshozatalra koncentrálhatok.
Ha vállalati környezetben dolgozom, akkor ez komoly lehetőség: gyorsabban készíthetek elemzést, összegzést, mert a böngészőm és az AI egyben van.
Összegzés
Én úgy látom, hogy a ChatGPT Atlas nem csupán egy új böngésző. Ez egy lépés afelé, hogy a webes szokásunk egyre inkább „agentikus” legyen – vagyis a rutinmunkákat átruházhassuk egy intelligens asszisztensre, miközben mi a lényegre koncentrálhatunk.
Ez egy hatalmas erejű eszköz, amelytől nem magát az AI-tól kell tartanunk, hanem attól, hogy mi emberek talán még nem nőttünk fel a felelősségteljes használatához.
Azért, mint minden AI alapú megoldást, ezt is kezeljük a helyén. Ne hagyatkozzunk rá mindig!
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén az elmúlt években hatalmas a hype. Egyre több vállalat szeretné az adatait hatékonyabban használni, előrejelzéseket készíteni, automatizált döntéstámogatást bevezetni. A probléma legtöbbször az, hogy a gépi tanulás bevezetéséhez általában Data Scientist-okra (adatkutató, adatszakértő), fejlesztőkre és komoly programozói háttérre van szükség. Emellett a megfelelő minőségű eredmény hihetetlenül sok adatot ás így rengeteg időt kíván.
Ezt a belépési korlátot oldja fel az Amazon Web Services (AWS) egyik szolgáltatása, a SageMaker Canvas, amely a NoCode megközelítésnek köszönhetően egyszerűsíti le a gépi tanulás folyamatát.
Mi az a SageMaker Canvas?
A SageMaker Canvas az AWS SageMaker család része, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy kódírás nélkül is lehessen prediktív modelleket létrehozni. A felület egy vizuális, drag-and-drop alapú eszköz, ahol a felhasználó a teljes gépi tanulási folyamatot végigviheti:
adatforrások csatlakoztatása,
adattisztítás és előfeldolgozás,
modellépítés és tanítás,
predikciók készítése és megosztása.
Mindez úgy történik, hogy közben nincs szükség Python-kódra vagy statisztikai algoritmusok mély ismeretére. A Canvas a háttérben az AWS erőforrásait használja, és automatikusan a legmegfelelőbb algoritmusokat választja ki az adott feladathoz.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A SageMaker Canvas első lépésként adatkapcsolatok felépítését teszi lehetővé. Ide csatolhatók CSV fájlok, Amazon S3-ban tárolt adatok, vagy akár relációs adatbázisok. Ezután a rendszer segít az adatok előkészítésében:
hiányzó értékek kezelése,
duplikált sorok kiszűrése,
típuskonverziók,
vizualizációk létrehozása az adatok megértéséhez.
A következő lépés a modellépítés, ahol a felhasználónak mindössze ki kell választania, hogy milyen típusú előrejelzést szeretne: például osztályozás (igen/nem döntés), regresszió (számérték előrejelzés) vagy idősort elemző predikciók. A Canvas az AutoML (automated machine learning) módszereit használja: több algoritmust futtat párhuzamosan, és kiválasztja a legjobban teljesítőt.
A modell elkészülte után a felhasználó azonnal kipróbálhatja a predikciókat. Például új adatokat adhat meg, és megnézheti, hogyan reagál a modell. A végeredmény exportálható és megosztható másokkal, vagy integrálható üzleti folyamatokba.
Erősségei
NoCode használat – Teljesen grafikus, kódírás nélküli környezet.
Gyors prototípus-készítés – Az üzleti oldalon dolgozó kollégák gyorsan tudják validálni ötleteiket.
AWS integráció – Könnyen összekapcsolható más AWS szolgáltatásokkal (pl. S3, Redshift).
Automatizált modellezés – Nem szükséges az algoritmusok közötti választás, a Canvas maga találja meg a legjobbat.
Vizualizációk és magyarázhatóság – Grafikonokkal és elemzésekkel segít megérteni, hogy a modell miért hozott adott döntést.
Korlátai
Komplex projektekhez kevés – Ha speciális algoritmusokra vagy finomhangolásra van szükség, a Canvas már nem elegendő.
Adatminőség (kritikus) – A rossz adat nem ad jó eredményt, még akkor sem, ha az eszköz egyszerű.
Költségvonzat – A Canvas mögött futó számítások AWS erőforrásokat igényelnek, amelyek költsége gyorsan nőhet nagy adatállományoknál.
Nem minden üzleti kérdésre jó – A modell típusai korlátozottak, így nem minden problémát lehet vele lefedni.
Kapcsolódó AWS megoldások a SageMaker Canvas mellett
A SageMaker Canvas önmagában is hasznos NoCode eszköz, de az AWS-en belül több kapcsolódó szolgáltatás is erősíti a képességeit. Ezek együtt egy teljes gépi tanulási életciklust fednek le:
Amazon SageMaker Studio A Canvas „profi testvére”. Egy teljes körű fejlesztői környezet (IDE), ahol adattudósok és fejlesztők kódolva készíthetnek és finomhangolhatnak modelleket. A Canvas felhasználói gyakran ide továbbítják a sikeres prototípusokat további optimalizálásra.
Amazon S3 Az egyik legfontosabb adatforrás és adattár. A legtöbb felhasználó ide tölti fel a modellhez használt nyers adatokat, amelyekhez a Canvas közvetlenül kapcsolódhat.
Amazon Redshift Ha a vállalat nagy mennyiségű strukturált adatot kezel adatbázisban, a Canvas képes közvetlenül csatlakozni a Redshifthoz, és onnan beolvasni az adatokat modellezéshez.
AWS Glue Adat-előkészítési és ETL (Extract, Transform, Load) folyamatokhoz használható. Segít megtisztítani és átalakítani az adatokat, mielőtt azok a Canvas-ba kerülnek.
Amazon QuickSight Az előrejelzések és eredmények vizualizálásához használható BI (Business Intelligence) eszköz. A Canvas által készített predikciók integrálhatók QuickSight dashboardokba, így az üzleti döntéshozók egyszerűen láthatják az elemzések eredményeit.
AWS Identity and Access Management (IAM) Fontos kiegészítő, amely biztosítja, hogy a különböző felhasználók csak a számukra engedélyezett adatokhoz és Canvas-funkciókhoz férjenek hozzá.
Ezek a szolgáltatások együtt alkotják azt a környezetet, ahol a SageMaker Canvas valóban ki tudja bontakoztatni a NoCode gépi tanulási lehetőségeit: a nyers adatok betöltésétől kezdve a modellezésen át egészen az üzleti irányítópultokig.
Kinek való a SageMaker Canvas?
A Canvas ideális választás azok számára, akik szeretnének a gépi tanulás világába belépni, de nem rendelkeznek fejlesztői tudással. Például:
Üzleti döntéshozók: gyors előrejelzésekhez, üzleti forgatókönyvek modellezéséhez.
Adatelemzők: akik szeretnének kódírás nélkül kísérletezni ML-modellekkel.
Oktatók és diákok: akik bevezetésként ismerkednek a gépi tanulással.
Kisebb cégek: ahol nincs külön adatkutató csapat, de mégis szeretnének adatvezérelt döntéseket hozni.
Jöjjön egy példa
Képzeljünk el egy üzletláncot, amelynek több telephelye van Magyarország különböző városaiban. A vállalat rendelkezik több évre visszamenőleg bevételi adatokkal, beleértve a világjárvány időszakát is. A cég elemzői most a vezetőség számára szeretnének egy minimum hat hónapos előrejelzést (predikciót) készíteni minden egyes üzlet jövőbeli bevételére.
A SageMaker Canvas lehetővé teszi, hogy az elemzők feltöltsék az eddigi adatokat, és kiegészítsék azokat olyan külső tényezőkkel, mint például a magyarországi nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. Így a modell nemcsak a múltbeli trendekből tanul, hanem figyelembe tudja venni azokat az időszakokat is, amikor az üzletek forgalma rendszerint megváltozik.
Miért tökéletes megoldás erre a Canvas?
Nincs szükség programozói tudásra, az elemzők önállóan tudják használni
Könnyen integrálhatók külső tényezők, például ünnepnapok vagy speciális időszakok
Gyorsan elkészíthető prototípus, ami azonnali üzleti értéket ad
A modell eredményei egyszerűen megoszthatók a vezetőséggel, vizualizációk formájában
Az így elkészült prediktív modell pontosabb előrejelzéseket ad a bevételekre, ami segíti a vezetőséget a készletezésben, a munkaerő-beosztás megtervezésében, valamint a marketingkampányok időzítésében.
Összegzés
A SageMaker Canvas az egyik legígéretesebb NoCode eszköz arra, hogy a gépi tanulás világát közelebb hozza azokhoz, akik nem fejlesztők vagy adatkutatók. Könnyű használata révén üzleti szakemberek is képesek lesznek prediktív modelleket készíteni, és ezzel adatvezérelt döntéseket hozni. Bár nem helyettesíti a szakértői munkát, remek eszköz gyors prototípusokhoz, hitelesítéshez és az AI használatának bevezetéséhez egy szervezetben.
