Többször mutattam már be LLM-eket korábban. A mesterséges intelligencia világában azonban nagyon magas fordulaton pörögnek a dolgok. Ennek megfelelően várható volt, hogy újabb LLM fejlesztés érkezik ezen a nyáron. 2025. augusztus 7-én az OpenAI bemutatta GPT‑5-öt, a legújabb, legfejlettebb mesterséges intelligencia modelljét. Most a GPT‑5 működését, erősségeit, lehetőségeit és korlátait szeretném bemutatni.
Mi az a GPT-5?
A GPT-5 egy olyan mesterséges intelligencia, amely képes automatikusan eldönteni, hogy a gyors válaszokra optimalizált modellt vagy a részletesebb, alaposabb gondolkodást végző („thinking”) modellt használja. A választás valós időben történik, a kérdés bonyolultsága és a felhasználó célja alapján. A GPT-5 mindenki számára elérhető: a Plus és Pro előfizetők nagyobb használati kerettel dolgozhatnak, a Pro csomag előfizetői pedig hozzáférhetnek a fejlettebb „thinking-pro” változathoz is.
Erősségei
Széles körű szakértői teljesítmény: kiváló képességekkel rendelkezik kódolásban, matematikában, írásban, egészségügyben és bonyolult feladatokban is.
Hatékonyság és racionalitás: gyorsabb válaszokat ad, kevesebb téves információt (hallucinációt), és jobb strukturáltságot nyújt.
Fejlett kódolási képességek: a SWE‑bench Verified kódolási teszten 74,9%-os eredményt ért el, szemben az o3 elődjének 69,1%-ával, miközben kevesebb eszközhívást és tokenfogyasztást igényelt OpenAI.
Felhasználóbarát működés: az intelligens router rendszer automatikusan kiválasztja a feladatnak legjobban megfelelő modellt, megkönnyítve ezzel a használatot különösen kezdőknek.
Integrációk és személyre szabás (Ügynökökkel): Gmail és Google Naptár csatlakozással, valamint személyiségtónus‑beállításokkal bővül a felhasználói élmény.
Lehetőségei
Mindenki közelebb az intelligens asszisztenshez: olvasók, értékesítők, pénzügyi szakemberek mind profin kidolgozott tartalmakat generálhatnak, adatokat összefoglalhatnak vagy folyamatokat optimalizálhatnak akár extra előképzettség nélkül.
Fejlesztők hatékonyabb eszköze: komplex hibák felismerésére, több lépéses feladatok kezelése, teljes körű fejlesztési folyamatok támogatása.
Soknyelvű hozzáférés: nyelvi képességek fejlesztése, így globálisan is szélesebb körben alkalmazható. A magyar nyelvet is tovább csiszolták.
Korlátai
Nem általános mesterséges intelligencia (AGI): bár a GPT-5 teljesítménye sok területen egy PhD-szintű szakértőhöz mérhető, nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy önállóan, folyamatosan tanuljon és bármilyen feladatot megoldjon, mint egy ember. Ez azt jelenti, hogy a GPT-5 egy rendkívül fejlett eszköz, de nem az a fajta univerzális mesterséges intelligencia, amely minden helyzetben képes emberi szintű gondolkodásra és döntéshozatalra.
Teljesítmény-ingadozás: eddigi tapasztalatok alapján az automatikus modellválasztás néha bizonytalan minőséget eredményez.
Régebbi modellek korlátozott elérhetősége: GPT‑4 és korábbi modellek már nem állnak a legtöbb felhasználó rendelkezésére, ami szerintem prolémás.
Használati korlátok inaktív felhasználóknak: ingyenes felhasználók díjmentes hozzáférést kapnak, de szigorúbb használati korlátokkal kell számolniuk.
Összegzés
A GPT-5 technológiailag kiemelkedően fejlett, mégis időnként meglepően korlátozottnak tűnik, mintha bizonyos helyzetekben gyengébben teljesítene, mint elődei. Tartalmazza a gyors reagálást, a mélyebb gondolkodást, támogat fejlesztőknek és üzleti felhasználóknak egyaránt, miközben a felhasználói élményt helyezi előtérbe. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani a jelenlegi korlátokat, mint az AGI hiánya, teljesítmény-ingadozás vagy a régebbi modellek eltűnése.
Érthető az irány, de egyelőre további fejlesztésre szorul az általános mesterséges intelligencia irányába.
A mesterséges intelligencia (MI) világa folyamatosan látványos fejlődést mutat. Az egyik legérdekesebb irány a VLM, vagyis a Vision Language Model technológia. Ezek a modellek nemcsak szövegeket értenek meg, mint a hagyományos nyelvi modellek (LLM-ek), hanem képeket is képesek értelmezni.
Koncepció – Mit jelent a VLM?
A VLM (Vision Language Model) olyan mesterséges intelligenciát takar, amely egyszerre képes szöveges és képi információt értelmezni. Ez új szintre emeli az MI lehetőségeit, hiszen az eddigi rendszerek vagy csak szöveggel, vagy csak képpel dolgoztak. A VLM viszont multimodális: a kettőt egyszerre kezeli.
Hasonlat – Mintha egy gyerek könyvből tanulna
Képzeljünk el egy kisgyermeket, aki egy képeskönyvet nézeget. Megnézi a képet, majd a szöveg alapján próbálja megérteni, mi történik. A Vision Language Model ugyanezt teszi: képeket lát és szövegeket olvas, majd ezekből közösen von le következtetéseket.
Hol hasznos ez a technológia?
Egészségügy: orvosi képek (pl. röntgen) értelmezése, diagnosztikai támogatás.
Oktatás: multimodális tananyag-elemzés, képekhez kapcsolódó tartalomgenerálás.
Kereskedelem: termékek automatikus leírása képek alapján.
Grafikon- és diagramértelmezés: üzleti jelentések automatikus értelmezése.
Hogyan működik?
A hagyományos LLM (Large Language Model), mint például a GPT, kizárólag szöveggel tud dolgozni. Amikor beírunk egy kérdést vagy dokumentumot, azt a modell token-ekre bontja – ezek a nyelv számszerű leképezései. Az LLM ezeket a token-eket ú.n. figyelmi mechanizmusok segítségével elemzi, feltárja a közöttük lévő összefüggéseket, majd ezek alapján állít elő egy új szöveges választ.
De mi van akkor, ha a dokumentum képeket tartalmaz? Bonyolult grafikon? Szkennelt ábra? Egyhagyományos LLM nem tud mit kezdeni ezekkel. Itt lép be a képbe a VLM.
A VLM úgy működik, hogy egy új modult vezet be: a vision encoder-t. Ez a rész nem szavakat, hanem képeket dolgoz fel. A képből kinyeri a fontos jellemzőket – formákat, textúrákat, éleket, viszonyokat – és ezt egy úgynevezett feature vector-rá alakítja, vagyis egy tömör, számszerű leképezéssé.
Ezek azonban még nem kompatibilisek az LLM szöveges token-jeivel, ezért egy projektor nevű modul átalakítja őket úgynevezett kép-token-ekké. Most már van szöveg-token-ünk és kép-token-ünk, és ezeket együtt tudja kezelni az LLM. A modell ezek után együttesen értelmezi a szöveget és a képet, és ezek összefüggése alapján ad választ.
Például:
VQA (Visual Question Answering): Megmutatunk egy képet egy forgalmas utcáról, és megkérdezzük: „Mi történik itt?” A válasz lehet: „Egy piros lámpánál várakozó autó, gyalogosok átkelnek.”
Képaláírás generálás: Egy kutyát ábrázoló képre a válasz: „Golden retriever labdát kerget egy parkban.”
Számlák vagy bizonylatok feldolgozása: Szkennelt PDF beolvasása után a modell képes kiolvasni a szöveget, struktúrába rendezni, sőt, összefoglalni a lényeget.
Grafikon-elemzés: Egy pénzügyi jelentésben található diagram alapján kérdezhetjük: „Mi a bevételi trend?” – és a modell választ ad rá.
Miért újdonság?
A LLM-ek már régóta képesek értelmes szöveget generálni, de teljesen vakok voltak a képi információkra. A VLM az első valódi megoldás arra, hogy a mesterséges intelligencia ne csak olvasson, hanem „lásson” is. Ez új távlatokat nyit, hiszen az emberi gondolkodás sem csak szavakból áll – képeket, helyzeteket, kontextusokat is értelmezünk.
A technológia azonban nem hibátlan:
A képek feldolgozása sokkal erőforrásigényesebb, mint a szövegé.
A modell hallucinálhat – azaz olyan válaszokat adhat, amelyek jól hangzanak, de nem igazak, mivel statisztikai minták alapján következtet.
Bias (torzítás) is jelen lehet: ha a tanítóadatok túlnyomórészt nyugati kultúrkörből származnak, más régiók képeit félreértelmezheti.
Miért lesz hasznos a jövőben?
A jövő mesterséges intelligenciája egyre inkább hasonlít majd az emberi gondolkodásra. A VLM-ek ezt a folyamatot gyorsítják fel, hiszen már nemcsak beszélnek, hanem látnak is. Ezáltal sokkal hatékonyabban alkalmazhatók például:
összetett döntéshozatalban,
automatizált dokumentumfeldolgozásban,
vagy akár vizuális tanulási rendszerekben.
VLM vs. LLM – Hasonlóságok és különbségek
LLM (Large Language Model)
VLM (Vision Language Model)
Alap
Nagy nyelvi modell
Nagy nyelvi modell + vizuális feldolgozó modulok
Bemenet
Csak szöveg
Szöveg és kép
Képességek
Szövegalapú válaszadás, szövegírás
Szövegalkotás képi információk alapján is
Kontextus
Csak nyelvi összefüggések értelmezése
Nyelvi és vizuális kontextus együttes értelmezése
Felépítés
Tokenizálás → nyelvi feldolgozás
Kép → feature vector → kép-token → közös feldolgozás
Modulok
Csak nyelvi feldolgozás
Vision encoder, projektor, nyelvi feldolgozás együtt
A Vision Language Model nem egy forradalmi újdonság, sokkal inkább a mesterséges intelligencia természetes fejlődési lépése. Az eddigi nyelvi és vizuális modellek ötvözésével a VLM-ek lehetővé teszik, hogy az MI ne csak olvassa, hanem értelmezze is a képi világot.
Ez új lehetőségeket nyit például dokumentumfeldolgozásban, oktatásban vagy egészségügyben – olyan területeken, ahol eddig emberi látásra és megértésre volt szükség. Bár a technológia még fejlődik, az irány egyértelmű: a mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy több érzékszervhez hasonlóan működjön – és ezzel valóban új minőséget képviseljen.
Te hogyan hasznosítanád ezt a tudást a saját területeden?
Az utóbbi hetekben sokat olvastam az OpenAI új fejlesztéseiről, és úgy gondoltam, érdemes megosztanom a legfrissebb tapasztalataimat veletek. Azt tudjuk, hogy a jelenlegi világunkban nincs megállás. Folyamatosan rohanunk, ha kell, ha nem. A mesterséges intelligencia területén pedig ez hatványozottan igaz. A nemrég az OpenAI három vadonatúj modellt mutatott be, amelyek jelentős előrelépést hoznak a mesterséges intelligencia terén, különösen azok számára, akik fejlesztői feladatokhoz keresnek megbízható megoldásokat.
A legfontosabb újdonság a GPT-4.1 család: a GPT-4.1, a 4.1 mini és a 4.1 nano modellek. Ezeket kifejezetten fejlesztőknek szánták, és rengeteget fejlődtek a kódolás, utasításkövetés és funkcióhívások terén. Ami engem a legjobban lenyűgözött, az a kontextuskezelés: akár 1 millió tokenes szöveget is képesek átlátni és értelmezni. Ez a valós projektekben hatalmas segítség, mert végre nem kell trükközni az adatok darabolásával.
Miért kiemelkedő ez a szám? Nekem eddig is a GPT-4o volt a kedvencem, mert valódi programozói társam volt. Azonban voltak korlátai. Sok esetben kellett egy-egy komplex gondolatmenet közepén úgy beszélgetést indítanom, ami lelassította munkát és több esetben frusztrált engem. Az új modelltől azt várom, hogy még jobban segíti a munkám és nem ütközöm a korábban említett korlátokba.
Külön öröm számomra, hogy a GPT-4.1 modellek ismét olcsóbbak lettek (26%-al) az elődjüknél, a GPT-4o-nál. A nano verzió pedig minden eddiginél gyorsabb és költséghatékonyabb – ez például tökéletes, ha kisebb, de sokszor ismétlődő feladatokat automatizálok. Itt Te is kipróbálhatod: GPT-4.1
Nem csak a GPT-4.1 újdonságairól érdemes beszélni. Az OpenAI bemutatta az o3 és o4-mini modelleket is. Ezek az érvelési, logikai feladatokban jeleskednek: kódolás, matematika, tudományos problémák és képfeldolgozás terén is kiemelkedőek. Egyik kedvencem az új válaszfolyamat megjelenítés, amely lépésről lépésre mutatja, hogyan gondolkodik a modell a végső válasz előtt. Ez fejlesztőként hatalmas előnyt jelent, hiszen átlátom az AI döntési logikáját. Eddig is voltak eszközök, amelyekkel figyelemmel lehetett kísérni, de most már ezt beépítettem megkapjuk.
Az elmúlt hetekben egyre több fejlesztőtől olvastam véleményeket, akik már most ezeket a modelleket használják a munkájukhoz. Nem véletlenül: gyorsak, pontosak, olcsóbbak és megbízhatóbbak, mint a korábbi verziók. Én is elkezdtem őket tesztelni a saját projektjeimen, és eddig nagyon pozitív tapasztalataim vannak.
Ha te is érdeklődsz a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása iránt, mindenképp érdemes kipróbálnod ezeket az új modelleket. A hivatalos dokumentációban minden szükséges információt megtalálsz. Ha elakadsz, akkor pedig szívesen segítek neked.
Én már alig várom, hogy mit hoz a következő OpenAI fejlesztés, mert hamarosan itt az újabb. 🙂
Te melyik modellt használod vagy próbáltad már ki?
A mesterséges intelligencia (AI) rendszerek akkor válnak igazán hasznossá, ha képesek külső adatokkal, szolgáltatásokkal és eszközökkel együttműködni. Eddig ezt jellemzően API-k (Application Programming Interface) segítségével oldottuk meg. Ezekhez pedig ügynökökön keresztül csatlakozott az LLM. Ez a multi-agent megközelítés nagyon nagy rugalmasságot adott. Minden specifikus feladatra létrehozhattunk egy-egy dedikált ügynököt (időjárás, EUR árfolyam, forgalmi adatok, stb), majd ezeket közösen használva összetett és lélegzetelállító mutatványokra voltunk képesek.
Azonban, amikor ezek használatát előtérbe helyezzük egy komplex megoldás során, olyan korlátokba ütközünk, amelyek lassítják vagy gátolják a hatékonyságot. Ezen megoldások ugyanis nem túlságosan skálázhatók és egy-egy új ügynök bevezetése időigényes lehet, hiszen egyedileg kell illesztenünk a rendszerbe.
2024 végén azonban az Anthropic bemutatta a Model Context Protocolt (MCP), amely új szabványként forradalmasítja, hogyan adhatunk kontextust a nagy nyelvi modelleknek (LLM-ek).
Mi az MCP koncepciója?
Az MCP egy nyílt szabvány, amely egységesíti az LLM-ekhez érkező kontextus és eszközök integrációját. Úgy kell elképzelni, mint az USB-C portot a laptopodon:
Függetlenül attól, hogy monitort, külső merevlemezt vagy töltőt csatlakoztatsz, a csatlakozás módja szabványos.
Nem számít, ki gyártotta az eszközt, minden működik ugyanazzal a csatlakozóval.
Az MCP pontosan ezt biztosítja az AI alkalmazások, LLM-ek és külső adatforrások között.
Egyszerű hasonlat:
Képzeld el, hogy különböző szakemberek ülnek egy tárgyalóasztalnál – például egy informatikus, egy mérnök, egy értékesítő és egy jogász. Mindannyian más területen profik, de amikor együtt dolgoznak egy problémán, közösen cserélnek információt, hogy teljes képet kapjanak. Az MCP pontosan ezt teszi az AI modellekkel: összekapcsolja őket egy közös „tárgyalóasztalon” keresztül, így együtt tudnak dolgozni anélkül, hogy előre ismerniük kéne egymást.
Miért jó ez nekem?
Az MCP nem csak a fejlesztőknek, hanem a hétköznapi felhasználóknak is előnyös lehet. A mesterséges intelligencia jelenleg sokszor „dobozolt” megoldásként működik: egy-egy alkalmazás egy konkrét dologra jó (tartalomgyártás, zeneírás, képfeldolgozás, stb.), de ha összetettebb kérdésed van, könnyen elakad vagy összezavarodik.
Az MCP előnyei neked, mint felhasználónak:
Sokkal okosabb asszisztensek Olyan AI-t használhatsz majd, ami egyszerre ért a joghoz, egészséghez, utazáshoz, technológiához – mindenhez a saját szakértőjén keresztül, mégis egységes válaszokat ad.
Kevesebb félreértés, pontosabb válaszok A modellek megosztják egymással a rólad szóló fontos kontextust (természetesen adatvédelmi szabályok betartásával), így nem kell ugyanazt elmagyaráznod többször.
Testreszabott élmény, valódi személyre szabás Nem általános válaszokat kapsz, hanem a te helyzetedre szabott megoldásokat, mivel az AI csapatmunka révén jobban átlátja az összképet.
Gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés Képzeld el, hogy egy ügyfélszolgálati AI azonnal megérti a kérdésed, és az adott terület szakértő AI-jától szerzi be a választ – emberi várakozás nélkül.
Az MCP azért jó neked, mert a jövő AI rendszerei érthetőbben, gyorsabban és személyre szabottabban segítenek majd, mintha egy profi ügyintéző csapat dolgozna érted a háttérben.
Mire használható az MCP?
Vállalati asszisztensek Egy chatbot, ami egyszerre ért a HR-hez, IT-hoz és jogi kérdésekhez, különböző modellek bevonásával, de zökkenőmentesen válaszol.
Egészségügyi diagnosztika Különböző AI modellek (pl. képfelismerő, szövegelemző) közösen állítják fel a diagnózist anélkül, hogy bonyolult integrációra lenne szükség.
Kreatív tartalomgyártás Író, képszerkesztő és videószerkesztő AI modellek együttesen készítenek multimédiás anyagokat, mintha egy csapat dolgozna rajta.
Ipari automatizálás Különböző szenzoradatokat elemző modellek valós időben megosztják egymással az információt, optimalizálva a gyártási folyamatokat.
Hogyan működik az MCP?
Az MCP alapja az a képesség, hogy a modellek metaadatokat és kontextus információkat tudnak egységes formátumban megosztani egymással. Ehhez az alábbi elemek szükségesek:
Context Token-ek: Olyan kis egységek, amelyek tartalmazzák az adott modell által értelmezett kontextust, pl. felhasználói szándék, előzmények, fontos paraméterek.
Protokoll szabványok: Meghatározzák, hogy a modellek hogyan kérnek és adnak vissza kontextust. Ez biztosítja az egységes „nyelvet”.
Memória és állapotkezelés: Lehetővé teszi, hogy a modellek ne csak egyszeri választ adjanak, hanem hosszabb távon is „emlékezzenek” az együttműködésre.
Routing és orchestration: Az MCP irányítja, hogy melyik modell mikor és milyen formában kapcsolódjon be a munkafolyamatba.
Architektúra
MCP Host: mint a laptop az USB-C esetében
MCP Client: minden kliens JSON-RPC 2.0 kapcsolaton keresztül kommunikál MCP szerverekkel
MCP Server: képességeket biztosít (pl. adatbázis elérés, kód repository, e-mail szerver)
Alapelemek (primitívek)
Tools: Eszközök vagy műveletek, amelyeket az AI meghívhat (pl. időjárás lekérdezés, naptár esemény létrehozás).
Resources: Csak olvasható adatok, fájlok, adatbázis rekordok.
Prompt templates: Előre definiált prompt sablonok.
Az MCP kliens felfedezheti a szerver képességeit futásidőben, így az AI alkalmazások automatikusan alkalmazkodnak az elérhető funkciókhoz.
Miért újdonság az MCP?
Korábban a modellek integrálása bonyolult, eseti fejlesztést igénylő feladat volt. Minden új modell beillesztéséhez külön interfészeket, adatstruktúrákat kellett készíteni. Az MCP ezt szabványosítja, így a modellek bármikor „plug and play” módon csatlakoztathatók egy közös kontextushoz.
Olyan, mintha az eddig különböző nyelveken beszélő AI modellek hirtelen megtanulnának egy univerzális tárgyalási nyelvet.
Miért lesz hasznos a jövőben?
Gyorsabb fejlesztés: Új modellek integrálása percek alatt megvalósítható lesz, nem hetek vagy hónapok alatt.
Skálázható rendszerek: Egyre komplexebb feladatokra állíthatók össze AI csapatok, anélkül, hogy a rendszerek kezelhetetlenné válnának.
Költséghatékonyság: Egységes protokoll miatt csökken a fejlesztési és üzemeltetési költség.
Valódi AI csapatmunka: Az MCP segítségével nemcsak egy „nagy” modell lesz okos, hanem több kisebb modell együttműködése hoz létre intelligens megoldásokat.
Miben más, mint a Multi-Agent megközelítés?
A Multi-Agent rendszerek is több AI modellt használnak, de általában szoros szabályok és előre definiált interakciók mentén működnek. Ezek gyakran zárt rendszerek, ahol minden ügynök (agent) pontosan tudja, hogy milyen másik ügynökkel és hogyan kell kommunikálnia.
Az MCP ezzel szemben rugalmas és nyitott:
Nincs szükség előre meghatározott kapcsolatokra.
Bármilyen modell képes csatlakozni, ha érti a protokollt.
A kommunikáció dinamikusan, kontextus alapján történik, nem előre programozott folyamatok szerint.
Ez olyan, mintha a Multi-Agent rendszer egy összehangolt kórus lenne, míg az MCP inkább egy improvizációs zenekar, ahol bárki beszállhat a közös játékba, ha ismeri az alapokat.
MCP és API: Hasonlóságok és különbségek
Mindkettő kliens-szerver architektúrára épül, elrejti a háttérrendszer bonyolultságát, és leegyszerűsíti az integrációt. De az MCP kifejezetten AI ügynökök számára készült.
MCP
API
AI ügynökökhöz szabva
Általános célú interfész
Kontextus adatok és eszközök integrációjára optimalizált
Tetszőleges rendszerek közötti kommunikáció
Dinamikus képesség-felfedezés futásidőben
Statikus interfész, kézi frissítés szükséges
Szabványosított formátum, minden szerver azonos módon kommunikál
Minden API egyedi (endpontok, paraméterek, autentikáció)
Nem az API-k helyett
Fontos megérteni, hogy az MCP gyakran hagyományos API-kat használ a háttérben. Az MCP szerverek lényegében „burkolják” az API-kat, és egy AI-barát interfészt biztosítanak. Például egy MCP szerver a GitHub REST API-t használja a háttérben, de az AI ügynökök számára szabványosított, könnyen kezelhető formában érhető el.
Összegzés
Az MCP forradalmasíthatja, hogyan építjük fel a mesterséges intelligencia rendszereket. Egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a modellek közti együttműködést, miközben a rugalmasságot is megőrzi. Ez a nyitott, univerzális megközelítés lehet a kulcs ahhoz, hogy az AI valóban intelligens, csapatjátékos módjára segítse a mindennapi életünket.
Az MCP nem váltja le az API-kat, hanem egy intelligens csatlakozási réteget biztosít, amely leegyszerűsíti az AI rendszerek integrációját. Olyan, mint az USB-C az eszközök világában: egységesít, gyorsít és szabványosít.
Nem váltja meg a világot, de pont azt teszi könnyebbé, ami eddig bonyolult volt: a modellek és rendszerek közti szabványos, skálázható kommunikációt. 🚀
Már régen szeretném megírni ezt a cikket, mert fontosnak tartom ezt a témát mind felhő, mind mesterséges intelligencia szempontból. Úgy gondolom, hogy az OpenAI és a Microsoft együttműködése az elmúlt évtized egyik legjelentősebb partnersége a mesterséges intelligencia (AI) és a felhőszolgáltatások területén. Az OpenAI, amely a GPT (Generative Pre-trained Transformer) modellek fejlesztőjeként vált ismertté, 2019-ben kezdte el a közös munkát a Microsofttal.
Ez az együttműködés nemcsak technológiai innovációkat hozott, hanem meghatározta a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások jövőjét is.
Nem szeretnék oldalakat írni, csupán egy összefoglalót arról, hogyan is kezdődött ezen két cég közös útja és milyen kilátásaink vannak velük kapcsolatban a jövőre nézve.
OpenAI
Az OpenAI egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézet, amelyet 2015-ben alapítottak San Franciscóban. Az alapítók között szerepel Elon Musk, Sam Altman és Greg Brockman. Az OpenAI célja, hogy az AI fejlesztése biztonságos és mindenki számára hasznos legyen. Az intézet széles körben ismert olyan innovációkról, mint a GPT nyelvi modellek, a DALL-E képgeneráló AI, és a Codex, amely programozás támogatására képes. Legismertebb termékük a ChatGPT, amely megváltoztatta a világot.
Microsoft
A Microsoft egy multinacionális technológiai vállalat, amelyet 1975-ben alapítottak az Egyesült Államokban, Bill Gates és Paul Allen közreműködésével. A Microsoft legismertebb termékei közé tartozik a Windows operációs rendszer, az Office irodai szoftvercsomag és az Azure felhőszolgáltatás. A vállalat kiemelkedő szereplője az AI- és a felhőalapú megoldások piacán, és különösen nagy hangsúlyt fektet az innovációra és a digitális transzformációra.
Az együttműködés kezdete
Az OpenAI és a Microsoft partneri kapcsolata 2019-ben indult, amikor a Microsoft 1 milliárd dolláros befektetést jelentett be az OpenAI-ba. Az együttműködés célja az volt, hogy a mesterséges intelligencia kutatást és fejlesztést globális szinten felgyorsítsák. A Microsoft különleges szerepet kapott az OpenAI technológiáinak integrációjában, és Azure felhőszolgáltatását az OpenAI exkluzív platformjává tette.
Az Azure-on keresztül az OpenAI fejlesztései széles körben elérhetővé váltak a vállalatok és fejlesztők számára. A GPT-3, a DALL-E és más modellek API-kon keresztül érhetők el az Azure OpenAI Service-en, amely lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy mesterséges intelligenciát építsenek be alkalmazásaikba. A partneri kapcsolat keretében a Microsoft különös hangsúlyt helyezett arra, hogy az OpenAI fejlesztései a lehető legszélesebb körben elérhetők és skálázhatók legyenek.
Az OpenAI technológiáinak integrációja különösen fontos szerepet játszik a Microsoft ökoszisztémájában, beleértve a GitHub Copilot fejlesztői eszközöt, amely a Codex modellre épül, valamint az Office termékcsaládot, ahol a mesterséges intelligencia alapú megoldások, mint a szövegkiegészítések és tartalomgenerálás, jelentősen javítják a felhasználói élményt.
Egy másik kiemelt projekt a GitHub Copilot, amely programozási feladatokhoz nyújt valós idejű javaslatokat, így növelve a fejlesztési folyamat hatékonyságát. Ezen kívül az OpenAI technológiái széles körű alkalmazásra találtak az ügyfélszolgálati chatbotoktól kezdve a nyelvi modellek alapú adatelemzésig és tartalomkészítésig.
Aki járt már a több hetes Azure képzésemen, láthatta, hogy Azure-ban milyen könnyedén lehet AI alapú erőforrásokat használni. Továbbá erről beszéltem a Gerilla Karrier Podcast egyik részében is.
Az együttműködés eredményei
Az OpenAI és a Microsoft együttműködése számos technológiai előrelépést hozott:
Azure OpenAI Service: A szolgáltatás API-kon keresztül biztosított hozzáférést az OpenAI modelljeihez, így lehetővé téve a fejlesztőknek és vállalatoknak, hogy AI-megoldásokat építsenek.
AI-megoldások a gyakorlatban: Az OpenAI modelleket széles körben alkalmazzák, az ügyfélszolgálati chatbotoktól kezdve a nyelvi modellekre épülő tartalomgenerálásig.
Codex és GitHub Copilot: Az OpenAI Codex modelljét és a Microsoft GitHub Copilot nevű fejlesztői eszközét használják programozási feladatok automatizálására.
AI-integráció az Office 365-ben: Az AI-technológiákat, különösen a GPT-modellt, integrálták olyan Microsoft termékekbe, mint a Word és az Excel, ahol tartalomgenerálást és intelligens javaslatokat nyújtanak.
Előretekintés
A jövőben az OpenAI és a Microsoft tovább kívánja mélyíteni együttműködését, különösen a következő területeken:
Még nagyobb modellek fejlesztése: Az OpenAI és a Microsoft közösen dolgozik a GPT és más nagy nyelvi modellek továbbfejlesztésén, hogy még pontosabbak és sokoldalúak legyenek.
Etikus AI fejlesztések: Az OpenAI és a Microsoft nagy hangsúlyt fektet az etikus AI-alkalmazások megvalósítására, és azon dolgoznak, hogy az AI-technológiák felelősen és biztonságosan működjenek.
Szélesebb elérhetőség: Az AI-megoldásokat még több ágazatba kívánják integrálni, beleértve az egészségügyet, az oktatást és az ipari automatizálást.
Összegzés
Az OpenAI és a Microsoft együttműködése az AI és a felhőszolgáltatások területén jelentős áttörést hozott. Az elmúlt évek eredményei már most is alakítják a technológia jövőjét, és a közeljövő további fejlesztései izgalmas lehetőségeket tartogatnak mind a vállalatok, mind az egyének számára.
Te használod már az AI alapú erőforrásokat Azure-ban vagy más felhőszolgáltatónál? 🙂
A korábbi cikkekben már sokat megtudtunk a mesterséges intelligencia alapjairól. Tudjuk, hogy mi is a mesterséges intelligencia (AI), milyen összetevői vannak és beszéltünk már az egyik legfontosabb kommunikációs eszközéről is, a prompt engineering-ről.
Ezek egy nagyon jó alap megértést adnak neked, hogyan is működik ez a világ és attól, milyen hasznos ha ebben otthon érzed magad. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy furdalja az oldalad a kíváncsiság, hogy hogyan lehet olyan AI eszközt létrehozni, amely több – egymástól teljesen különböző – feladatot is képes gyorsan és hatékonyan elvégezni (hiszen a ChatGPT legújabb verziói már nem csupán a saját adatbázisukban, hanem az interneten is képesek kutatni).
Komponensek minden részfeladatra
Bármennyire is hihetetlen, de erre már van kész megoldás az AI világában. Többször említettem már, hogy hiába csupán két éve terjedt el a mesterséges intelligencia ma ismert változata, ez az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány a világon.
A felhasználók hamar rájöttek, hogy szükség van olyan megoldásra, amely segít a sok, különböző feladatot elvégezni az AI számára. Ilyen például: jelenlegi időjárás, aktuális forgalmi információ, induló és érkező repülőgép járatok, stb. Ráadásul nem minden esetben van szükség az összes ilyen részfeladat elvégzésére. Az, hogy mely esetben melyik információra van szükségünk, azt a felhasználó kérdései alapján az AI (LLM, a használt nyelvi modell) dönti el.
Ugye milyen jól hangzik? Ez egy új megvilágításba helyezi a dolgokat, hiszen így bárki készíthet olyan AI alapú megoldásokat, amely képes rengeteg hasznos információt szolgáltatni a felhasználóinak. Ráadásul ezt rugalmasa, gyorsan és hatékonyan.
Ezeket nevezik ügynök-lapú (agent-based) megoldásoknak. Az egyes részfeladatot ellátó komponenseket pedig ügynöknek (agent).
Az ügynökök (agents) fogalma az AI világában egyre népszerűbbé válik. Ezek a rendszerek képesek önállóan működni, feladatokat végrehajtani, és kapcsolatba lépni a környezetükkel. De mit jelent pontosan az „ügynök” az AI-ban, és miért fontos ez a megközelítés a jövőben? Ebbe szeretnék nektek bepillantást engedni és bemutatni az ügynökök működését, kapcsolódásukat a nyelvi modellekhez (LLM), és a prompt engineering szerepét.
Mi az ügynök koncepciója az AI-ban?
Ez egy olyan önállóan működő rendszer vagy komponens, amely képes a környezetéből (kívülről) származó információk alapján cselekedni és döntéseket hozni. Az AI-ban ezek az ügynökök olyan célzott feladatokat végeznek el, amelyek a modellek közötti aktivitásra, a felhasználói bemenetek feldolgozására és a döntések végrehajtására épülnek.
Az ügynök egy olyan önálló, komponens, amely:
Környezetéből származó információkat gyűjt (például érzékelők vagy felhasználói bemenetek segítségével),
Elemzi az adatokat, és döntéseket hoz,
Cselekvéseket (akciókat) hajt végre, hogy elérje kitűzött céljait, azaz elvégezze a feladatát.
Az ügynökök tervezése és fejlesztése során a legfontosabb szempont az önállóság. Ez azt jelenti, hogy minimális emberi beavatkozás mellett képesek legyenek működni, miközben alkalmazkodnak a változó körülményekhez (dátum, idő, időjárás, szövegkörnyezet, stb.).
Tehát egy ügynök lehet egy olyan komponens, ami lekérdezi az adott időpont, dátum és helyszín alapján az aktuális időjárási adatokat. Egy ügynök lehet egy olyan komponens, amely az adott GPS koordináták alapján lekérdezni az aktuális forgalmi helyzeteket és esetleges balesetek információt. És természetesen egy ügynök segíthet nekünk megtervezni egy nagy városon belüli közlekedést, akkor is ha mi soha nem jártunk ott.
Mire eddig eljutottál, biztos vagyok benne, hogy legalább 5 ügynököt Te is tudnál mondani, ami hasznos lenne a Te vagy a környezeted életében. Ne fogd vissza magad. Tervezz egyet és valósítsd is meg. 🙂
Hogyan kapcsolódnak az ügynökök az LLM-ekhez és a prompt engineering-hez?
LLM-ek szerepe: A nagy nyelvi modellek (például ChatGPT, LLAMA, Gemini) az ügynökök egyik alapját képezik. Az LLM-ek képesek feldolgozni a természetes nyelvű bemeneteket, megérteni a szövegkörnyezetet, és intelligens válaszokat generálni. Az ügynökök ezen képességekre építve valósítanak meg összetett feladatokat.
Prompt Engineering: Az ügynökök működése szorosan összefügg a jól megtervezett promptokkal. Egy jó prompt biztosítja, hogy az LLM pontosan értelmezze a felhasználói szándékot, és a kívánt eredményt adja vissza. Például egy ügyfélszolgálati ügynök esetén a prompt meghatározhatja, hogyan kezelje az ügyfél kérdéseit vagy panaszait. Például: Egy ügynök, amelynek célja éttermi foglalások kezelése, a következő prompt alapján működne: „Kérlek, vedd fel a kapcsolatot a vendéggel, derítsd ki, hány főre szeretnének asztalt foglalni, majd nézd meg a szabad időpontokat a foglalási rendszerben.”
Miért hasznosak az ügynökök?
A fentiek alapján már látjuk, hogy az ügynökök használata számos előnnyel jár.
Hatékonyság növelése: Automatizálják az ismétlődő vagy időigényes, monoton feladatokat, csökkentve ezzel az emberi munkaerő terhelését.
Rugalmasság: Az ügynökök különböző iparágakban alkalmazhatók, például ügyfélszolgálaton, adatelemzésben, vagy akár kreatív tartalomkészítésben. Mindig csak a szükséges ügynököket használjuk egy feladat elvégzésére.
Skálázhatóság: Az ügynökök könnyen alkalmazkodnak nagyobb mennyiségű adat vagy több felhasználó kezeléséhez.
Költséghatékonyság: Az automatizálás csökkenti a működési költségeket hosszú távon.
Már működő példák ügynökök alkalmazására
Íme néhány olyan példa, ahol már ma is sikerrel alkalmazzák az ügynök-alapú AI megoldásokat:
Ügyfélszolgálati chatbot-ok: Olyan AI-alapú ügynökök, amelyek valós időben válaszolnak a kérdésekre, segítenek problémákat megoldani, vagy információt nyújtanak.
Adatfeldolgozó ügynökök: Például egy ügynök képes egy vagy több weboldalról adatot gyűjteni, szűrni és rendszerezni, majd dokumentációt, kimutatást készíteni.
Kreatív AI ügynökök: Tartalomkészítés során az ügynökök képesek szövegeket, képeket vagy akár zenéket generálni, például reklámkampányokhoz.
Automatizált döntéshozatal: Egy e-kereskedelmi ügynök elemzi a felhasználói viselkedést, és személyre szabott ajánlatokat generál.
Amint láthatod, szinte bármit meg lehet oldani. A határ a csillagos ég.
Hogyan készítsünk saját ügynököt?
Bárki képes jó és hasznos feladatokra ügynököket készíteni. Az alábbi lépések segítenek áttekinteni, milyen lépsekkel teheted meg ezt Te is:
Határozd meg a célt. Mi legyen az ügynök feladata? Például időjárási adatok lekérdezése vagy aktuális devizaárfolyam lekérdezése.
Válassz technológiai eszközt. Népszerű keretrendszerek:
LangGraph (komplex feladatokhoz kínál több ügynökös megoldást)
Építsd fel a promptokat: Pontosítsd, hogy milyen kérdésekre és utasításokra kell az ügynöknek reagálnia.
Tesztelj és optimalizálj: A prototípus elkészítése után futtass teszteket, és finomítsd az ügynök viselkedését.
Ez természetesen egy nagyon általános leírás, de ne csüggedj, hamarosan hozok cikkeket, amelyekben konkrét példákat fogok nektek mutatni teljes forráskóddal. 🙂
Az ügynökök (agents) az AI alkalmazások egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Segítségükkel az automatizáció új szintre emelhető. Emellett hatékonyabbá és költséghatékonyabbá teszik a mindennapi munkát. Legyen szó ügyfélszolgálatról, kreatív tartalomkészítésről, vagy komplex döntéshozatalról, az ügynökök az egyik olyan terület az AI-n belül, amelyben érdemes elmélyedni.
Előző cikkemben bemutattam az RAG alapjait, koncepcióját és főbb összetevőit. Amint olvashattuk a Retrieval-Augmented Generation (RAG) egyedülálló ereje abban rejlik, hogy képes releváns dokumentumokból és adatforrásokból valós időben információt visszanyerni és azt integrálni generált válaszaiba.
Abban a cikkben is említettem, hogy a RAG célja az, hogy az AI modellek ne csak logikus és összefüggő válaszokat adjanak, hanem azokat a legfrissebb és legpontosabb információk alapján állítsák elő. Ez különösen hasznos olyan területeken, ahol az adatok gyorsan változnak, például jogi, pénzügyi vagy technológiai területeken. Emellett olyan esetekben előnyös, amikor fontos számunkra az adatok pontossága. (pl.: AI alapú keresés dokumentum tárakban)
Ez a cikk a RAG-hoz kapcsolódó dokumentumkezelési technológiákra fókuszál, amelyek kulcsszerepet játszanak a rendszer hatékonyságában és pontosságában. Úgy érzem, hogy ez az a terület, ahol jelenleg a legkevesebb zaj van az AI világán belül.
Vektor adatbázisok
A vektor adatbázisok (dokumentumtárak) a RAG alapvető elemei. Ezek olyan adatbázisok, amelyekben a dokumentumokat és az azokban lévő információkat numerikus vektorokként tárolják. Ez lehetővé teszi a gyors és pontos keresést a releváns tartalmak között, a következő módon:
Dokumentumok átalakítása (embedding): A dokumentumok tartalmát vektorrá (számmá) alakítjuk természetes nyelvi feldolgozó modellek, például BERT vagy más embedding modellek segítségével.
Keresés (search): Egy új kérdés esetén a rendszer szintén vektort generál, majd ezt összehasonlítja az adatbázisban lévő vektorokkal, hogy megtalálja a releváns dokumentumokat.
Ebből is látszik, hogy amikor ilyen keresést végzünk, akkor nem kulcsszavakra keresünk, hanem összehasonlítást végzünk, így a találatok pontossága is más jellegű lesz.
Az embedding technológiák a RAG rendszerek motorjai. Az embedding lépésben a szöveges adatokat numerikus vektorokká alakítják, amelyek tartalmazzák a szöveg jelentését és kontextusát. Ez kulcsfontosságú a hasonlósági kereséshez, amely a releváns információk megtalálásának egyik alapvető eszköze.
Példa: Egy orvosi dokumentumtárban a „szívritmuszavar” kifejezés numerikus vektora alapján a rendszer az összes releváns tanulmányt és cikket előkeresheti.
Modellek: Olyan nyílt forráskódú modellek, mint a Sentence-BERT vagy a Hugging Face embedding modelljei, széles körben használatosak a RAG rendszerekben.
Újrarangsorolás (Reranking)
A RAG rendszerek gyakran több releváns dokumentumot is visszakeresnek, amelyeket rangsorolni kell. Az újrarangsorolás célja, hogy a leginkább releváns dokumentumok kerüljenek at LLM elé. Ez különösen fontos nagy méretű dokumentumtárak esetén.
Példa: Egy ügyfélszolgálati alkalmazás esetén a rendszer kiemeli a legfrissebb dokumentumokat a relevancia növelése érdekében. Vagy az első körben összegyűjtött információhalmazt tovább finomítjuk, hogy valóban csak a legrelevánsabb találatokat adjuk vissza a felhasználónak.
A lekérdezés fordítási technikák olyan lépések sorozatát foglalják magukban, amelyek javítják a lekérdezés átalakítás (embedding) és a dokumentum átalakítás közötti relevancia valószínűségét. Ez a folyamat biztosítja, hogy a kérdések pontosabban illeszkedjenek a dokumentumokhoz, javítva ezzel a visszakeresés és a válaszgenerálás minőségét.
Néhány kapcsolódó technika:
Szemantikai illeszkedés javítása: A technikák közé tartozik a szemantikai keresés alkalmazása, amely figyelembe veszi a szavak jelentését és kontextusát, nem csupán a szintaktikai egyezéseket. Ez különösen fontos a természetes nyelvű lekérdezések esetében, ahol a felhasználók különböző módon fogalmazhatják meg ugyanazt a kérést.
Lekérdezés elemzése és finomítása: A felhasználói kérdések gyakran többértelműek lehetnek. Ezen technikák célja, hogy ezeket a lekérdezéseket pontosítsák, szinonimákat vagy kapcsolódó kifejezéseket azonosítsanak, és szükség esetén a lekérdezést újrafogalmazzák a relevancia növelése érdekében.
Átalakítás (embedding) optimalizálása: A lekérdezéseket és a dokumentumokat numerikus vektorokká alakítják, és a lekérdezés fordítás során a cél az, hogy a lekérdezés embedding minél közelebb kerüljön a releváns dokumentumok beágyazásaihoz a vektortérben, ezáltal növelve a releváns találatok valószínűségét.
Ezen kívül még vannak egyéb technikák is, amelyeket majd a konkrét példáknál ismertetek.
Miért fontosak ezek a technológiák?
A dokumentumkezelési technológiák integrálása kulcsfontosságú a RAG rendszerek sikeréhez. Ezek az eszközök biztosítják a pontos, releváns és gyors információ-visszakeresést, ami elengedhetetlen a magas színvonalú generált válaszokhoz. Az olyan területeken, mint az egészségügy, a pénzügyek és az oktatás, ezek a technológiák forradalmasíthatják az adatokhoz való hozzáférést.
A RAG rendszerek és a dokumentumkezelési technológiák folyamatos fejlődése lehetővé teszi, hogy az AI rendszerek egyre intelligensebbé és hatékonyabbá váljanak. Ahogy ezek az eszközök egyre jobban integrálódnak a mindennapi életbe, várhatóan tovább növelik a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit.
A jobb érthetőség kedvéért, hamarosan konkrét megoldásokkal is jelentkezem ebben a témában. 🙂
Talán már unalmasan hangzik, de ezt a cikket is így kell kezdenem. A mesterséges intelligencia (AI) gyors fejlődése során egyre több olyan technológia és módszertan jelenik meg, amely segít az információk hatékonyabb feldolgozásában és a felhasználók igényeinek pontosabb kielégítésében. Az egyik ilyen technológia a Retrieval-Augmented Generation (röviden RAG), amely az AI világának egy izgalmas területe. Számomra is ez jelenleg az egyik legérdekesebb terület.
RAG Alapok: Mi is az a Retrieval-Augmented Generation?
A RAG technológia lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek pontosabb, tényszerűbb és relevánsabb válaszokat adjanak különböző kérdésekre, mivel képesek valós időben külső forrásokból származó információkat integrálni a működésükbe. Ezzel minimalizálva az AI egyik sajátosságát a hallucinációt. Emelett egy AI-al erősített dokumentumkezelést valósíthatunk meg.
A generatív mesterséges intelligencia (Generative AI), mint például a GPT modellek, kiválóan alkalmasak a természetes nyelvű szövegek előállítására. Azonban ezek a modellek kizárólag az előzetes tanulás során betáplált adatok alapján dolgoznak, amelyek idővel elavulhatnak. Itt jön képbe a RAG, amely kiegészíti a generatív képességeket azáltal, hogy valós idejű információk kinyerését is lehetővé teszi. Ez különösen fontos az olyan helyzetekben, amikor az aktuális vagy változó információk elérése létfontosságú.
Mi a koncepció?
A Retrieval-Augmented Generation egy olyan technika, amely két különböző, de egymást kiegészítő AI-komponenst ötvöz: az információ-visszakeresést (retrieval) és a szövegalkotást (generation). Ez a megközelítés a következőképpen működik:
Kérdés: A felhasználó egy kérdést tesz fel vagy egy információs kérést küld a rendszernek. Ezt a prompt engineering technikájával valósítja meg.
Információ-visszakeresés: A RAG rendszer első lépésként külső adatforrásokban (pl.: adatbázisokban, dokumentumtárakban vagy weboldalakon) keres releváns adatokat a kérdés megválaszolásához.
Adatok integrálása: Az így összegyűjtött adatokat továbbítja a generatív modellhez (LLM), amely ezek alapján állítja elő a választ.
Válasz generálása: A generatív modell egy koherens, természetes nyelvű választ ad, amely tartalmazza a visszakeresett információkat.
A RAG célja tehát az, hogy az AI modellek ne csak logikus és összefüggő válaszokat adjanak, hanem azokat a legfrissebb és legpontosabb információk alapján állítsák elő. Ez különösen hasznos olyan területeken, ahol az adatok gyorsan változnak, például jogi, pénzügyi vagy technológiai területeken. Emellett olyan esetekben előnyös, amikor fontos számunkra az adatok pontossága. (pl.: AI alapú keresés dokumentum tárakban)
A RAG alapvető komponensei
Habár a RAG egyszerű szolgáltatásnak tűnik, szükséges a fontosabb komponensek ismerete, amely segít megérteni és helyesen használni azt.
Retrieval modul: Ez az a rész, amely az adatok kinyeréséért felelős. A modell egy külső forrásból, például egy vektoradatbázisból, dokumentumtárból vagy más adattárolóból keres ki releváns információkat.
Generációs modul: Ez a generatív nyelvi modell, amely a kinyert adatokat felhasználva állítja elő a választ. Példa lehet erre a GPT-4 vagy más LLM-ek.
Integrációs réteg: Ez köti össze a két modult, biztosítva, hogy a kinyert adatok megfelelő formátumban és kontextusban kerüljenek a generációs modell elé.
Fontos megjegyezni, hogy a generatív modulnál a nyelvi modell (LLM) nem feltétlenül egy nyilvános kell hogy legyen. Tehát nem kell olyan modellt használnunk, amely internet kapcsolattal rendelkezik. Ez azért fontos nekünk, mert így egy teljesen zárt, izolált és biztonságos dokumentum kezelést is megvalósíthatunk a cégünkön belül.
Hogyan kapcsolódik a RAG az AI világához?
Ez ez érdekes kérdés lehet, annak ellenére, hogy az AI-ról beszélve említjük ezt a technológiát. A RAG technológia közvetlenül megoldja az AI egyik legnagyobb problémáját: naprakész információk kezelésére. Míg a hagyományos nyelvi modellek (LLM-ek) az előzetes tanulásuk során szerzett ismeretekre támaszkodnak, a RAG lehetőséget ad a valós idejű információk integrálására. Ez kulcsfontosságú olyan területeken, mint:
Ügyfélszolgálat: Releváns és aktuális válaszok biztosítása a vállalati dokumentációk és szabályzatok alapján.
Orvosi kutatás: Legfrissebb tudományos eredmények integrálása a diagnózis támogatásába.
Oktatás: Pontos, hiteles válaszok nyújtása a tananyagok alapján az aktuális technológia területén.
Miért fontos a RAG?
A RAG technológia jelentősége abban rejlik, hogy egyesíti a generatív modellek kreativitását és a tényszerű adatok pontosságát. Ezáltal képes olyan megoldásokat nyújtani, amelyek nemcsak modernek, hanem hitelesek is. A jövőben a RAG szerepe várhatóan tovább növekszik, különösen az olyan iparágakban, ahol az információk megbízhatósága és aktualitása kulcsfontosságú.
A RAG valódi ereje a dokumentum kezelésben rejlik, amelyről a következő cikkben olvashattok majd.
Egyre többet tudunk már a mesterséges intelligenciáról (AI), de ennek a területnek sok összetevője, illetve alágazata van. Ilyen a gépi tanulásról (Machine Learning) is, amely talán hallomásból ismerős lehet. Így felmerül a kérdés, hogy pontosan mi a különbség közöttük, és hogyan kapcsolódnak össze? Ebben a cikkben szeretném tisztázni ezt a viszonyt, és bemutatom, hogyan működik együtt ez a két technológia.
Mi is az a mesterséges intelligencia (AI)?
A mesterséges intelligencia kifejezés olyan rendszerekre vagy gépekre utal, amelyek képesek „intelligens” viselkedést mutatni, ahogy ezt korábban már olvashattátok. Ez magában foglalja a különféle feladatok végrehajtását, amelyek jellemzően emberi intelligenciát igényelnének. Például a döntéshozatal, a problémamegoldás, a beszéd- és képfelismerés, vagy akár a természetes nyelv megértése. Az AI célja olyan algoritmusok és rendszerek létrehozása, amelyek képesek tanulni és alkalmazkodni a környezetükhöz, így hatékonyabbá téve a gépeket különböző feladatok végrehajtásában.
Mi az a gépi tanulás (ML)?
A gépi tanulás az AI egyik legfontosabb alágazata, amely a minták és adatok alapján történő automatikus tanulási folyamatra összpontosít. Míg a mesterséges intelligencia általános célja az emberi intelligencia modellezése, a gépi tanulás konkrétan arra összpontosít, hogy a számítógépek hogyan tudnak anélkül tanulni, hogy explicit módon (programozók által) programoznánk őket.
A gépi tanulás során a rendszerek adatokat kapnak, elemzik azokat, és ezek alapján meghozzák a megfelelő döntéseket vagy előrejelzéseket. Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy a tapasztalatokból képesek javítani teljesítményüket.
Hogyan kapcsolódik össze az AI és a gépi tanulás?
A gépi tanulás az AI egyik legfontosabb hajtóereje. Az AI rendszerek az ML algoritmusokat használják annak érdekében, hogy képesek legyenek tanulni és fejlődni az idő során. A gépi tanulás biztosítja az AI számára azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi, hogy az adatok alapján javuljon, és új megoldásokat találjon ki.
Az AI rendszerek gépi tanulási modellek révén képesek felismerni a mintákat az adatokban, és azokat alkalmazni különböző problémák megoldására. Például az önvezető autók AI rendszerei ML modelleken keresztül képesek felismerni az úton lévő objektumokat, és megfelelő döntéseket hozni a vezetés során. Ezen felismerésre kifejezetten fejlesztenek AI modelleket is.
Gépi tanulás típusai
A gépi tanulásnak három fő típusa van:
Felügyelt tanulás (Supervised Learning): Ebben a módszerben a rendszer „felcímkézett” adatokat kap, azaz az adatpontokhoz társítva van a helyes válasz. A gépi tanulás célja, hogy megtanulja, hogyan kapcsolódnak ezek az adatok a kimenetekhez, hogy később ismeretlen adatokra is alkalmazni tudja a megtanult mintákat.
Felhügyelet nélküli tanulás (Unsupervised Learning): Itt nincsenek felcímkézve az adatok, és a gép feladata az, hogy magától találjon mintákat vagy struktúrákat az adatokban. Ezt gyakran használják például klaszterezésre vagy dimenziócsökkentésre.
Megerősítéses tanulás (Reinforcement Learning): Ez egy olyan tanulási folyamat, ahol a rendszer egy környezettel lép kölcsönhatásba, és jutalmazzák vagy büntetik a különböző cselekedetei alapján. A cél az, hogy a rendszer megtanulja, melyik cselekvések vezetnek a legjobb eredményekhez.
AI és ML gyakorlati alkalmazásai
A mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást ma már számos területen használják, például:
Kép- és hangfelismerés: AI rendszerek felismerhetik az embereket, tárgyakat, hangokat képekből vagy videókból.
Természetes nyelvfeldolgozás (NLP): Olyan alkalmazások, mint a Google Translate vagy a chatbotok, gépi tanulási modelleket használnak a nyelvi adat feldolgozására és megértésére.
Önvezető autók: A gépi tanulás segíti az önvezető rendszereket abban, hogy biztonságosan navigáljanak az úton.
Ha te is szeretnéd kipróbálni a gépi tanulást, játékos módon, akkor a Teachable Machine neked való. 🙂
Természetesen a felhőben is elérhetők a gépi tanuláshoz kapcsolódó szolgáltatások. Néhány példa ezekből:
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szoros kapcsolatban áll egymással. Az AI az az összefoglaló megnevezés (technológia), amely magába foglalja a gépi tanulást is, mint az egyik legfontosabb technikát a gépek intelligenssé tételére. A gépi tanulás azon képessége, hogy tapasztalatok alapján tanuljon és fejlődjön, az AI egyik legnagyobb ereje, és ez az, ami miatt egyre szélesebb körben alkalmazzák ezt a technológiát.
Amikor a mesterséges intelligenciával szeretnénk kapcsolatot létesíteni, akkor általában írásban tesszük ezt (akkor is ha beszédfelismerőn keresztül szólítjuk meg). Ahogy az emberi kommunikációban, úgy az AI-nál is fontos, hogy a lehető leghatékonyabban adjuk át gondolatainkat. Hiszen csak ekkor kaphatjuk meg a jó választ a kérdéseinkre. Ebben segít nekünk a “prompt engineering”, amely rövid idő alatt, szinte egy önálló tudománnyá nőtte ki magát. Ennek alapjaival ismerkedünk meg ma. Röviden, a teljesség igénye nélkül. Csakis a legfontosabb tudnivalókkal.
Sokan hangosan felnevetnek, amikor a prompt engineering fontosságát hangsúlyozzuk. Ők azok, akik lebecsülik ezt a kritikus elemét az AI világnak. Ez a cikk nekik is szól.
Mi az a prompt engineering?
A prompt engineering az a folyamat, amellyel a felhasználók megfelelő utasításokat (promptokat) adnak az AI modelleknek a kívánt eredmények elérése érdekében.
A prompt egy kérdés, feladat vagy utasítás, amellyel az AI modellt irányítjuk. A pontos és megfelelő promptok kulcsfontosságúak a helyes válaszok és a hatékony felhasználás szempontjából.
Miért kritikus a jelentősége?
AI teljesítmény
A jól megírt prompt jelentősen javítja az AI teljesítményét, lehetővé téve pontosabb és relevánsabb válaszokat.
Felhasználói irányítás
A promptok segítségével irányíthatjuk az AI-t, hogy az az elvárt módon válaszoljon, vagy az adott probléma megoldására összpontosítson.
Példa
Egy egyszerű kérdés esetén, például: „Mi a mai időjárás?” pontos választ kaphatunk, míg egy bonyolultabb feladatnál, például: „Írj egy blogbejegyzést a fenntarthatóságról,” sokkal több irányításra és részletezésre van szükség a megfelelő eredményhez.
Hogyan kapcsolódik az AI modellekhez?
Az olyan modellek, mint a ChatGPT, Llama, Gemini mind promptokkal működnek. Az AI modellek megértik és feldolgozzák a promptokat, hogy válaszokat generáljanak. A prompt engineering fejlődése párhuzamos az AI modellek növekvő komplexitásával, mivel a jobb promptok összetettebb és relevánsabb válaszokat eredményeznek.
Ez a terület 2 éve alatt nagyobbat nőtt, mint a legtöbb technológiai újdonság ebben az évszázadban.
A prompt típusai
Nyílt végű promptok: Olyan kérdések, vagy utasítások, amelyek többféle választ engednek meg (pl. „Mondj valamit a környezetvédelemről”).
Zárt végű promptok: Olyan kérdések, amelyek konkrét választ várnak (pl. „Mi Magyarország fővárosa?”).
Folyamat alapú promptok: Olyan promptok, amelyek lépésről lépésre adnak utasításokat (pl. „Írj egy receptet a csokoládétortához”).
Kreatív promptok: Olyan promptok, amelyek művészi vagy kreatív eredményt céloznak meg (pl. „Írj egy rövid locsoló verset”).
Az egyes típusokat mikor alkalmazzuk?
Nyílt végű promptok: Amikor a kreativitásra vagy mélyebb gondolkodásra van szükség. Például, ha új ötleteket vagy hosszabb magyarázatot várunk az AI-tól.
Zárt végű promptok: Amikor egyértelmű, konkrét információt keresünk.
Folyamat alapú promptok: Amikor több lépésből álló feladatot kell végrehajtani, például egy kód írása, vagy összetett műveletek végrehajtása.
Kreatív promptok: Amikor művészi, vizuális vagy kreatív tartalmat szeretnénk generálni.
Példák az alkalmazásukra
Nyílt végű prompt példa: „Mesélj a mesterséges intelligencia fejlődéséről az utóbbi évtizedben.”
Zárt végű prompt példa: „Mikor kezdődött az első ipari forradalom?”
Folyamat alapú prompt példa: „Írd le lépésről lépésre, hogyan készíthető egy AI chatbot Python-ban.”
Kreatív prompt példa: „Írj egy történetet egy szomorú kutyáról, aki megtalálja a gazdáját.”
Prompt engineering technikák
A prompt engineering technikák fontos szerepet játszanak abban, hogy hogyan használjuk fel az AI modelleket, különösen a különböző kontextusokban és feladatok megoldására. Itt találod a legfontosabb technikákat, amelyek különböző típusú feladatok esetén alkalmazhatók:
1. Zero-shot
Leírás: A zero-shot technikával egy modellt úgy kérdezünk meg, hogy nem adunk példát arra, hogyan kellene válaszolnia, vagyis a modell nem kap előzetes kontextust.
Példa: „Írj egy összefoglalót a mesterséges intelligenciáról.” Ebben az esetben a modellnek magától kell értelmeznie a kérést és a megfelelő választ generálnia, anélkül, hogy bármilyen mintát mutatnánk.
2. One-shot
Leírás: A one-shot technika egy példát ad a modellnek, hogy megmutassa, milyen típusú választ várunk el.
Példa: „Írj egy viccet. Példa: Miért ment át a csirke az úton? Hogy átérjen a másik oldalra.” A modell az itt adott példát alapul véve fog hasonló stílusú válaszokat generálni.
3. Few-shot
Leírás: A few-shot technikával több példát adunk a modellnek, hogy jobban megértse a feladatot és a várható választ.
Példa: „Írj egy viccet. Példa 1: Miért ment át a csirke az úton? Hogy átérjen a másik oldalra. Példa 2: Miért van a malac boldog? Mert megtalálta a sárban a játszóterét.” Több példa alapján a modell már jobban fel tudja mérni, hogy milyen stílusban és kontextusban kell választ adnia.
4. Chain-of-Thought Prompting
Leírás: A „Chain-of-Thought (CoT)” technika során lépésről lépésre haladunk, megadva a modellnek, hogy hogyan gondolkozzon végig a probléma megoldásán. Ez hasznos összetett feladatoknál, amikor több logikai lépés szükséges a helyes válasz eléréséhez.
Példa: „Adj számot a következő összeadásra: 12 + 45. Gondolkozz végig a folyamaton: Először adjuk össze az egyes helyiértéket (2+5), majd a tízes helyiértéket (1+4), végül adjuk össze az eredményeket. Válasz: 57.” Ez segít a modellnek átgondolni a lépéseket a pontosabb válasz érdekében.
5. Self-consistency Prompting
Leírás: Ebben a technikában a modell több megközelítést próbál a feladat megoldására, majd kiválasztja a leggyakoribb eredményt vagy a leglogikusabb következtetést.
Példa: Ha a feladat az, hogy „Mi a legjobb módja a mesterséges intelligencia használatának a marketingben?” a modell többféle válaszopciót generálhat, majd a legmegfelelőbbet kiválasztja a válaszadáshoz.
6. Instruction-based Prompting
Leírás: Az instruction-based prompting során a modell pontos instrukciókat kap, hogyan hajtson végre egy adott feladatot.
Példa: „Írj egy 200 szavas bekezdést arról, hogy miért fontos a fenntarthatóság a modern városokban, és használj legalább három konkrét példát.” Itt az instrukciók egyértelműen irányítják a modellt a válasz formátumára és tartalmára vonatkozóan.
7. Meta Prompting
Leírás: Ez a technika olyan promptra épül, amely arra irányul, hogy a modell maga dolgozza ki a saját promptját vagy egy feladat pontosabb megértését. Meta szinten irányítja a modellt a promptok javítására.
Példa: „Hogyan kérdezzek úgy, hogy pontosabb választ kapjak az AI modelltől?” A modell válaszolhat olyan javaslatokkal, hogy részletezd a kontextust vagy adj meg specifikus célokat.
8. Generate Knowledge Prompting
Leírás: Ebben a technikában a modellt arra kérjük, hogy generáljon új tudást egy adott témával kapcsolatban, amit később felhasználhatunk a feladat megoldására.
Példa: „Írj egy összefoglalót az AI modellek legújabb fejlesztéseiről, majd használd ezt a tudást egy dolgozat megírására a jövőbeli AI trendekről.”
9. Prompt Chaining
Leírás: Ebben a technikában több promptra építünk egymás után, ahol az egyes lépések eredményei a következő prompt alapjául szolgálnak.
Példa: „Adj nekem öt témaötletet a klímaváltozás blogbejegyzéséhez.” Majd a következő prompt: „Fejtsd ki részletesen az egyik kiválasztott témát.”
10. Tree of Thoughts
Leírás: A „Tree of Thoughts” technika arra ösztönzi a modellt, hogy több különböző gondolatvonalat is végiggondoljon, és az egyes vonalakból következtetéseket vonjon le.
Példa: „Milyen lépéseket tehetnénk az éghajlatváltozás megfékezésére? Sorolj fel több lehetőséget, és értékeld mindegyiknek az előnyeit és hátrányait.”
11. Retrieval Augmented Generation (RAG)
Leírás: A RAG technika során a modell külső adatforrásokat is használ, hogy az adott feladatra pontos és naprakész válaszokat generáljon. Külső adatforrás általában egy vektor adatbázis vagy internetes forrás.
Példa: „Keress információkat az interneten az aktuális gazdasági helyzetről Magyarországon, majd írd le, hogy ez hogyan befolyásolja a vállalkozásokat.”
12. Automatic Reasoning and Tool-use
Leírás: A modell logikai érveléseket és eszközhasználatot kombinál a feladatok megoldására, ahol külső eszközökhöz is fordulhat a válasz generálásához.
Példa: „Számítsd ki a megadott adatokat, és generálj egy táblázatot a Python kód segítségével.”
13. Automatic Prompt Engineer
Leírás: Ebben a technikában a modell automatikusan generálja a leghatékonyabb promptra vonatkozó javaslatokat az adott feladathoz.
Példa: „Írj egy promptot, amely a lehető legjobb eredményt hozza egy AI chatbot készítéséhez.”
14. Active-Prompt
Leírás: Az Active-Prompt módszer interaktív módon irányítja a felhasználót, hogy hogyan adjon egyre pontosabb promptokat a modellnek, valós időben javítva a válaszokat.
Példa: „Milyen további kérdéseid vannak, hogy pontos választ tudj adni?” – a felhasználó kérdése után a modell további kérdéseket tesz fel a pontosítás érdekében.
15. Directional Stimulus Prompting
Leírás: Olyan promptra épül, amely irányított ingereket ad a modellnek, hogy specifikus reakciókat váltson ki.
Példa: „Adj pozitív kritikát erről a szövegről,” vagy „Írj egy barátságos, támogató üzenetet.”
16. Program-Aided Language Models (PALM)
Leírás: Ez a technika programok segítségét veszi igénybe az AI modellek számára, hogy még összetettebb feladatokat is megoldjanak.
Példa: „Írj egy Python kódot, amely kiszámolja a Fibonacci sorozat első 10 elemét, és értékeld ki a kódot.”
17. ReAct
Leírás: A ReAct technika a gondolkodás és a cselekvés együttes használatát jelenti, ahol a modell nemcsak válaszol, hanem akciókat is végrehajt egy probléma megoldására.
Példa: „Írj egy cikket az AI jövőjéről, majd generálj egy listát a releváns hivatkozásokról.”
18. Reflexion
Leírás: Reflexió során a modell visszatekint a korábbi válaszaira, hogy értékelje, szükség van-e további javításokra vagy módosításokra.
Példa: „Értékeld ki a korábbi válaszodat, és mondd el, hogyan lehetne javítani a részleteken.”
19. Multimodal Chain-of-Thought (CoT)
Leírás: A „Multimodal CoT” technika többféle adatforrást és modalitást kombinál, például szöveget és képeket is felhasználva a gondolatmenet kialakításához.
Példa: „Elemzed ezt a képet, és adj egy leírást, majd magyarázd el, hogyan kapcsolódik a megadott szöveghez.”
20. Graph Prompting
Leírás: Ez a technika gráfokat használ a tudás és a kapcsolatok vizualizálásához, segítve a modell gondolkodását és döntéshozatalát.
Példa: „Generálj egy gráfot, amely ábrázolja a mesterséges intelligencia fejlődését és a főbb mérföldköveket az idővonal mentén.”
Ezek a technikák segítenek abban, hogy különböző helyzetekben a lehető legjobb eredményeket érjük el az AI modellektől, attól függően, hogy mennyire összetett a feladat vagy milyen mértékű iránymutatásra van szükség.
A hatékonyság szabályai
A hatékony prompt engineering során számos alapvető szabályt érdemes követni annak érdekében, hogy a modell a lehető legjobb választ adja. Tehát nem elég a megfelelő technika megtalálása, jól is kell kérdeznünk.
A válaszok készen vannak, csak jól kell kérdezni. (Én, a Robot)
Itt vannak a legfontosabb alapelvek:
1. Legyél konkrét és egyértelmű
A prompt legyen minél világosabb és egyértelműbb, hogy a modell pontosan megértse a feladatot. A homályos, általános kérések nem mindig vezetnek releváns válaszokhoz.
Példa: Ne csak azt kérdezd: „Mesélj a technológiáról.” Inkább kérdezd: „Magyarázd el röviden, hogyan működik a mesterséges intelligencia a képfelismerésben.”
2. Kerüld a többértelműséget
Ha többértelmű a kérdés vagy a kérés, a modell több lehetséges válasz közül választhat, ami nem mindig a legmegfelelőbb.
Példa: Ha az a kérésed, hogy „Írj egy történetet,” adj meg témát, karaktereket vagy stílust is, például: „Írj egy vicces történetet egy robotról, aki megpróbál emberré válni.”
3. Adj kontextust
Az AI modellek jobban teljesítenek, ha megfelelő kontextust kapnak. Tedd egyértelművé a kérdés vagy kérés hátterét, ha szükséges.
Példa: Ahelyett, hogy csak azt kérdeznéd: „Mi az AI?”, pontosíthatod: „Írj egy rövid összefoglalót az AI-ról, ami kezdőknek is érthető.”
4. Használj példákat (one-shot vagy few-shot)
Ha egy bonyolultabb feladatot kell megoldani, adj példákat, hogy a modell tudja, milyen válaszokat vársz el.
Példa: „Írj egy kérdést és választ AI modellek felhasználásával. Példa: Mi az a ChatGPT? Válasz: Egy mesterséges intelligencia alapú chatbot modell, amely szöveges válaszokat generál.”
5. Legyél rövid, de informatív
A túl hosszú promptok ronthatják a modell teljesítményét, mert nehézséget okozhat a fontos információk kiszűrése. Az informatív, mégis tömör promptok hatékonyabbak.
Példa: „Magyarázd el a blockchain működését 100 szóban.” Ahelyett, hogy hosszan kifejtenéd, tömören fogalmazd meg a kérésed.
6. Légy türelmes a komplex feladatokkal
Összetett feladatoknál a promptokat lépésekre lehet bontani (Chain-of-Thought), hogy a modell jobban átlássa a feladatot.
Példa: „Először magyarázd el, mi az AI, majd adj példát arra, hogyan használható az orvostudományban.”
7. Használj negatív példákat is, ha szükséges
Ha el akarod kerülni, hogy a modell egy bizonyos irányba menjen, mondj példát arra is, hogy mit ne tegyen.
Példa: „Írj egy történetet, amely NEM tartalmaz erőszakos elemeket.”
8. Tegyél fel következő kérdéseket
A kérdésfeltevések láncolata segíthet a modellnek fokozatosan építeni a válaszait. Egy első válasz alapján további kérdéseket tehetsz fel a mélyebb megértéshez.
Példa: Miután megkaptad az első választ arra, hogy „Mi az AI?”, tovább kérdezhetsz: „Hogyan működik egy neurális hálózat?”
9. Használj logikai utasításokat
Ha van egy konkrét logikai lépés, amit követni szeretnél, használd ezt utasításként, hogy a modell helyesen gondolkodjon.
Példa: „Sorolj fel három lépést, amellyel megoldható az éghajlatváltozás, és magyarázd el mindegyik hatását.”
10. Teszteld a promptokat iteratív módon
Gyakran nem a legelső prompt hozza a legjobb eredményt, ezért fontos tesztelni és finomítani a kérdéseket. Ha nem megfelelő a válasz, próbáld meg módosítani a promptot a világosabb megfogalmazás érdekében.
Példa: Ha a válasz túl általános, finomíthatod a kérdést: „Magyarázd el az AI-t a kereskedelmi felhasználás szempontjából, különös tekintettel a kiskereskedelemre.”
Ezek a szabályok segíthetnek a hatékony prompt engineering-ben, hogy pontosabb, relevánsabb és használhatóbb eredményeket kapj a modellektől. Ha ezek alapján építed fel a promptokat, jobban kihasználhatod az AI lehetőségeit.
Ahogy mindenben, a prompt engineering világában is igaz a mondás:
Gyakorlat teszi a mestert
Tehát, arra bíztatlak, hogy amikor legközelebb beszélgetsz egy AI modellel, próbáld ki az ebben a cikkben leírtakat és meglátod a válaszok minősége is hatalmasat növekszik.